Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Öllős Géza: A karsztrendszerben lezajló hidraulikai folyamatok kisminta-vizsgálata (Újraközlés)
HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014 94. ÉVF. 1. SZ. A földkéreg vízvezető kőzetrétegeiben, a természetes és mesterséges tényezők hatására lejátszódó hidraulikai folyamatok mozgástörvényeinekfeltárása a vízgazdálkodás fejlődésével egyidejűleg egyre fontosabbá válik. Különösen jól érzékelhető ez a helyzet például a bányavizek elleni védekezés, továbbá a karsztrendszerekből a vízellátás céljaira, kitermelhető víz mennyiségének megítélése alkalmával. Érthető ezért az a hazai kezdeményezés, amelynek eredményeként az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke hidraulikai laboratóriumában a karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok hidraulikus kismintán való vizsgálata is megkeződött [8, 9]. A kismintakísérleti eljárás hidraulikai alapjai A karsztrendszer valamely járatában (amely tektonikus, vegyi stb. hatások révén keletkezhetett) kialakuló vízmozgás során keletkező hidraulikai nyomásesést (1), amint arraLomize, G. is rámutatott [4], a következő "tényezők befolyása" .sdlják : I =1 (6, k, &v ,,2, 03, Vf fi, q, g), (1) ahol 05 a repedés keresztmetszetére vonatkozó jellemző hosszúság, a repedés abszolút érdessége, az érdességfajta hatásátkifejező dimenzió nélküli jellemző, így az egymáshoz kapcsolódó repedések mentén bekövetkező keresztmetszet- és irányváltozások miatti helyi veszteséget kifejező tényező, 03 a járat két tetszőleges pontja közötti legrövidebb távolsághoz képest számos esetben jelentkező úthossznövekedés hatását kifejező tényező, v a víz mozgási sebessége, jx a folyadék dinamikaiviszkozitása, v a folyadék sűrűsége, q a nehézségi gyorsulás. Ezekből a tényezőkből a dimenzióanalízis alapján egyszerűen felírható valamely egyenes irányú, azonos keresztmetszetű járatban kialakuló vízmozgásra az ellenállási tényező (?) kapcsolata a többi paraméterrel. . . (2) ahol (3) * A kutatási munka elvégzésével a Tanszéket az Országos Földtani Főigazgatóság bízta meg először 1960-ban, majd 1962-ben. A munka műszaki ellenőre Venkovits István, a Dorogi Szénbányászati Tröszt hidrogeológusa volt, akinek a hivatali kötelezettségén lényegesen túlmenő, önzetlen támogatásáért e helyén is köszönetünket fejezzük ki. ** Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszéke, Budapest. Adott fajtájú érdesség esetében a const, lévén, a feladat végső sorban a A - v (Krt -§) (4) függvény kapcsolat megoldására (1. ábra) vezethető vissza. A karsztrendszer egészének hidraulikai vizsgálatához természetesen a 02 és 03 tényezőkkel jellemzett hatásokat (2. ábra) is figyelembe kellnie 1. ábra. Az ellenállási tényező ( X) és a Re-szám közötti ■’ ' kapcsolat (Elvi ábra) uthuz. 1. Ces3b Jtfexcdy KOdipfpuqueHmoM conpomusAenua (A.) uhucaom PeUHO/tbdca (I IpimuHnaazuHaJi. cxe.v.a) Fig. 1. Diagram showing the principle of the relationship between the resistance, coefficient (X) and the Re number 2. ábra. A karsztrendszer egymáshoz kapcsolódó járataiban fellépő veszteségek értelmezése Cue. 2. MemoAKoeame nomephs nycmomax, centaimax Mesligy de Gous sapcmoeou cucmeMe Fig. 2. Definition of losses in the interconnected passages I of the karstic system . Újraközlés a Hidrológiai Közlöny 1964. évi 1. számából Emlékezésül a Szerzőre A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok kismintavizsgálata* DE. ÖLLÖS GÉZA** a műszaki tudományok kandidátusa