Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Karlovy Vary világhírű gyógyforrásai
34 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. ben az évszázadokban alapozódott meg a fürdőváros kiemelkedő hírneve. A szakirodalom szerint a második korszak a gyógyfürdő fejlődésében 1522-1718 közötti időszakban zajlott le. Ezekben az évszázadokban lassú fejlődéssel a fürdés mellett már megindultak az ivókúrás kezelési módok is. Kezdeményezője Vencel Payer volt, aki 1522-ben megjelent írásában legelsőként az ivókúrát javasolta a betegeknek, mint gyógyítási tényezőt. A lassan bevezetődő ivókúra a 16. század végén elfogadott gyógymóddá vált és a fürdőorvosok már 4-5 hetes kúrát is javasoltak a betegeknek az egyéb kezelési módok mellett. Az 1750-es években előadódtak olyan extrém esetek is, amikor 50-70 ivócsésze (kb. 2 dl) gyógyvizet itattak meg a beteggel, ha csak rövid ideig tartózkodhatott a helyszínen. Ezekben az évszázadokban az itt fakadó gyógyforrásoknak csodálatos gyógyító hatása Európa szerte ismertté vált és ebből eredően királyok, magas rangú előkelőségek, híres emberek keresték fel és időztek itt gyógyulást várva betegségeikre. Megemlíthető, hogy Nagy Péter orosz cár is itt időzött 1711-1712 között. A hivatkozott szakirodalom szerint az 1700-as évek elején a gyógyfürdő évi forgalma meghaladta a 10 000 főt és a vendégek nemzetisége egész Európára kiterjedt. A fürdőhely fejlődésének harmadik szakasza 1718- 1920 közötti időszakban következett be. Az 1700-as évek második felében a gyógyítási módszerek jelentősen tovább fejlődtek. Ennek kiemelkedő úttörője volt David Becher, aki alapvetően módosította a karlsbadi balneológiát. Továbbá ő volt az is, aki a feltörő forrásvizet kémiailag vizsgálta és meghatározta a víz összetételét. Sőt, 1764-ben előállította a karlsbadi sót a Sprudel-forrás (Vrndlo) vizéből, amely az idők folyamán keresett cikk lett Európa szerte (2. ábra). Ő dolgozta ki, majd széles körben alkalmazták azokat az új komplex gyógyítási eljárásokat is, amelynek lényege az, hogy a fürdést és az ivókúrát együttesen kell alkalmazni, súlyt helyezve az ivókúrára és ezen belül kisebb mennyiség (2 1/nap) elfogyasztását ajánlotta. Elsőként javasolta még, és hangsúlyozta a mozgás fontosságát is, ezért sétákat írt elő betegeinek. Kezdeményezte még a fedett sétányok (kolonnádok) építését, hogy rossz idő esetén is a betegek az előírt sétáikat megtehessék, és ezeket úgy építették ki, hogy az ivókutak ezen belül helyezkedjenek el. Becher 1772-ben publikálta és ebben foglalta össze eddigi balneológiai eredményeit és tapasztalatait, amelyek igen jelentősnek ítélhetők meg a korai balneológiában. Természetesen ezekhez az új gyógymódokhoz kapcsolódó kedvező gyógyulási eredmények tovább növelték a gyógyfürdő hírnevét és a betegek számát. Ezzel összefüggésben a fellépő többlet igények kielégítése érdekében új fürdőházak, szállodák építésére került sor. Karlovy Vary fejlődésében alapvető és lényegi fellendülést hoztak a 19. században bekövetkező változások a balneológiában, amelyek természetszerűen tovább növelték a betegek számát, és elhelyezésük érdekében nagyarányú építkezések is történtek (3. ábra). A korábbi csak fürdésre és ivókúrára szorítkozó gyógymódok század első felében jelentősen bővültek új kezelési módokkal és eszközökkel. Megindult pl. 1826-ban a gőzfürdőzés, és ehhez kapcsolódva 1838-ban a szénsavgázos és inhalációs kezelések, majd 1853-ban a gyógyvíz vastartalmát kihasználó kimondottan vasas fürdői gyógyítások is. További fejlődést jelentett 1860-ban a diabéteszes betegek részére épült kórház is. A 19. század második felében és a 20. század elején bekövetkezett ugrásszerű fejlődés alapvető és lényegi változásokat hozott. Ekkor érte el a fürdőváros ’’virágkorát”, mert a monarchiában divatba jött, jó beruházásnak minősült a gyógyítás, és ezért igen jelentős tőke áramlott ide. Az akkori építkezések alapvető meghatározói a mai városképnek. Ezt az is elősegítette, hogy a város elérhető 2. ábra. A gyógyforrások felfedezéséről készült 18. századi festmény (prospektusból másolva) Figure 1. The discovery of mineral springs on an 18th century painting (copy from a brochure) 2. ábra. A karlsbadi gyógyvíz és gyógysó hazai hirdetése 1936- ban Figure 2. The Karlsbad medical mineral water and salt in domestic advertising in 1936 3. ábra. Részlet kép a városról a Teplá-folyóval Figure 3. View of the town with the Teplá River