Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Karlovy Vary világhírű gyógyforrásai

36 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK ÉS A HÉVÍZRENDSZER ADOTTSÁGAI Helyi és éghajlati viszonyok Karlovy Vary világhírű fürdőhely Csehország észak­­nyugati részén helyezkedik el erdőkkel borított hegyvidé­ki területen, ahol mélyen bevágódott völgyek alakultak ki és ezek közül a Teplá (Meleg)-folyó keskeny völgyéhez kapcsolódik, amelyben a forróvizű gyógyforrások törnek fel. A városon keresztül folyik még az Ohre-folyó is, amely a Teplá-folyó befogadója egyben. Az ismertetők szerint a fürdőhely tengerszint feletti magassága 400 m. A Teplá-folyó a fürdőhelyen belül nagyrészt kiépült szabá­lyozott függőleges falazatú mederben folyik, amelyet helyenként kisebb szakaszon befedtek. A patak felett átívelő hidak száma meghaladja a tízet. A város épületei és építményei (fedett sétányok) egyrészt a keskeny völgyben, másrészt a meredek völgyoldalakra települve nagyrészt zártsorú beépítéssel történtek. A kiszélesedő völgyszakaszokban parkok, sportpályák (tenisz, labdarú­gó stb.) létesültek. A völgyoldalakban pedig rendezett és gondozott sétautak biztosítják az üdülni és gyógyulni vágyók mozgás­igényét. 7. ábra: Karlovy Vary forrásterületének helyszínrajza a jelentő­sebb források helyeinek feltüntetésével (Forrás: Freytag és Berndt 2014) (1. Felszökő-forrás (Vindlo-forrás); 2. IV. Károly-forrás; 3-4. Alsó- és Felső-források; 5. Piactéri-forrás; 6. Malom-forrás; 7. Nymfa-forrás; 8. Vencel herceg-forrás; 9. Libuse-forrás; 10. Szikla­forrás; 11. Szabadság-forrás; 12. Park-forrás, az A-A szelvényben) Figure 7. Layout of Karlovy Vary source area indicating the locations of the major sources (Source: Freytag and Berndt 2014) (1. Spout-up Source (Windle Source); 2. Karl IV Source; 3-4. Lower and Upper Sources; 5. Market Place Source; 6. Mill Source; 7. Nymph Source; 8. Prince Vencel Source; 9. Libuse Source; 10. Rock Source; 11.Freedom Source; 12. Park Source in A-A cross-section) Karlovy Vary éghajlatilag a nedves, kontinentális klí­matartományba tartozik mérsékelten hideg telekkel és hűvös nyárral (Péczely 1984). Az évi középhőmérséklet 6,4 °C körüli, amelyen belül a leghidegebb hónap a janu­ár 3,3 °C, míg a nyári csúcs júliusban van 16 °C-kal. A gyógyhely környezetében az évi csapadék mennyisége kb. 700 mm/év. A csapadékjárás évi menetében a nyári hóna­pok a legcsapadékosabbak, amelyen belül a csúcs július­ban jelentkezik 82 mm-rel. A csapadék­ minimum a téli hónapokban jelentkezik, ezen belül a legkevesebb márci­us hónapra esik 44 mm-rel. A napfényes órák száma 1800 óra/év körül ingadozik. Természetesen a gyógyhely klimatikus viszonyait hegységi területekre jellemzően helyi mikroklimatikus feltételek is befolyásolják. Megjegyezzük, hogy az elmúlt évszázadok során igen szélsőséges adottságok is jelent­keztek mind hőmérsékletben (rendkívül hideg telek), mind pedig csapadékban, amikor hatalmas árvizek ala­kultak ki a völgyben. Földtani viszonyok Csehországon belül a Karlovy Vary környezete a Cseh-masszívumhoz tartozóan ősi kőzetekből épül fel és ezek képezik részben a felszínen, részben pedig a kisebb­­nagyobb medencékben a földtani alapot. Karlovy Vary környezetében keleten a Doupovské hory hegyes vidék helyezkedik el, amely túlnyomó részben neogén bazaltos vulkanizmusból származó láva és szórt anyagból áll. A neogén vulkáni hegység csúcs­magassága meghaladja a 900 m-t. A gyógyforrások környezetében és attól délre hegyes-völgyes, erdős területen jelentős területi elterje­désben permokarbon időszaki gránitos magmás kőzetek vannak a felszínen (Vylita 1985, Cháb és társai 2007). A fürdővárostól északra és délnyugat felé kialakult paleogén és neogén medencékben üledékes kőzetek hal­mozódtak fel. Az üledékképződés az eocénben indult meg homok, kavics, agyag kifejlődésben. Ez az üledékképző­dés áthúzódott az oligocénbe is. A neogénben is folytató­dott a medencék feltöltése homok, kavics, agyag mellett a meleg, csapadékos klíma hatására a dús növényzetből igen jelentős elterjedésben és vastagságban kialakult lignit telepekkel, melyeket már évszázadok óta fejtenek. A német határ felé alakult ki a medencéket lezárva északkelet-délnyugati irányban a Cseh Érchegység (Krusne hory), amely főként kristályos palából, gneiszből és gránitból áll. A kiemelkedett hegység magassága meg­haladja egyes helyeken az ezer métert, legmagasabb csú­csa a Klinovec 1244 m. A mai földtani adottságok kialakításában és a felszíni kőzetek elterjedésében alapvető szerepet játszottak a tektonikai mozgások. A paleozoos idős kőzetek variszkuszi hegységmaradványok, amelyek a harmadidő­szakhoz kapcsolódó tektonikai folyamatok révén emel­kedtek ki. De harmadidőszaki mozgások során a tágulá­­sos riftesedéses folyamatokhoz kapcsolódóan a paleogén és a neogén medencék és a neogénben lezajló alkáli ba­zaltos vulkánosság is kialakult. A hegységi részeken, így a gyógyfürdő területén is ÉNy-DK-i és erre merőleges ÉK-DNy-i vetőirányokat mutattak ki, amelyek jelentős szerepet játszanak a térség hidrogeológiájában. Az északnyugat-délkeleti törések a Teplá-folyó men­tén helyezkednek el. Ezeken áramlik fel a gránitból a széthúzásos mozgások révén kialakult mélyreható nyitott törések helyén nagy mélységből az értékes gyógyvíz. Ezt a vízvezető törést északról az Ohre-folyó vonalában ki­

Next