Hidrológiai tájékoztató, 1982
2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Károlyi Zoltán: Értékelő jelentés az 1978. májusában megrendezett tiszai tanulmányút ajánlásainak hasznosításáról
EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Értékelő jelentés az 1978. májusában megrendezett tiszai tanulmányút ajánlásainak hasznosításáról* A Magyar Hidrológiai Társaság Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztálya a területi szervezetekkel közösen 1978. május 24—26. között vitatta meg a tiszai nagylétesítmények üzembehelyezése óta szerzett tapasztalatokat. A további teendőkre vonatkozóan 24 pontba foglalt határozat született, amelyet a Magyar Hidrológiai Társaság az alábbi, a hasznosításban érdekelt szerveknek küldött meg: Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Tervező Vállalat Országos Vízügyi Beruházó Vállalat Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság A tiszai tanulmányút óta eltelt idő alatt az intézmények mélyrehatóan foglalkoztak a határozatban foglalt kérdésekkel. 1980. március 20-án tájékoztatást kértünk az érintett intézményektől, hogy a javaslatokat munkájukban milyen mértékig tudták hasznosítani. A megküldött értékelések az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Javasolják, hogy a legutóbbi időszakban épült vízügyi nagylétesítmények — köztük elsősorban a Kiskörei Vízlépcső kutatási, tervezési, építési hatósági és egyéb tapasztalatait a közeljövőben megvalósításra tervezett nagylétesítmények (Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer, Csongrádi Vízlépcső) tervezésénél és megvalósításánál hangsúlyozottan vegyék figyelembe. A határozat alkalmazása folyamatos munkát jelent. Az első kézzelfogható eredmény az volt, hogy a Gabcsikovó—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer vízjogi engedélyezésével kapcsolatos hatósági tevékenységet, illetve a hatásköröket egyértelműen szabályozták az érintett vízügyi igazgatóságok felé. Ezzel a hatósági munka színvonala és hatékonysága jelentősen növekedett. A kutatási, tervezési, építési stb. tapasztalatok a folyamatos munkában rendre érvényesülnek, így a tervezés színvonalának emeléséhez a korábbi ilyen jellegű munkában már résztvett tervezőkből hoztak létre tervezői csoportot. Az építés megkezdése után pedig „Koordinációs Tanács" kezdi meg működését, amelynek munkájában a kivitelezőn és a tervezőn kívül részt vesz a leendő üzemeltető és a kutató intézet (VITUKI) is. 2. Szükségesnek tartják, hogy a vízlépcsők létesítésével összefüggő vízrajzi észlelőhálózat létrehozása az előkészítő munka szerves részét képezze. A felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek mérése elősegíti a tervezést, lehetőséget ad a vízjárási jellemzők változásának nyomonkövetésére az építés alatt és a mű megépítése után, ugyanakkor elengedhetetlen a vízlépcsők üzemirányításához is. 1978—79-ben elkészült a Gabcsikovó—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer vízrajzi észlelőhálózatának terve. 1979—80-ban kidolgozásra került a Kiskörei tározó észlelőhálózatának egységes kialakítására vonatkozó javaslat. A Csongrádi Vízlépcső I. üteméhez tartozó talajvízszint észlelő kútrendszer megvalósult, az észlelés megkezdődött. A Kiskörei Vízlépcső hatásterületén a talajvíz kutak nagy részénél már több, mint 8 éve folyik az észlelés és az adatok értékelése. Az üzemelő észlelőhálózat információi alapján a Kiskörei Vízlépcső üzemirányításához a helyi tapasztalatok, a kisminta vizsgálatok és a Törökbecsei Vízlépcső figyelembevételével új üzemelési szabályzatot dolgoztak ki. E szabályzat lehetővé teszi a későbbiek során az összes tiszai vízlépcsők együttműködésének kidolgozását. 