Hidrológiai tájékoztató, 1966 június
Kuhárszky Tihamér: A budai Ördögárok rövid története
remt e völgyön keresztül a zsámbéki medencével és így Pannónia belső vidékeivel. Ha az Ördögárok dunai torkolata közelében nem is keletkezhetett révet őrző táborhely, egy őrtorony felépítésére még bőven volt itt hely. A gellérthegyi Citadella kibővítése alkalmával, 1861-ben, állítólag egy római őrtorony falrészletére bukkantak. A kutatás számon tartja ezt az őrtornyot, bár közelebbit azóta sem tudunk róla. A Tabánban azonban előkerült egy kisméretű őrtorony alapja is. A torony a dunai révátkelők biztosítására az Ördögárok szakadéka felett épült. Az Ördögárok hadászati jelentősége, különösen a Várhegy védelme szempontjából, a középkorban is nagy szerepet játszott. Már Mátyás korában is természetes védelmi akadályul szolgált. Buda területének, illetve közvetlen környezetének földrajzi egységét két lényeges természeti tényező biztosítja: a Budai hegység és a Duna. A jobb parti hegységet közepes magasságú (kb. 150—500 m), hegyek és a közöttük húzódó völgyvonulatok alkotják, amely utóbbiak közül az Ördögárok völgye a belvárosi Duna-kanyarral szemben, a Várhegy alatt fut ki a Dunára. A hegyek alkotta nagy ív és a Duna-kanyar között elterülő terület közepéből emelkedik ki sasbércként a Várhegy, amelyet a hegykoszorútól mindenütt völgy, illetőleg az Ördögárokkal átszelt Vérmező síksága választotta el. Az ördögárok torkolata körül, a Várhegy D-i csúcsánál a történelem előtti időkben és történetünk első századaiban is mocsaras részek terültek el, természetes védelmet nyújtva annak az alacsony hegyalakulatnak, amelyen a folytonosan megújuló települések a túlsó part síksága fölött uralkodó védővár helyét már eleve kijelölték. A K-i oldalon a Duna, a Ny-i oldalon a Vérmezőt átszelő Ördögárok képezte a vár természetes védelmi rendszerét. Hallart és Wening 1684-ből származó, „Buda ostroma" című képén (1. kép) kitűnően kivehető a várárokként felhasznált ördögárok vonala. Pieter van der Berge 1686-ból keltezett „Buda ostromának madártávlati képén" pontosan a nyilak irányában tűnik élesen szembe az először D-nek, majd K-nek forduló és meglehetősen széles mederben hömpölygő Ördögárok is (Budapest műemlékei, I. kötet, 1955. p. 53. 27. kép). A Vár beépítésével egyidejűleg épült újjá a tatárok által feldúlt Kis-Pest (Tabán). Akárcsak a római korban, most sem vették falakkal körül. Alaprajzát a Szent Péter külváros felől jövő és római elődjének nyomát követő Duna-parti fő közlekedési út és az azt ferdeszög alatt keresztező ördögárok vonala szabta meg. A törökkorban keletkeztek a nagyarányú és gazdag építészeti kialakítású hévízfürdők, mégpedig közvetlenül az Ördögárok torkolatánál, a tabáni katlanban. Buda városának egyes kiemelkedőbb körvonalai nagyjából a barokk korban is a középkoriakat követték. A Tabán (Rácváros) azonban nagyobb területet foglalt el, mint középkori elődje. Apró házainak, szűk sikátorainak tömkelege jobban kitöltötte az ördögárok torkolatának katlanát, magasabbra kúszott fel a környező hegyek lankáira. Valószínűleg a törököknek Budáról történt kiűzetése után kapta a törökkori Kovicsinadingelen szub a Kovácsi-patak az Ördögárok elnevezést. A Tabánnak északi irányú fejlődésével lassanként kiépült Buda városának új városnegyede a Krisztinaváros. 1837-ben a Krisztinavárost óriási felhőszakadás árasztotta el. Az 1848-as szabadságharc idején az ördögároknak közvetlenül a Várhegy nyugati oldala alatti szakasza a Vár megközelítése szempontjából, meglehetősen veszélyes hadászati akadályt képezett. Az ördögárok bal partján a régi időkből fennmaradt falvédőműveket megerősítették és a Vérmező fölött kiemelkedő rondellákból a vár védői össztüzet zúdítottak azokra az ellenséges alakulatokra, melyek az Ördögárok hídfőállásai körül a vár védőműveit igyekeztek megközelíteni. Az 1684-ből, 1686-ból, valamint 1749-ből származó egykori térkép — és látképek — az ördögárkot vízzel telt védőároknak tüntetik fel, egyenes csillagvonalú védőművekkel megerősítve. 1. kép. Buda ostroma 1684-ben (L. N. W. Halert—M.Wening), Budapest műemlékei, I. kötet. Budapest 1955. 51. oldal, 25 kép.