Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Borics Gábor - Ács Éva - Boda Pál - Boros Emil - Erős Tibor - Grigorszky István - Kiss Keve Tihamér - Lengyel Szabolcs - Reskóné Nagy Mária - Somogyi Boglárka - Vörös Lajos: Magyarország fontosabb vizeit érintő problémák, beavatkozások és a jelenlegi állapot áttekintése
90 irányába mozdítja, még az EU VKI törekvéseinek is ellentmond. A tározott víz gyors (500-1000 L.sec.1 feletti) bevezetésével olyan áramlási viszonyok alakulnak ki, amelyek az üledékfelszínt borító sérülékeny algabőrt felszakítják (13. ábra). Az ilyenkor felszabaduló kénhidrogén oxidálódásával nagy területre kiterjedő, kénkiválással kísért anaerobia jön létre (14. ábra), ami olyan mértékű lehet, hogy azt a tó érintett lápi területe egy vegetáció perióduson belül alig heveri ki, gyakorlatilag képtelen teljesen regenerálódni. A tó keleti részének a Vereb-Pázmándi vízfolyáson át a vízgyűjtőről érkező tápanyagterhelését a Kápolnásnyéknél ideiglenesen létesített nádasszűrő volt hivatott csökkenteni, ami a vízfolyás mikrobiális terhelését ugyan kiszűri, de továbbra is nagy terhelést jelent a tó keleti (Fürdető) részére, s így ez a Velencei-tó legtápanyagdúsabb területe. Bár a mesterséges vízpótlás és a vízszint természetes rendeződése mára már a Velencei-tó vízminőségét kedvező irányba változtatta, az elmúlt évtizedek rámutattak arra, hogy a tó törékeny biológiai rendszerének mélyebb ismeretére és védelmére feltétlenül szükség van. Szikes tavak A szikes vizek kémiai karakterét a nátriumhidrogénkarbonát/karbonát dominancia, az átlagosan alacsony szalinitás (hyposaline) és az erős lúgosság (pH9) jellemzi, amely egyértelműen megkülönbözteti őket a tengerektől független szárazföldi sósvizektől. A szikes tavak megtalálhatók minden kontinensen, de elterjedésük világszerte csak szűkebb földrajzi régiókra korlátozódik. Eurázsiában a Kárpát-medence (Ausztria, Magyarország és Szerbia területe) a szikes tavak elterjedési területének nyugati határa, ettől keletre is csak szórványosan, bizonyos ázsiai régióban találhatók meg. A jellegzetes szikes tavak általában nagyon sekély (vízmélysége 1 m) és változó vízfelületű (nyílt víz 1-200 ha), lefolyástalan, időszakos (asztatikus) állóvizek, melyek különböző kifejlődésű geológiai üledékrétegeken (eolikus, alluvirális) alakultak ki a Kárpát-medence sajátos hidrogeológiai és kontinentális klimatikus adottságai között, a pleisztocén végén és a holocén elején. Állapotukat és elterjedésüket jelentősen befolyásolták az utóbbi két évszázad antropogén hatásai. A szikes tavak a felszín alatti vízrendszerek felszíni kiáramlási területein, zárt vízrajzi (endorheli) medencékben találhatók. Vízkészletüket a felszín alól történő feláramlás határozza meg, amely meghaladja a felszíni vízgyűjtőről és a csapadékból származó vízmennyiséget. Az időszakos szikes tavak legfontosabb ökológiai kritériumai az alábbiak (Boros és társai 2013): • Sekély, időszakos nyílt vízfelület, kiszáradás esetén kopár mederfelszín, ahol a rögzült és lebegő makrofiton állomány, illetve iszapnövényzet gyér vagy hiányzik. • A nátrium-hidrogénkarbonát/karbonát dominancia. • Az éves átlagos sótartalom meghaladja az 1 g.L' >-t. • A karakter sziki növény- és állatfajok jelenléte. A szikes vizek ionösszetételét tekintve a leggyakoribb a szódás (Na-HCCF) alaptípus, de emellett az anionokat tekintve a szódás-kloridos és szódás-szulfátos altípusok is előfordulnak. A nátrium mellett néha a magnézium is megjelenik másodlagos domináns kationként. A szalinitás széles határok között, a szub- (0,5-3 g.L-1) és hyperszalin (150 g.L-1) tartományban változik, míg a pH-t tekintve a 8-10- es értékek jellemzőek. A szikes tavak lúgossága mellett a sok szervetlen lebegőanyag okozta zavarosság (Secchi mélység 0,5-30 cm), a polyhumic oldott szerves széntartalmuk, továbbá a hipertróf tápanyag ellátottságuk miatt egy különleges vízi- és vizes élőhely ökoszisztémát képviselnek Magyarországon (Boros és társai 2013, 2014, 2017). A szikes tavak biológiai sokfélesége (biodiverzitása) kisebb sótartalmuk miatt általában magasabb, mint a kontinentális sósvizeké. A fenéklakó és planktonikus közösségek, a jellegzetes növény-, és állatvilág összetétele tükrözi a szódatartalom, a zavarosság és trofitás erős strukturáló szerepét. Időszakos jellegük miatt állandó halpopuláció nem tud kialakulni ezekben a vizekben. A szikesekhez köthető különleges biodiverzitás megőrzése tekintetében Magyarországnak jelentős nemzetközi kötelezettségei vannak. A szikes tavak az EU 13. ábra. Elszakadozott algabőr Figure 13. Undressed algae 14. ábra. Kén kiválás a tó DNY-i részén Figure 14. Sulphur precipitation in the southwest part of the lake Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz.