Hidrológiai tájékoztató, 1987
1. szám, április - Garád Róbert: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete - Dr. Molnár Béla-dr. Csongor Győző-dr. Vágás István: Beszámoló a Tőserdő, Alpár és a Tisza III. leendő vízlépcső területére szervezett tanulmányi kirándulásról
1. ábra. A Duna—Tisza közi Hátság és a Tisza-völgy Lakitelek—Tiszaalpár közötti részének földtani térképe (Rónai A. 1968, Kuti L. 1973 nyomán) 1. Aprószemcséjű futóhomok, 2. Lösz, 3. Dolomitiszap, 4. Homokos kőzetliszt, 5. Finom kőzetliszt, 6. Vízfelületek, 7. Folyóvízi eróziós perem, 8. Tőserdei, 9. Alpári Holt-Tisza ág, 10. A gyűjtött rétegsorok helye terére eső Tisza-völgy sok helyen, különösen ott, ahol a Hátság peremét lösz alkotja, éles peremmel találkozik (1 .ábra). A Hátság 5—10 m-rel magasabban van, mint a Tisza völgy. A Hátságon a felszínen dunai származású szélfújta futóhomok, valamint lösz található. A futóhomok-buckák közötti mélyedésekben egykori kisebb tavakból kiváló dolomitiszap jelenik meg. A Tiszavölgyben folyóvíz által lerakott durva- és finomkőzetliszt települ. A Hátság buckás, dimbes-dombos, a Tiszavölgy pedig sík terület. A tőserdei holtágat a csoport az éles nyugati kanyar közepén közelítette meg. A Hátságról a holtág felé haladva, a hídra vezető úton az említett szintkülönbség és a földtani felépítés különbsége jól megfigyelhető. A Hátság peremén az üdülők még a magasabban levő futóhomok-buckákra épültek. A Holt-Tisza hídon áthaladva, a homoknál jóval finomabb és vízzáróbb rétegek borítják a felszínt. A Holt-Tiszaág mellett dél felé haladtunk, majd a Tőserdő vasúti megállónál buszra szállva az alpári, uralkodólag löszből felépülő templomdombra mentünk. Ez a domb mintegy 10 m-rel magasabban van, mint az alatta elterülő Alpári-rét. Innen a tiszai ártérre igen jó a kilátás. Az Alpári-rét felszínét számos folyómeder szabdalja fel. Újabban a tőzegtermelés, után visszamaradt vizeken és a ma már mesterségesen magasan tartott talajvíz hatására kialakult nedves felszínen, illetve növényzet között gazdag madárvilág jelenik meg. Az alpári templomdombot elhagyva, a déli holtágat tekintettük meg. Ezt az Alpár és Tiszaújfalu közötti üdülők mellett lehet a legkönnyebben megközelíteni. Itt a magas part ismét futóhomokból áll. A déli holtág mellett az utóbbi években igen sok hétvégi ház és üdülő épült fel. A Hátság pereméről korábban két helyről rétegsort gyűjtöttünk (1. ábra). Északon a lakiteleki téglagyári szelvényben 4,5-től 2,0 m-ig folyóvízi kőzetliszt, felette 0,5—2,0 m között lesz, majd innen a felszínig futóhomok települ. 0 4 km 1 ,1 10 4 E3 SQ ff • 8 7' 9/4 10X C Tisza 2. ábra. A Duna—Tisza közi Hátság és a Tisza-völgy negyedidőszak végi fejlődéstörténetének elvi vázlata 1. Lencsés településű kiékelődő folyóvízi képződmények (homok, durva és finom kőzetliszt), 2. Lösz, 3. Futóhomok, 4. A legnagyobb árvizek szintje, 5. A futóhomok haladási iránya