Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / 1. szám - KÖNYVISMERTETŐ - Szlávik Lajos: Dr Vágás István - Dr. Bezdán Mária: A Tisza és árvizei

78 Könyvismertetés Dr. Vágás István és dr. Bezdán Mária A Tisza és árvizei című könyvét ismerteti Szlávik Lajos. 297x210 mm formátum, 190 oldal. Kiadó: Kisbíró Kft. Szeged, 2015. Ez a második, részben bővített, részben egyszerű­sített kiadásban megjelenő mű, a Tisza árhullámainak jellemzésében egy újabb állomást jelent. A kiadvány I. része: Tisza szabályozása, és az azt követő fontosabb árhullámai” Vágás István 1982- ben megjelent ,„„ Tisza és árvizei” c. könyvének ki­egészített anyaga. A II. rész: „A szabályozott Tisza vízjárásának tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyó­szakaszon" Bezdán Mária munkája, amely a 2011-ben megvédett doktori értekezésén, az ahhoz tartozó kuta­tások anyagán alapul. Vágás István munkásságának lényeges eredménye, hogy a Tisza árhullámainak hidrológiai sajátosságaiban megmagyarázható a csökkenő vízhozammal együttesen előforduló növekvő vízállás, vagy a növekvő vízho­zammal együttesen előforduló csökkenő vízállás el­lentmondásosnak látszó tényei. A szerző rámutat arra, hogy ezeket a jelenségeket a természetes vízszín-duzzasztásoknak és süllyesztéseknek a Tiszában mindenkor lényeges és mennyiségileg értékelhető hatásai okozzák. Hangsú­lyozza, hogy a vízhozamok és vízállások ugyanott bekövetkezhető ellentétes irányú változása az, ami a Tisza árhullámát azzá teszi, ami, és ez a tulajdonság teszi a Tiszát Tiszává, s különbözteti meg viselkedését minden más folyóétól. A szerző kiemeli, hogy az utóbbi évtizedekben végzett nagyobb számú árvízi vízsebességmérések rámutattak arra és igazolták azt, hogy a tiszai vízho­zam-számításoknál figyelembe kell venni a vízfelszín esését is. Bizonyítja, hogy a vízszín­elések ingadozá­sának hatása mértékadó a Tisza nagyvízi vízállásainak és egyidejű vízhozamainak összefüggésében. Újabb példákkal, az elmúlt három évtizedben levonult árvi­zek elemzésével is igazolja korábbi megállapításait, hogy a Tisza közismert különleges hidrológiai sajátos­ságai közé tartozik az árv­ízi hurokgörbe, hagyomá­nyos és fordított alakjában. A fordított hurokgörbék a duzzasztás fölötti szelvényben, szelvényekben alakul­nak ki. A tiszai árhullámok lényeges sajátossága a tetőző vízállásoknak hosszú időn, több napon át törté­nő változatlansága ugyanabban a szelvényben. Minden tiszai árhullám egyedi, mert változatos tényezők befo­lyásolják azok lefolyását. Bezdán Mária célul tűzte ki a lefolyás és az árhul­lám előrehaladásának részletes feltárását, helyszínrajzi és időbeli viszonyainak elemzését, statisztikai jellem­zését, az ezekhez vezető hidrológiai okok meghatáro­zását a Tisza-Tiszafüred alatti szakaszain, tekintve. A szerző megállapítja, hogy az 1876-1975-ig terje­dő időszakban a Tisza árhullámainak több mint 70%-a (a 600 cm felett tetőző árhullámoknál több mint 90%­­a­ visszaduzzasztott volt valamely mellékfolyó, vagy a Duna által. Az árvízi levezetést az is rontja, hogy szinte valamennyi esetben két vagy több mellékág, illetve a befogadó együttes hatása, 1976 óta pedig a Törökbecsei duzzasztómű duzzasztása is érvényesül. A leggyakrabban duzzasztott mederszakaszok a nagy­vízi tartományokban a Tiszaug és Algyő közöttiek. A szerző fontos megállapítása, hogy a Törökbecsei duzzasztómű nagyvíz idején is szabályozza a vízleve­zetést, mert a folyón érkező vízhozamokat a műtárgy­­gyal beépített szelvény vízlevezető képességének megfelelően tudja csak továbbítani. A vízlevezetés ütemét a torkolatnál nem feltétlenül az eredeti hozzá­­folyás üteme határozza meg, hanem a befogadó aktuá­lis hidrológiai állapotától függő, duzzasztóművel be­épített meder vízlevezető képessége. A szerző igazolja, hogy a duzzasztómű nemcsak a folyó vizét duzzasztja vissza, hanem a talajvizet is. Az a hatás különösen a Törökbecsei duzzasztómű eseté­ben jelentős a domborzati viszonyoknak köszönhető­en. Ezért a talajvíz kisvízi szintje egy bizonyos szint alá már nem süllyed le. A gondos kiállítású, gazdagon illusztrált könyvben foglalt elemzések, megállapítások fontos adalékot jelentenek a Tisza árvízi hidrológiai feltárásához; jól szolgálják a tiszai árvízvédelmi rendszer továbbfej­lesztésének megalapozását. Szlávik Lajos A TISZA ÉS ÁRVIZEI DR. VÁGÁS ISTVÁN - DR. BEZDÁN MÁRIA hogy ezek a más folyókhoz képest rendkívülinek te­kinthető tulajdonságok elsősorban itt fordulnak elő. Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz.

Next