Hidrológiai Közlöny 2003 (83. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés (Frisnyák Sándor: A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza) Írta: Pálfai Imre

220 Könyvismertetés Frisnyák Sándor (szerk): A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza Kiadó: Nyíregyházi Főiskola Földrajz Tanszéke, Nyír­egyháza 2002 (270 oldal). Frisnyák Sándor legújabb könyve­­ Magyarország, a Kárpát-medence és az Alföld történeti földrajzával foglalko­zó kötetei után - a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajzáról nyújt vízügyi szempontból is érdekes képet. A kötet lényegében a Nyíregyházán 2001. október 29-30-án megtartott tudományos konferencia előadásait (összesen 25 előadás anyagát) tartalmazza, bőséges illusztrációkkal, jegyzetekkel és irodalmi hivatkozásokkal. Bevezetőként Dr. Marosi Sándor köszöntötte a 75 éves Somogyi Sándor professzort, a hidrogeográfia szakterületé­nek h­eves tudósát, aki többek között - különféle monografi­kus munkákban - elvégezte Magyarország vízföldrajzi jel­lemzésének és értékelésének összegzését. Az előadások so­rából - vízügyi tárgyköre, illetve sok vízügyi vonatkozás mi­att - különösen az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. Löki József: A Nyírség és a Felső-Tisza vidék gazda­sági életének földrajzi alapjai, Konecsny Károly: A Felső-Tisza-vidék időjárási és vízrajzi viszonyainak változása a 20. században, Kormány Gyula: A Rétközi-tó, Frisnyák Sándor: A kultúrtáj kialakulása és terjedése a Nyírség és a Felső-Tisza vidékén, Pristyák Erika: A Felső-Tisza-vidék leírása Magda Pál és Fényes Elek munkáiban, Süli-Zakar István: Árvizmentesítés és lecsapolás a Bodrogközben, Farkas József: Népi gazdálkodás az Ecsedi-lápon A dolgozatok bepillantást nyújtanak a vizsgált térség elmúlt három évszázadának vízrajzi viszonyaiba és víz­szabályozási munkálataiba, amelyeket az adott kor törté­nelmi-gazdasági körülményeit szem előtt tartva, összessé­gében pozitív kicsengéssel értékelnek, szemben azzal föl­fogással, amit az egyik előadó (Süli-Zakar­­.) meg is je­gyez, hogy "Napjainkban többen történelmietlenül és fele­lőtlenül mondanak elítélő véleményt a Tisza-szabályozás roppant munkájáról". Az előadások nagyon jól érzékelte­tik, hogy a vízrajzi helyzet milyen nagy hatással volt (és van) a lakosság életkörülményeire és a gazdálkodás felté­teleire, de az ökológiai viszonyokra is. Dr. Pálfai Imre HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2003. 83. ÉVF. 4. SZ. BÁRDOSSY ANDRÁS: Oki. matematikus (1979), a matematika doktora (1981), Építőmérnöki Ph­D. (1993), habilitáció (1994), Bányászati Kutató Intézet (1979-82), Tiszadara Mérnöki Tanácsadó Iroda (1982-86 és 1987-88) társ­professzor a Waterlooi Egyetem Építőmérnöki Karán (1986-87), Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet, Karlsruhe-i Egyetem (1988-94), Hidraulikai Intézet, Stuttgarti Egyetem, Hidrológia és Vízgazdálkodás professzora (1994-től). MOLNÁR ZOLTÁN: Építőmérnöki oklevelét 1999-ben szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen. A BME Vízépítési és Víz­gazdálkodási Tanszéken doktorjelölt. Jelenlegi kutatási területe a felszín alatti vizek hidrodinamikai mo­dellezéséhez szükséges paraméterek meghatározási módszereinek továbbfejlesztése. 1. díjat nyert az 1999. évi Lászlóffy Woldemár Diplomamunka Pályázaton. Evaluate of the Little Hungarian Plain's groundwater status by geostatistics method Bárdossy, A. - Molnár, Z. Abstract: After the diversion of river Danube (year 1992) the groundwater status of the Little Hungarian Plain's, situated in the Northwest part of Hungary, became a major issue. The position of groundwater affects the state of the environment and water management of the area. Groundwater status of this area was ana­lysed with geostatistics methods in order to determine the change of groundwater volume and trend. The result of investigation was that the influence of Danube to the position of groundwater significantly de­creases in the Northwest part of the examined area. The groundwater of this area is substituted by sub­surface flow from Austria and Slovakia. There was no change in the Southeast part of the area Keywords: groundwater, geostatistics.

Next