Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

2. szám - Bezdán Mária: A vízlépcsők hatása a Tisza vízjárására

A vízlépcsők hatása a Tisza vízjárására Bezdán Mária 1113. Budapest, Vincellér u. 40. Kivonat: Amikor egy folyót duzzasztóművel befolyásoljuk, a káros hordalékmozgás elkerülése végett az egész „tározó-rendszert" ki kell építenünk. Ez pedig a szoros kapcsolatú duzzasztóművek sorozatát jelenti. Az egyik duzzasztómű duzzasztására épül rá a másik. A kis-és középvizek levezetését teljes mértékben a duzzasztómű szabályozza. Ez azt is jelenti, hogy a mögöttes meder­szakaszoknak nincs hatásuk a vízjárás alakítására. Az árvízszintek megnövelésében a duzzasztóművek meglehetősen nagy szerepet játszanak, mert egyrészt mederszűkületet okoznak, másrészt a tározóterükben tárolt nagy mennyiségű vízzel és a mö­göttes szelvényekben megemelt vízszintekkel megváltoztatják egy árhullám levonulásának a kezdeti feltételét, duzzasztómű, vízszín­elés, talajvíz, Tisza. Kulcsszavak: 1. Előzmények Amikor az ember beavatkozik a természet rendjébe, akkor azt úgy kell tennie, hogy az egyensúly kialakulása ne okozzon nagyobb bajt, mint amit el kívánt a beavat­kozással kerülni. A változtatás alkalmával mérlegelnünk kell, a keletkező haszon és az okozott kár arányát. Sok­szor azonban csak az idő múlásával tapasztalhatjuk meg, mit is okoztunk azzal, hogy átalakítottuk a természetet. 1876-ot követően a szabályozással megrövidített Tisza felgyorsult vízlevezetése révén nem biztosította a kör­nyező talajvizek megfelelő mértékű és elegendő időn át történő víztáplálását, aminek következtében erősen le­süllyedtek a talajvízszintek az Alföld érintett részén. Ez a terület ugyanis egy üledékes medence, ahol a talajvíz hidraulikai folytonossága fennállása esetén nagy léptékű talajvíz-áramlási rendszer keletkezik. Itt nagy térségekre ható vízföldtani jelenségek alakulnak ki. (Tóth, 1995). „Rónai András több évtizedes munkásságának számos dokumentumában (Rónai, 1956, 1958) a Kárpát-meden­cét illetően mutatott rá a felszín alatti vizek hidraulikai folytonosságára, a távoli területrészek kapcsolatára." (Vágás, 1995) Az Alföldön a talajvízszintek azért tudtak ilyen drasztikusan lecsökkenni, mert az első vízzáró ré­teg a felszínhez nagyon közel helyezkedik el, és megaka­dályozza a területre hulló csapadék mélyebb rétegekbe történő gyorsabb beszivárgását. (Lászlóffy, 1982) A csa­padék egy része gyorsan lefolyik, másik része belvízként jelenik meg a területen és elpárolog, nem pedig a talajvi­zet táplálja. 1907-ben a Körösön megépült az első duzzasztómű Bökénynél, de a Körös vízgyűjtőjén lehullott csapadék mennyisége nem biztosította azt a vízmennyiséget, ami­vel javíthatott volna a helyzeten. Egy ökológiai kataszt­rófa volt kibontakozóban a Körös völgyében, mert azon a területen a talajvíz lesüllyedése már olyan mértéket ön­tött, hogy vízpótlás vált szüksége. (Mosonyi- Pados- Öt­vös, 2004) Ezt a vizet a Tiszából tervezték kivenni. Mi­vel a Tiszán is a kisvizes időszakban igen alacsonyak a vízállások, ezért állandó jellegű, nagy mennyiségű víz biztosítása volt a cél, amit a tiszalöki duzzasztómű kiala­kításával