Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Tamás János: Kihívások az aszálykutatás területén
Tamás János: Kihívások az aszálykutatás területén az, hogy mekkora terméskieséssel kell számolni kukorica és búza esetében. Egy normál évben az Alföld egyes területein, mintegy 7-8%-ban fordul elő jelentősen aszály sújtotta terület, amely a földhasználat újragondolását is segíti (Tamás és társai 2015). ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásként megállapítom, hogy az aszálykárok megelőzésének és csökkentésének számos kutatási feladata van. A különböző aszályjelenség mérésére számos indexet fejlesztettek ki, amelyek közötti koherencia megteremtése fontos feladat. Azok az indexek perspektivikusak, amelyek nagy területről, nagy idő és térbeli felbontás mellett automatizált interpretációt tesznek lehetővé. Ezeknek ma azok a műholdas spektrális mérések tesznek eleget, amelyeket a regionális vagy kontinentális aszályközpontokban is használnak. Ebben az esetben is a földi referenciamérések alapján lehet csökkenteni a mérési bizonytalanságot. A hidrológia modellezésben nagy tartalékok vannak, azonban egy integrált vízgyűjtő kutatási program jelentősen inspirálná a kutatásokat. A földhasználati és birtokrendezési problémák jelentős fejlesztési gátat jelentenek. A precíziós vízgazdálkodás területén várhatóan az IT a közeljövőben robbanásszerű változásokat fog okozni az intelligens szenzorok, robotizálás és mesterséges intelligencia elterjedésével. Az öntözéstechnológia fejlődése a víz és energiatakarékos megoldások irányába fog elmozdulni, azonban ez a mezőgazdasági területek kis részét fogja csak érinteni. A komplex mezőgazdasági ismeretek szerepe a klímaadaptációs feladatok megoldásában felértékelődik, ehhez viszont humánerőforrás fejlesztését is fel kell gyorsítani. Ellenkező esetben a mai beruházások hatékony üzemeltetése nem lesz megoldható. Az aszályproblémák integrált kezelése további kutatást és az elért eredmények hatékony összegzését, rendszerezését igényli: az előrejelzés, az ökológia, a műszaki és agrotechnológia, a gazdasági döntéstámogatás és a társadalomkutatás területén. IRODALOM Antal, E. (1968). Az öntözés előrejelzése meteorológiai adatok alapján. Kandidátusi értekezés. Ács, F.- Breuer, H.-Szász, G. (2007). A tényleges párolgás és a talajvízkészlet becslése tenyészidőszakban. Agrokémia és Talajtan 56 (2007) 2: 216-236. Bartholy, J., Pongrácz, R., Gelybó, Gy. (2007). Regional climate change expected in Hungary for 2071- 2100. Applied Ecology and Environmental Research, 5: 1-17. Doorembos, J., Kassam, A.,H. (1979). Yield response to water. FAO Irrig, and Drain. Paper No. 33. 193. Doorenbos, J., Pruitt, W. H. (1977). Crop water requirements. FAO Irrigation and Drainage Paper No. 24. Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome, Italy. European Drought Observatory, http://edo.jrc.ec. europa.eu/edov2/php/index.php?id=1000 Gyuricza, C., Smutny, V., Percze, A., Pósa, B., Birkás, M. (2015). Soil condition threats in two seasons of extreme weather conditions. Plant, Soil and Environment, 61(4), 151-157. DOI: 10.17221/855/2014-PSE Horányi A., Bartholy J., Krüzselyi I., Pieczka , Pongrácz R., Szabó P., Szépszó G., Torma, Cs. (2011). A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése. 36. Budapest: Meteorológiai Tudományos Napok, beszámolókötet. Kozák P, Pálfai I, Herceg A. (2012): Délkelet-Európai Aszálykezelési Központ - DMCSEE projekt. OMSZ kiadvány. Budapest. Lakatos, M, Szentimrey, M., Bihari, Z., Szalai, S. (2013). Creation of a homogenized climate database for the Carpathian region by applying the MASH procedure and the preliminary analysis of the data. Időjárás. OMSZ. 117:1, 143-158 Lehner, B, Böll, P. Alcamo, J, Henrichs, T, Kaspar, F. (2006). Estimating the impact of global change on flood and drought risks in Europe : A continental, integrated analysis. Climatic Change 75: 273-299 DOI: 10.1007/sl 0584-006-6338-4 Pálfai I. (1992): Aszályok a Tisza-völgyben. In: Fejér L., Kaján I. szerk. Mérlegen a Tisza-szabályozás. MHT - OVF. Budapest, 33 - 40. Pálfai, I., Boga, T..., Sebesvári, J. (1999): Adatok a magyarországi aszályokról 1931-1988. Éghajlati és Agrometeorológiai Tanulmányok. 7. OMSZ. Budapest. 67- 76. Nagy,W., Milics, G., Smuk, N., Kovács, ./., Balia, 1., Jolánkai, M., Deákvári, .]., Szalay, K., Fenyvesi, L., Stekauerová, W., Wilhelm, Z., Rajkai, K, Németh, T., Neményi, M. (2013). Continuous field soil moisture content mapping by means of apparent electrical conductivity (ECa) measurement. Journal of Hydrology and Hydromechanics. 61 :(4) pp. 305-312. Riczu, P., Nagy, I., Tamás, J. (2016). Airborne LIDAR point cloud based agricultural and pond culture modellin. In: Proc. WCCA-EFITA 2016. ICT for Future Agriculture.. (Zazueta, F. ed.) South-Korea,.University of Suncheonl-6. Schofield, R., K. (1935): The pF of the water in soil. Trans. Int. Cong. Soil Sei. 3rd. 2:37-48. Somlyódy, L. (szerk.) (2011): Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. MTA. Budapest. 336. Szalai S. (2009). Drought tendencies in Hungary and its impacts on the agricultural production. Cereal research Communications. 37: pp. 501-504. Szépszó, G. (2012): A Magyarországon várható éghajlatváltozás becslése. Természet Világa, 143:12. 547-550. Tamás, J, Nagy, A, Fehér, J. (2015). Agricultural biomass monitoring on watersheds based on remote sensed data. Water Science and Technology. IWA Publ. DOI: 10.2166/wst.2015.423