Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Karlovy Vary világhírű gyógyforrásai
36 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. KÖRNYEZETI ADOTTSÁGOK ÉS A HÉVÍZRENDSZER ADOTTSÁGAI Helyi és éghajlati viszonyok Karlovy Vary világhírű fürdőhely Csehország északnyugati részén helyezkedik el erdőkkel borított hegyvidéki területen, ahol mélyen bevágódott völgyek alakultak ki és ezek közül a Teplá (Meleg)-folyó keskeny völgyéhez kapcsolódik, amelyben a forróvizű gyógyforrások törnek fel. A városon keresztül folyik még az Ohre-folyó is, amely a Teplá-folyó befogadója egyben. Az ismertetők szerint a fürdőhely tengerszint feletti magassága 400 m. A Teplá-folyó a fürdőhelyen belül nagyrészt kiépült szabályozott függőleges falazatú mederben folyik, amelyet helyenként kisebb szakaszon befedtek. A patak felett átívelő hidak száma meghaladja a tízet. A város épületei és építményei (fedett sétányok) egyrészt a keskeny völgyben, másrészt a meredek völgyoldalakra települve nagyrészt zártsorú beépítéssel történtek. A kiszélesedő völgyszakaszokban parkok, sportpályák (tenisz, labdarúgó stb.) létesültek. A völgyoldalakban pedig rendezett és gondozott sétautak biztosítják az üdülni és gyógyulni vágyók mozgásigényét. 7. ábra: Karlovy Vary forrásterületének helyszínrajza a jelentősebb források helyeinek feltüntetésével (Forrás: Freytag és Berndt 2014) (1. Felszökő-forrás (Vindlo-forrás); 2. IV. Károly-forrás; 3-4. Alsó- és Felső-források; 5. Piactéri-forrás; 6. Malom-forrás; 7. Nymfa-forrás; 8. Vencel herceg-forrás; 9. Libuse-forrás; 10. Sziklaforrás; 11. Szabadság-forrás; 12. Park-forrás, az A-A szelvényben) Figure 7. Layout of Karlovy Vary source area indicating the locations of the major sources (Source: Freytag and Berndt 2014) (1. Spout-up Source (Windle Source); 2. Karl IV Source; 3-4. Lower and Upper Sources; 5. Market Place Source; 6. Mill Source; 7. Nymph Source; 8. Prince Vencel Source; 9. Libuse Source; 10. Rock Source; 11.Freedom Source; 12. Park Source in A-A cross-section) Karlovy Vary éghajlatilag a nedves, kontinentális klímatartományba tartozik mérsékelten hideg telekkel és hűvös nyárral (Péczely 1984). Az évi középhőmérséklet 6,4 °C körüli, amelyen belül a leghidegebb hónap a január 3,3 °C, míg a nyári csúcs júliusban van 16 °C-kal. A gyógyhely környezetében az évi csapadék mennyisége kb. 700 mm/év. A csapadékjárás évi menetében a nyári hónapok a legcsapadékosabbak, amelyen belül a csúcs júliusban jelentkezik 82 mm-rel. A csapadék minimum a téli hónapokban jelentkezik, ezen belül a legkevesebb március hónapra esik 44 mm-rel. A napfényes órák száma 1800 óra/év körül ingadozik. Természetesen a gyógyhely klimatikus viszonyait hegységi területekre jellemzően helyi mikroklimatikus feltételek is befolyásolják. Megjegyezzük, hogy az elmúlt évszázadok során igen szélsőséges adottságok is jelentkeztek mind hőmérsékletben (rendkívül hideg telek), mind pedig csapadékban, amikor hatalmas árvizek alakultak ki a völgyben. Földtani viszonyok Csehországon belül a Karlovy Vary környezete a Cseh-masszívumhoz tartozóan ősi kőzetekből épül fel és ezek képezik részben a felszínen, részben pedig a kisebbnagyobb medencékben a földtani alapot. Karlovy Vary környezetében keleten a Doupovské hory hegyes vidék helyezkedik el, amely túlnyomó részben neogén bazaltos vulkanizmusból származó láva és szórt anyagból áll. A neogén vulkáni hegység csúcsmagassága meghaladja a 900 m-t. A gyógyforrások környezetében és attól délre hegyes-völgyes, erdős területen jelentős területi elterjedésben permokarbon időszaki gránitos magmás kőzetek vannak a felszínen (Vylita 1985, Cháb és társai 2007). A fürdővárostól északra és délnyugat felé kialakult paleogén és neogén medencékben üledékes kőzetek halmozódtak fel. Az üledékképződés az eocénben indult meg homok, kavics, agyag kifejlődésben. Ez az üledékképződés áthúzódott az oligocénbe is. A neogénben is folytatódott a medencék feltöltése homok, kavics, agyag mellett a meleg, csapadékos klíma hatására a dús növényzetből igen jelentős elterjedésben és vastagságban kialakult lignit telepekkel, melyeket már évszázadok óta fejtenek. A német határ felé alakult ki a medencéket lezárva északkelet-délnyugati irányban a Cseh Érchegység (Krusne hory), amely főként kristályos palából, gneiszből és gránitból áll. A kiemelkedett hegység magassága meghaladja egyes helyeken az ezer métert, legmagasabb csúcsa a Klinovec 1244 m. A mai földtani adottságok kialakításában és a felszíni kőzetek elterjedésében alapvető szerepet játszottak a tektonikai mozgások. A paleozoos idős kőzetek variszkuszi hegységmaradványok, amelyek a harmadidőszakhoz kapcsolódó tektonikai folyamatok révén emelkedtek ki. De harmadidőszaki mozgások során a tágulásos riftesedéses folyamatokhoz kapcsolódóan a paleogén és a neogén medencék és a neogénben lezajló alkáli bazaltos vulkánosság is kialakult. A hegységi részeken, így a gyógyfürdő területén is ÉNy-DK-i és erre merőleges ÉK-DNy-i vetőirányokat mutattak ki, amelyek jelentős szerepet játszanak a térség hidrogeológiájában. Az északnyugat-délkeleti törések a Teplá-folyó mentén helyezkednek el. Ezeken áramlik fel a gránitból a széthúzásos mozgások révén kialakult mélyreható nyitott törések helyén nagy mélységből az értékes gyógyvíz. Ezt a vízvezető törést északról az Ohre-folyó vonalában ki