értek el. A vízlépcső hatása azonban a duzzasztómű fölött le­csökkenti, alatta pedig megnöveli a víz energiáját, ami megváltoztatja a hordalékmozgást. A duzzasztómű fölöt­ti szelvényekben hordalék lerakódás, alatta pedig meder­erózió következik be. Amikor egy folyót duzzasztómű­vel befolyásoljuk, a káros hordalékmozgás elkerülése vé­gett az egész „tározó-rendszert" ki kell építenünk. Ez pe­dig a szoros kapcsolatú duzzasztóművek sorozatát jelen­ti. Az egyik duzzasztómű duzzasztására épül rá a másik. ... Ebben az esetben nem alakulhat ki káros medererózió a tározó alatti szelvénynél, és akkor az alatta lévő duz­zasztóműnél sem lesz olyan nagy mennyiségű hordalék, ami lerakódhatna. Kivétel persze a mellékfolyók horda­léka, mert azzal is számolni kell. 2. A vízlépcsők hatásai a vízjárásra A tározórendszer következő két eleme is megépült: A kiskörei vízlépcső 1973 óta duzzasztja a Tisza vizét. A Tisza 403,23 fkm szelvényében jobb parti átvágás­ban létesült. A duzzasztómű három fő részből áll: hajó­zsilip, vízerőmű és a meder közepén elhelyezett 5x24 m szélességű acélszerkezetű billenőtáblás szegmens moz­gógáttal ellátott szabad nyílásokból. A műtárgy állandó jellegű duzzasztást biztosít. A törökbecsei duzzasztóművet 1976. júliusában próba­üzemmel indították el, majd ezt követően állandó műkö­désbe lépett. Ettől az időponttól kezdve a Tisza törökbe­cse fölötti szakasz vízjárása is megváltozott. A Tisza 63 fkm szelvényében épült meg, közvetlenül a Duna-Tisza-Duna főcsatorna becsatlakozó szelvénye a­latt. A duzzasztómű három fő részből áll: hajózsilip, a meder közepén elhelyezett 7x24,5 m szélességű vasbe­ton bukókból, és a 75,5 m-es túlfolyóból, amely a nagy­vizek idején lép működésbe. A bukók szegmens záras, szelepes táblákkal szabályozhatók 2 m-es vízállástarto­mányon belül a duzzasztás mértékének függvényében. (Kardos, 2001) A kis-és középvizek levezetését teljes mértékben a duzzasztómű szabályozza. Ez azt is jelenti, hogy a mö­göttes mederszakaszoknak nincs hatásuk a vízjárás alakí­tására. A Tisza medre hasonlóan működik, mint egy bel­víz-rendszer: tározza a vizet, (amíg a torkolati szelvény, átemelő szivattyú), jelen esetben a duzzasztómű el nem vezeti azt az ő üteme szerint. A víz sebessége lecsök­kent. Ennek következtében intenzív hordalék lerakódás zajlik Tiszaug szelvényétől lefelé egészen a vízlépcsőig. A duzzasztómű nyitott állapotában sincs teljesen nyitva, így az alsó küszöb meggátolja a hordalék távozását a tá­rozótérből. Ez azt is jelenti, hogy a Tiszaug szelvényétől a Tiszán a mederfeltöltődés állandó jellegű. A duzzasztás által megengedett „legkisebb vizek" alkalmával is csak fél sebességgel folyó Tiszában megváltozott a halössze­tétel. Számos gyorsabb vízmozgást kedvelő hal eltűnt, és helyette más halfajok szaporodtak el. (Kardos, 2001) A Tisza Tiszafüred alatti szakaszán található vízmér­cék napi vízállásainak feldolgozása alapján a következő­ket állapítottam meg: A törökbecsei duzzasztómű Tisza­ugig érezteti visszaduzzasztó hatását. A kisvizek szintje a duzzasztás révén megemelkedett: átlagosan Tiszaugnál 55 cm-rel Csongrádnál 105 cm-rel Mindszentnél 150 cm-rel

Next