3. Elismerve a kismintakísérleteknek a tervezésben betöltött szerepét, szükségesnek tartják a kismintakísérletek változatainak kiszélesítését, különös tekintettel az építés egyes fázisaira, az üzemvitel és a vízjárás szélsőséges eseteire. E programnak megfelelően széles körű munka folyt az elmúlt években. Ezek közül a legjelentősebb a Kiskörei Vízlépcső tározójára vonatkozó áramlási kísérletek. A vízminőségi állapotok és azok előrejelzése érdekében szélmentes és széllel végzett áramlási kísérletekre került sor, amelyek egyéb fontos kérdésekre is választ adtak (pl. várható hullámmagasság, széljárásnak legjobban kitett szakaszok, hordaléklerakó helyek stb.). A modellvizsgálatoknak a valóságba való jobb átültetése érdekében ún. „nagyminta kísérletet" is végeztek, amely alapján jól használható megállapításokat tettek. Ezeket a további tervezés és kivitelezés során hasznosítják. A dunai vízlépcsők esetében a kisminta vizsgálatok elsősorban éppen a szélsőséges esetekre terjedtek ki, mint pl. építési körülzárás, 1000 és 10 000 éves gyakoriságú árvizek, vagy szélsőséges kisvizek stb. A vizsgálatok értékelése és a tervezés, illetve üzemelés igényei azt mutatják, hogy bővíteni kellene azon a vizsgálatok körét, amelyek nem a szélsőséges esetekre vonatkoznak, hanem éppen a tartós, üzemszerű állapotok hatását elemzik. A Csongrádi Vízlépcső kismintakísérleti munkacsoportja részére a vízügyi igazgatóság a megalapozottabb munka érdekében átadta a terület talajtani és mezőgazdasági adatait, és tájékoztatást adott a meder tulajdonságairól és a korábbi szabályozások elemzéséből leszűrt tapasztalatokról. 4. Javasolják továbbfejleszteni a generáltervezői tevékenység színvonalát, kiterjesztve azt a nagylétesítmények kapcsolódó beruházásainak tervezői tevékenységére. Ezzel lehet elérni a kitűzött célok megfelelő érvényesülését, a főművek és a kapcsolódó művek szükséges összhangját. A tanulmányút tapasztalatai alapján kiadott központi intézkedések eredményeként fokozódott a generáltervezői tevékenység. A nagylétesítményekhez kapcsolódó belvízi meliorációs, valamint a vízhasznosítási főművek fejlesztési és rekonstrukciós feladatait is a generáltervezői munka keretében tervezik meg, biztosítva ezzel a térségi vízgazdálkodási tervezések összhangját. A generáltervezői munkát hatékonyan segítik a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok és a hatékony munka érdekében szükséges, hogy a tervező is fokozottabban vonja be a munkába a területi szerveket. 5. Javasolják, hogy a jövőben építendő vízlépcsőknél a műszaki-gazdasági célkitűzésnek megfelelő mértékben alaplétesítményként szerepeljenek a folyószabályozási munkák, és ne kapcsolódó beruházásként. E kérdésben egyelőre nem történt előrelépés. Csak a vízlépcsők főműtárgyához közvetlenül csatlakozó mederszakaszok szabályozása történik meg alaplétesítményként. E szakaszok lényegében a műtárgybiztosítás érdekében végzett szabályozást jelentik. A kérdést a beruházáspolitikai szempontok változása vinné előbbre. 6. Javasolják, hogy a nagy vízgazdálkodási létesítmények tervezésére vonatkozó hazai előírások hiányában, még több gondot fordítsanak a vízlépcsőkre vonatkozó egyedi előírások összehangolt megszerkesztésére. * Társaságunk Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztálya több társszakosztály és területi szervezet közreműködésével 1978-ban Tisza-tanulmányutat rendezett. Az értékelő jelentést tájékoztatásul, és a továbbhasznosítás céljából közöljük. (Szerk.) 21