Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Karlovy Vary világhírű gyógyforrásai

34 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. ben az évszázadokban alapozódott meg a fürdőváros kiemelkedő hírneve. A szakirodalom szerint a második korszak a gyógy­fürdő fejlődésében 1522-1718 közötti időszakban zajlott le. Ezekben az évszázadokban lassú fejlődéssel a fürdés mellett már megindultak az ivókúrás kezelési módok is. Kezdeményezője Vencel Payer volt, aki 1522-ben megje­lent írásában legelsőként az ivókúrát javasolta a betegek­nek, mint gyógyítási tényezőt. A lassan bevezetődő ivó­kúra a 16. század végén elfogadott gyógymóddá vált és a fürdőorvosok már 4-5 hetes kúrát is javasoltak a betegek­nek az egyéb kezelési módok mellett. Az 1750-es évek­ben előadódtak olyan extrém esetek is, amikor 50-70 ivócsésze (kb. 2 dl) gyógyvizet itattak meg a beteggel, ha csak rövid ideig tartózkodhatott a helyszínen. Ezekben az évszázadokban az itt fakadó gyógyforrásoknak csodálatos gyógyító hatása Európa szerte ismertté vált és ebből ere­dően királyok, magas rangú előkelőségek, híres emberek keresték fel és időztek itt gyógyulást várva betegségeikre. Megemlíthető, hogy Nagy Péter orosz cár is itt időzött 1711-1712 között. A hivatkozott szakirodalom szerint az 1700-as évek elején a gyógyfürdő évi forgalma megha­ladta a 10 000 főt és a vendégek nemzetisége egész Euró­pára kiterjedt. A fürdőhely fejlődésének harmadik szakasza 1718- 1920 közötti időszakban következett be. Az 1700-as évek második felében a gyógyítási módszerek jelentősen to­vább fejlődtek. Ennek kiemelkedő úttörője volt David Becher, aki alapvetően módosította a karlsbadi balneoló­giát. Továbbá ő volt az is, aki a feltörő forrásvizet kémiai­lag vizsgálta és meghatározta a víz összetételét. Sőt, 1764-ben előállította a karlsbadi sót a Sprudel-forrás (Vrndlo) vizéből, amely az idők folyamán keresett cikk lett Európa szerte (2. ábra). Ő dolgozta ki, majd széles körben alkalmazták azokat az új komplex gyógyítási eljárásokat is, amelynek lényege az, hogy a fürdést és az ivókúrát együttesen kell alkalmazni, súlyt helyezve az ivókúrára és ezen belül kisebb mennyiség (2 1/nap) elfo­gyasztását ajánlotta. Elsőként javasolta még, és hangsú­lyozta a mozgás fontosságát is, ezért sétákat írt elő bete­geinek. Kezdeményezte még a fedett sétányok (kolonnádok) építését, hogy rossz idő esetén is a betegek az előírt sétáikat megtehessék, és ezeket úgy építették ki, hogy az ivókutak ezen belül helyezkedjenek el. Becher 1772-ben publikálta és ebben foglalta össze eddigi balne­ológiai eredményeit és tapasztalatait, amelyek igen jelen­tősnek ítélhetők meg a korai balneológiában. Természete­sen ezekhez az új gyógymódokhoz kapcsolódó kedvező gyógyulási eredmények tovább növelték a gyógyfürdő hírnevét és a betegek számát. Ezzel összefüggésben a fellépő többlet igények kielégítése érdekében új fürdőhá­zak, szállodák építésére került sor. Karlovy Vary fejlődésében alapvető és lényegi fellen­dülést hoztak a 19. században bekövetkező változások a balneológiában, amelyek természetszerűen tovább növel­ték a betegek számát, és elhelyezésük érdekében nagy­arányú építkezések is történtek (3. ábra). A korábbi csak fürdésre és ivókúrára szorítkozó gyógymódok század első felében jelentősen bővültek új kezelési módokkal és esz­közökkel. Megindult pl. 1826-ban a gőzfürdőzés, és eh­hez kapcsolódva 1838-ban a szénsavgázos és inhalációs kezelések, majd 1853-ban a gyógyvíz vastartalmát ki­használó kimondottan vasas fürdői gyógyítások is. To­vábbi fejlődést jelentett 1860-ban a diabéteszes betegek részére épült kórház is. A 19. század második felében és a 20. század elején bekövetkezett ugrásszerű fejlődés alapvető és lényegi változásokat hozott. Ekkor érte el a fürdőváros ’’virágko­rát”, mert a monarchiában divatba jött, jó beruházásnak minősült a gyógyítás, és ezért igen jelentős tőke áramlott ide. Az akkori építkezések alapvető meghatározói a mai városképnek. Ezt az is elősegítette, hogy a város elérhető­ 2. ábra. A gyógyforrások felfedezéséről készült 18. századi festmény (prospektusból másolva) Figure 1. The discovery of mineral springs on an 18th century painting (copy from a brochure) 2. ábra. A karlsbadi gyógyvíz és gyógysó hazai hirdetése 1936- ban Figure 2. The Karlsbad medical mineral water and salt in domestic advertising in 1936 3. ábra. Részlet kép a városról a Teplá-folyóval Figure 3. View of the town with the Teplá River

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék