Hidrológiai Közlöny 2007 (87. évfolyam)

6. szám - XLVIII. Hidrobiológus Napok: Európai elvárások és a hazai hidrobiológia Tihany, 2006. október 4–6.

137 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2007. 87. ÉVF. 6. SZ. 3. táblázat. A 2. csoport mintáiban megfigyelt szervezetek Fajlista Sz. Egyek Létavértes Nyíracsád Nyírábrány Újszentmargita A mintavétel ideje 1.31. 4. 24. 5. 8. 6. 26. 6. 30. 8. 11. 8.24. 8. 30. 2. 21. 4. 25. 5. 9. 6. 27. 6. 27. 8. 29. 1.31. 5. 8. 6. 26. Reggiatoa sp. p-i 1 1 Spirochaeta sp. p-i X X 7 7 Spirillum sp. 6 Thiovotum május P 6 5 7 7 7 Zooflagellata X X X 7 7 X 6 7 7 7 X Astasia ktebsi 2 Bodo sp. p-m X X 7 7 7 7 Entosiphon sulcatum a 7 Peranema trihophorum a 2 Trigonomonas compres p-m X 5 5 Amoeba 2 Arcella vulgaris X Aspidisca costata a 3 5 5 6 5 X 5 X 4 A.lynceus a 4 Chitodonella uncinata a 2 Colpidium campylum p-i X Epistylis plicatilis a x 1 4 1 3 4 1 Litonotus fasciota b-a 1 Opercularia sp. a-p 2 5 2 Trachelophyllum sp. p-b 5 4 2 5 3 4 Vorticella microstoma p-i X X X 4 3 X Vortiella sp. 4 3 2 5 X 4 X 2 Suctoria 2 2 3 X Tokophrya quadripartita a 1 Rotatoria 2 4 4 2 X 2 Nematoda X 1 1 Fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatok évszakos változása egy kopolya típusú állóvíz vízoszlopában 'Teszárné Nagy Mariann, 'Csépes Eduárd, 'Végvári Péter, 2 Márialigeti Károly, 3 Dévai György 'Közép -Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 5000. Szolnok, Tiszaliget 1. 2Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK, Mikrobiológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Pe­st ny.1/C. 3 Debreceni Egyetem, TTK, Biológiai és Ökológiai Intézet, Hidrobiológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Az Óhalászi-Holt-Tisza a Kiskörei-tározó területén fekvő egyik holtmeder. Fekvése és jellegzetes morfometriai viszonyai miatt hőmér­sékleti (termoklin) és kémiai (kemoklin) váltóréteg, valamint anaerob záróréteg (hipolimnion) kialakulása is elképzelhető, sőt akár jel­lemző is lehet. Átfogóan elemeztük a vízoszlopban bekövetkező fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatok együttes változását. Bizo­nyítottá vált, hogy az Óhalászi-Holt-Tisza direkt rétegződése - kedvező időjárás esetén - már május elején elkezdődik. Júliusra már sta­bil rétegződés alakul ki, ami 4-5 héten át is fennmarad (ekkor akár tartós anaeróbia is kialakulhat), majd októberre erodálódik. Kora tavasszal és ősszel a teljes vízoszlop aerob, rétegzettség nem mutatható ki. Kulcsszavak: kopolya, termoklin, kemoklin, rétegzettség. Bevezetés A magyarországi sekély vízterek esetén kevéssé kutatott kérdés a rétegzettség kialakulása és tartóssága (Bárdosi és mtsi, 2000; Grigorszky és mtsi, 2000; Padisák és Reynolds, 2003). A víztestben és az üledékben lejátszódó mikrobiális anyagforgalmi folyamatok alapvetően meghatározzák a vízi életterek működésében bekövetkező változások irányát. A változások nyomon követéséhez elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelően kiválasztott módszerek segítségével ele­mezzük a mikrobaközösségek mennyiségi viszonyaiban megnyilvánuló változásokat (Teszárné és mtsi, 2003; 2005, Teszárné, 2006). Anyag és módszer A mintavételi hely leírása Az Óhalászi-Holt-Tisza a Kiskörei-tározó Poroszlói- me­dencéjében, természetvédelmi területen található. A szabá­lyozási munkák során a Tisza 68. számú átvágásaként jött létre 1864-ben. Az erősen görbült, ív alakú egykori folyó­meder-szakasz átlagmélysége 2,8 m, legmélyebb pontja 5 m. A holtmeder antropogén hatásoktól csaknem teljesen mentes. Az Óhalászi-Holt-Tisza legmélyebb pontján kijelölt mintavételi hely GPS módszerrel meghatározott földrajzi koordinátái: Északi szélesség 47°35'12"; Keleti hosszúság: 20°40'48". Mintavételi és vizsgálati módszerek 2000-2004. között összesen 15 alkalommal végeztünk réteg-mintavételt. A mintavételek évszakos megoszlása a következő volt: négy tavaszi (2001. 05. 07., 2002. 04. 02., 2003.05.05., 2004.03.22.), öt nyári (2000.06.14., 2001. 07. 30., 2002. 07. 23., 2003. 08. 24., 2004. 08. 16.), négy őszi (2001.10.23., 2002.10.10., 2003.10.14, 2004.10.12.) és két téli, jég alóli (2002.01.10, 2003. 03. 04.). Az Óhalászi-Holt-Tisza vizéből a réteg-mintavételt min­den esetben egy erre a célra készített kis teljesítményű szi­vattyú segítségével végeztük, amelyet a mérőszondához

Next