Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Balogh Edina: Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a Tiszabecs–Tokaj közötti Tiszán
Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a Tiszabecs-Tokaj közötti Tiszán Balogh Edina 6000. Kecskemét, Gázló u. 26. Kivonat: Az árvízvédelem átfogó fejlesztése elkerülhetetlen, lehetőleg mielőbb megvalósítandó feladat. Felmerül azonban a kérdés: az eddigi gyakorlatban alkalmazott, valamint az újabban felmerülő alternatív megoldások milyen kombinációja eredményezné a leghatékonyabb árvédelem megvalósulását? E kérdés korrekt megválaszolása természetesen komplex elemzést igényel. Az itt bemutatott vizsgálat reálisan számításba vehető alternatívákra kísérel meg gazdasági elemzést végezni, az egyes változatok gazdasági hatékonyságának összehasonlítása céljából Tisza, árvízvédelem, gazdasági elemzés. Kulcsszavak: Az utóbbi néhány év árvízi eseményei ráirányították a figyelmet a magyarországi árvízvédelem súlyos hiányosságaira. Az elmaradt fejlesztések következtében a megfelelő biztonságot jelentő rendszer máig nem épült ki teljesen, a fenntartási munkák hiányosságai miatt ráadásul a meglévő árvédelmi művek is meglehetősen rossz állapotban vannak. Az árvízvédelem átfogó fejlesztése tehát elkerülhetetlen, lehetőleg mielőbb megvalósítandó feladat. Felmerül azonban a kérdés: az eddigi gyakorlatban alkalmazott, valamint az újabban felmerülő alternatív megoldások milyen kombinációja eredményezné a leghatékonyabb árvédelem megvalósulását? E kérdés korrekt megválaszolása természetesen komplex elemzést igényel. Az itt bemutatott vizsgálat reálisan számításba vehető alternatívákra kísérel meg gazdasági elemzést végezni, az egyes változatok gazdasági hatékonyságának összehasonlítása céljából. Az egyes árvédekezési alternatívákhoz tartozó költségek, valamint az árvizeknek kitett területek esetleges elöntéséből keletkező károk meghatározásával lehetőség nyílik az egyes alternatívák gazdasági hatékonyságának elemzésére, a fejlesztési változatok összehasonlítására. Az elemzés a Tisza felső, Tiszabecs és Tokaj közötti szakaszára korlátozódik. (A választást a Felső-Tiszavidék - az utóbbi évek árvizei által is alátámasztott -kiemelten veszélyeztetett volta indokolta.) A konkrét számítások tehát e szakaszra történtek, természetesen a módszertan a további szakaszokon is ugyanilyen formában alkalmazható. 1. A Felső-Tisza-vidék árvízi veszélyeztetettsége és a védelem fejlesztésének lehetőségei Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és azon belül a magyar Felső-Tisza-vidék az árvizek által különösen veszélyeztetett terület. Az árvízveszély - a domborzati viszonyok miatt - a terület 38 %-át (több mint 2000 km 2-t) érinti, veszélyeztetve ezzel 118 település mintegy 200 ezer lakosát. A Felső-Tisza-vidék árhullámai - a zömmel a Kárpátok nyugati lejtőin található vízgyűjtőn - jellemzően rendkívül gyorsan alakulnak ki, és nagy sebességgel érkeznek a területre. Az árvizek hevessége miatt az előrejelzés időelőnye rövid, a védekezésre való felkészülésre, és a védelmi munkálatok végrehajtására igen kevés idő áll rendelkezésre. Az árvízveszély szempontjából meglehetősen kedvezőtlen természetföldrajzi adottságok miatt különösen fontos lenne a térségben a megfelelő szintű árvízvédelmi rendszer megléte. A régió halmozottan hátrányos helyzete eredményeként azonban a Felső-Tisza-vidék árvízvédelme az országos átlaghoz képest súlyosan elmaradott. A töltésrendszer sem magassági, sem keresztmetszeti vonatkozásban nincs az előírásoknak megfelelően kiépítve, a fővédvonalak kiépítettsége alig haladja meg az 50 %-ot. összesen 300 km hosszú töltésszakasz szorul megerősítésre, ebben van olyan 36 km szakasz is, ahol a töltések koronaszintje a mértékadó árvízszintet sem éri el. A védvonalak altalajának feltárása további súlyos hiányosságokat mutatott ki (Halcrow, 1999): számos olyan 50-200 m-es hosszúságú szakasz van, ahol a gátak altalaj-állékonysága nem megfelelő. Ezen - környezetükhöz képest gyengébb - szakaszok jelentős része különösen veszélyes, könnyen töltésszakadás következhet be rajtuk. Az utóbbi években ráadásul a pénzhiány miatt egyre inkább elmaradnak a karbantartási munkák, ami a töltéseken, műtárgyakon lévő hibák halmozódásához vezet. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a vízgyűjtő terület döntő része külföldön helyezkedik el, ami - alvízi ország lévén - előrejelzési, beavatkozási szempontból is kiszolgáltatottá tesz bennünket a felvízi országoknak. (Somlyódy, 2000) Összességében megállapíthatjuk, hogy a Felső-Tiszavidéken nemcsak egy rendkívüli árvíz, hanem már egy mértékadó árvízi jelenség is katasztrófát eredményezhet. A terület árvízvédelmének minimum az országos szintre való kiépítése így mindenképp indokolt. (Kertai, 1996) A Tisza-völgyi árvízvédelem jelenkori igényeket kielégítő fejlesztésének megteremtése, a térség árvízvédelmi problémáinak hosszú távú megoldása céljából készült a Vásárhelyi-terv kiegészítése. A koncepció alapvetően Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozásának elveire támaszkodik, de emellett új megoldási javaslatokat (síkvidéki vésztározás) is felvet. A tervezet kiindulásnak tekinti a töltéseknek az előírt biztonsággal megnövelt mértékadó árvízszintre vonatkozó kiépítését. A javaslat fő elemei és az egyes beavatkozási változatok alkalmazhatósága a Felső-Tiszán: 1. 1. További töltésemelés A töltésemelés hátrányai (melyek közül a legmeghatározóbb, hogy az azonos biztonságú magasabb töltések nem azonos értékű műszaki megoldások a vízszintet csökkentő megoldásokkal, mivel a magasabb vízszintekből jelentősen nagyobb ártéri kockázat származik) ellenére a Felső-Tiszán - mint olyan szakaszon, ahol sem a vízszállítás növelésérére nincs lehetőség, sem a tározási, vésztározási kapacitás nem elegendő - számításba veendő változat. (VÍZITERV 2001) (A számítások a jelenlegi töltések lm-es ill. 2m-es magasításának feltételezésével történtek a Tokaj és Tiszabecs közötti szakaszon.) 9