Hidrológiai tájékoztató, 1987

1. szám, április - Garád Róbert: 25 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete - Dr. Molnár Béla-dr. Csongor Győző-dr. Vágás István: Beszámoló a Tőserdő, Alpár és a Tisza III. leendő vízlépcső területére szervezett tanulmányi kirándulásról

1. ábra. A Duna—Tisza közi Hátság és a Tisza-völgy Lakitelek—Tiszaalpár közötti részének földtani térképe (Rónai A. 1968, Kuti L. 1973 nyomán) 1. Aprószemcséjű futóhomok, 2. Lösz, 3. Dolomitiszap, 4. Ho­mokos kőzetliszt, 5. Finom kőzetliszt, 6. Vízfelületek, 7. Folyó­vízi eróziós perem, 8. Tőserdei, 9. Alpári Holt-Tisza ág, 10. A gyűjtött rétegsorok helye terére eső Tisza-völgy sok helyen, különösen ott, ahol a Hátság peremét lösz alkotja, éles peremmel találkozik (1 .ábra). A Hátság 5—10 m-rel magasabban van, mint a Tisza völgy. A Hátságon a felszínen dunai származású szélfújta futóhomok, valamint lösz található. A futó­homok-buckák közötti mélyedésekben egykori kisebb tavakból kiváló dolomitiszap jelenik meg. A Tisza­völgyben folyóvíz által lerakott durva- és finomkőzet­liszt települ. A Hátság buckás, dimbes-dombos, a Tisza­völgy pedig sík terület. A tőserdei holtágat a csoport az éles nyugati kanyar közepén közelítette meg. A Hátságról a holtág felé ha­ladva, a hídra vezető úton az említett szintkülönbség és a földtani felépítés különbsége jól megfigyelhető. A Hát­ság peremén az üdülők még a magasabban levő futó­homok-buckákra épültek. A Holt-Tisza hídon áthalad­va, a homoknál jóval finomabb és vízzáróbb rétegek borítják a felszínt. A Holt-Tiszaág mellett dél felé haladtunk, majd a Tőserdő vasúti megállónál buszra szállva az alpári, uralkodólag löszből felépülő templomdombra mentünk. Ez a domb mintegy 10 m-rel magasabban van, mint az alatta elterülő Alpári-rét. Innen a tiszai ártérre igen jó a kilátás. Az Alpári-rét felszínét számos folyómeder szabdalja fel. Újabban a tőzegtermelés, után visszama­radt vizeken és a ma már mesterségesen magasan tar­tott talajvíz hatására kialakult nedves felszínen, illetve növényzet között gazdag madárvilág jelenik meg. Az alpári templomdombot elhagyva, a déli holtágat tekintettük meg. Ezt az Alpár és Tiszaújfalu közötti üdülők mellett lehet a legkönnyebben megközelíteni. Itt a magas part ismét futóhomokból áll. A déli holtág mel­lett az utóbbi években igen sok hétvégi ház és üdülő épült fel. A Hátság pereméről korábban két helyről rétegsort gyűjtöttünk (1. ábra). Északon a laki­teleki téglagyári szelvényben 4,5-től 2,0 m-ig folyóvízi kőzetliszt, felette 0,5—2,0 m között lesz, majd innen a felszínig futóhomok települ. 0 4 km 1 ,1 1­0 4 E3 SQ ff • 8 7' 9/4 10X C Tisza 2. ábra. A Duna—Tisza közi Hátság és a Tisza-völgy negyedidőszak végi fejlődéstörténetének elvi vázlata 1. Lencsés településű kiékelődő folyóvízi képződmények (homok, durva és finom kőzetliszt), 2. Lösz, 3. Futóhomok, 4. A legna­gyobb árvizek szintje, 5. A futóhomok haladási iránya

Next