Hidrológiai tájékoztató, 1965 június

Kiss Árpád: A Bodajki tó

területen változó mélységben helyezkedik el (2. ábra). Víztükrét 3 tényező befolyásolja: 1. a karsztvíz, mely a terület ÉK—DNy-i határát képező triász alaphegység tektonikailag erősen szab­dalt szegélyén délre áramlik; 2. a csapadék, mely a murvás, homokos üledé­keken át beszivárog; I. Bevezetés Az 1961 év tavaszán kezdtem adatokat gyűjteni, egy immár elfelejtett és sajnos, pusztulásnak indult je­lentős természeti kincsünk, a Bodajki tó hidrobiológiai, vízföldtani és kultúrtörténeti viszonyainak összefoglalá­sához. A Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal és Bodajk község tanácsa, már több ízben tett lépéseket a tó rendbehozatalára, ez ideig azonban — kellő anyagi erő híján — eredménytelenül. Ahol egykor élénk fürdőélet folyt és a betegek százai gyógyultak meg, ott ma kacsák és libák úszkálnak, kihasználatlanul folyik el a sokkal fontosabb célokra is érdemes bővizű források értékes vize (1. és 2. kép). Közismert tény, hogy a Vértes és környéke vízben mennyire szegény. A környék egyre fejlődő bányászata, ipara és mezőgazdasága fokozottan nagyobb igényt tart ipari, ivó-, öntöző és fürdővízre, mely a jelenlegi sor- 3. a Balaton víztömege, melynek víztükre közel állandónak tekinthető, depressziós hatása a karszt­víztükör alakulásában érződik, de mélyfekvésű, közel vízszintes laza üledékekből felépített területen csa­padékos időben inkább ellennyomórendszer szerepét tölti be. A talajvíz a Balaton közelében mélyített fúrá­sainkban felszínig emelkedett, ezzel szemben az alap­hegység közelében 8—10 m mélységben helyezkedett el. Ugyanakkor a talajvíz tengerszint feletti magas­sága egyöntetűen a Balaton irányába csökken, 25 m magasságcsökkenés a talajvíztükör 20 m-es esését vonja maga után. A jelenlegi talajvíztükör értékek (1964. VI. 21.) közepesnek tekinthetők, a talajvíztükör maximumok a kora tavaszi és késő őszi időszakban jelentkeznek, a terület mélyebb fekvésű részein azonban jelenleg is felszínközeli talajvíz jelentkezett, ennek állandó­suló jellegét jelzi a gazdag vízinövény vegetáció is. Az üdülőváros kijelölt területén a talajvíz kémiai vizsgálatát is elvégeztük betonagress­zivitási szem­pontból. A vizsgálati eredményeket a 2. táblázatban foglaljuk össze. 2. táblázat Vízkémiai vizsgálati eredmények A fenti adatok alapján a 17. fúrás és V. kút kör­nyékén beton építmények létesítése esetén II. kate­góriájú védekezés szükséges. A CO-2 ellen védekezni nem szükséges. A 3. és 4 fúrás környékén a HMS miatt különleges védekezésre hívjuk fel a figyelmet. A Bodajki tó KISS ÁRPÁD Móri Állami Gazdaság, Mór SOOm Je/magyararo/ •/ Fúrás szama. he/t/e +K Ásott-kút sza­ma. helye _ V/isga/at helye, védekezés nem szükséges O Különleges védekezes HISi, JO^ / © H. kategór/a/ü védekezes JO*l y fonal alatt //. ka/eger/g/a védekezés szükséges­' ta/ajviz felsz­in a/diri mélysége m^y/.ít! (csapadékos idö után) - Talajv/z felszín alatt va­rható '' mtzx. magassága Ta/ajv/z utánpótládásának iranya f \ Karszt v/z holdja alat álló fa!gjvíz 2. ábra. Balatongyörök üdülőváros vízföldtani térképe. fúrás, kút száma SCU mg/l pH C 12 mg/l 1­ 30,34 6,9 3. 229,60 6,5 -H2S !! 4. 341,94 6,9 -H2S !! 17. 568,26 7,2 -II. kút 252,97 6,7 20 IV. kút -7,2 24 V. kút 779,00 7,2 -Római-f. -9,6 22 1. kép. A tó víztükre, a malomépület melletti túlfolyóval 51

Next