Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
5. szám - Hozzászólás Bezdán Mária: „A vízszín-esések alakulása az Alsó-Tiszán”
36 8.2. táblázat: Alapadatok a Tiszafüred-Zenta közti Tisza-szakaszok vízmércéire vonatkozóan, különböző időszakokban Irodalom Andó Mihály: A Tisza vízrendszer hidrogeográfiája. SZTE Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged, 2002. Bezdán M.: Teljesítőképességi elemzés az algyői belvízrendszer példáján. Hidrológiai Közlöny, 1994. Bezdán M.: A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra. Hidrológiai Közlöny, 1999. 2. Dunka L.- Fejér L.- Vágás L.: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története. Vízügyi Múzeum, Levélt. és Könyvgy. Bp., 1996. Iványi B.: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények, 1948. évi 2., 3., 4. füzet. Korbély J.: Az árvízjelzés, tekintettel a Körösök és a Berettyó vízjárására, valamint a Tisza szegedi és csongrádi vízjárására. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1909. Korbély J.: A Tisza szabályozása. Nemzeti Könyv és Lapkiadó Vállalat, Debrecen, 1937. Lászlóffy IV.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Mosonyi E.: Hozzászólás Bezdán M.: „Kölcsönhatások a Tisza vízgyűjtő folyóin" c. dolgozatához- Hidrológiai Közlöny, 1999. 1. Nagy L: Árvízvédekezés a településeken. Innova-Print Kft., Bp., 2009. Vágás L.: A Tisza árvizei. VÍZDOK, Budapest, 1982. A kézirat véglegesítése beérkezett:2010. augusztus 22-én BEZDÁN MÁRIA okleveles mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének 1998-ig doktori ösztöndíjasa, 1998-tól a VIZITERV Consult Kft. tervező mérnöke. A Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia I. és Műszaki Hidrológia II. tankönyvek, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság 1997. évi Kaposvárott rendezett vándorgyűlés tudományos kiadványának szerkesztője. A Hidrológiai Közlönyben több cikke jelent meg. Három gyermek édesanyja. Slope of water surface on the Lower Tisza Bezdán, M. Dátum 1933-1956(1975) 1976 1982 1984 Víz mérce állomások „0"-pont Távolság a torkolattól [fkm] Táv.a torkolattól [fkm] „0"-pont mBf Táv.a torkolattól [fkm] Víz mérce állomások mAf mAf V.O. Távolság a torkolattól [fkm] Táv.a torkolattól [fkm] „0"-pont mBf Táv.a torkolattól [fkm] T-Füred 83,84 83,93 433,6 430,4 83,16 430,5 Taskony 81,87 81,81 402,3 400,5 81,04 401,6 Tiszabő 80,68 369,2 367,8 79,88 369,0 Szolnok 79,74 79,57 334,4* 333,4 78,78 334,6 Martfű 78,99 79,12 305,7 305,9 78,32 306,9 Tiszaug 78,23 78,36 266,4 266,9 77,56 267,6 Csongrád 76,85 76,95 244,7 245,6 76,18 246,2 Mindszent 75,49 75,60 216,4 217,4 74,82 217,74 Algyő 74,76 74,77 190,5 191,9 74,00 192,0 Szeged 74,47 171,2* 173,5 73,70 173,6 Zenta 72,79 124,0 72,80 122,0 8.3. táblázat. Korrekciók A vízmérce helye Időszak Korrekció A vízmérce helye kezdete vége [cm] Tiszafüred 1943.1.1. 1945.XII.31. -200 Taskony 1943.1.1. 1945.XII.31. -200 Tiszabő 1943.1.1. 1945.XII.31. -200 Szolnok 1880.XII.15. 1882.VII.20. + 18 Szolnok 1943.1.1. 1945.XII.31. -200 Tiszaug 1876.III.2. 1888.XII.31. -10 Tiszaug 1943.1.1. 1945.XII.31. -400 Csongrád 1880.1.1. 1883.VII.31. +8 Csongrád 1883.VIII.1. 1887.IX.30. +20 Csongrád 1943.1.1. 1945.XII.31. -300 Mindszent 1876.1.1. 1886.XII.31. +2 Mindszent 1943.1.1. 1945.XII.31. -300 Algyő 1876.1.1. 1886.XII.31. +3 Algyő 1943.1.1. 1945.XII.31. -300 Szeged 1943.1.1. 1944.IX.5. -300 Szeged 1944.IX.6. 1945.XII.31. -305 Szeged 1946.1.1. 1952.XII.31. -5 Törökbecse 1876.1.1. 1887.XII.31. -60 Hozzászólás Bezdán Mária: "A vízszín- A tanulmány tartalma újszerű és teljesen váratlan. A Tisza eddigi kutatói, de a folyami hidrológia kutatói sem tartották szükségesnek, sőt a számítógépek előtt lehetségesnek sem a vízállások, vízhozamok, gyakoriságok, tartósságok mellett a vízszínesések meghatározását vagy nyilvántartását. Már ebben a tekintetben is újnak és úttörőnek számítanak a tanulmányban leírtak. A megjelent anyag fontosságát azonban tovább emeli, hogy az eddig is rendkívül kis esésűnek ismert Tiszáról, annak is az alsó, Tiszafüred és a torkolat közötti szakaszáról van benne szó. És, nemcsak arról, hogy itt általában is kicsik a vízszínesések, vagy kicsiny a folyó medrének földrajzilag is meghatározott esése. Az talán még fontosabb, hogy a Tisza eredeti vízállásai, a mellékfolyók, vagy a dunai befogadó duzzasztó, ill. süllyesztő hatásai egyrészt elkülöníthetik a folyó vízszínének esésértékeit a földrajzilag meghatározott mederesés értékeitől, másrészt ezek az értékek, ha abszolút módon kevéssé, viszont százalékosan annál inkább eltérő képet mutathatnak időben is, térben is. Ugyanazon a helyen ugyanannál a vízállásnál, akár eltérő vízállásoknál is a vízszín esése egymáshoz képest kétszeres-háromszoros (olykor többszörös) értéket is felvehet. A Hidrológiai Közlöny 2008. évi 5. számában megjelent tanulmányomban utaltam arra, hogy az 1932. évi ti esések alakulása ..." c. tanulmányához szai árvíz 4,6 cm/km vízszín-esés mellett 861 cm vízállással vitt le Szegeden 4260 m3/s vízhozamot. A 2006. évi árvíznél az előbbi esés feléhez, 2,3 cm/km vízszín-eséshez a 3800 m3/s vízhozam is elég volt, hogy mintegy másfél méterrel magasabb, 1009 cm-es LMV alakuljon ki a szegedi szelvényben. A vízállás-vízhozam összefüggést (a „vízhozam-görbét") tehát nem lehet mechanikusan alkalmazni, de ugyanígy nem lehetnek pontosak az ezen elvek alapján készült árvízi előrejelzések sem. A Tisza-folyó, és általában a kisesésű folyók megismeréséhez, hidrológiai képéhez ezért hozzá kell, hogy tartozzék a vízszínesések alakulásának ismerete. Megismerhetjük és értékelhetjük így nemcsak a vízfelszín mindenkori alakulását, hanem annak differencia-hányados függvényérét is. Folyóiratunk terjedelme a mostani, bemutatónak nevezhető tanulmánynak a megjelenését tette lehetővé. A Szerző a későbbiekben a tiszai vízszínelések időszaki átlagértékei mellett azok statisztikai paramétereit, így a szórás-értékeket is közölni fogja. Mindez utal arra, hogy az esés-értékek milyen széles határok között változhatnak, s mennyire befolyásolhatják a kizárólag a vízhozam -vízállás kapcsolatán alapuló szemléletünket. Dr. Vágás István HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 5. SZ.