Hidrológiai tájékoztató, 1988
2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1989. évben
iratának, a Vízügyi Közleményeknek. (1922. június 10. Budapest) Irodalom Schmid Ödön (nekrológ). Magy. Mérn.- és Bp. Egyl. Közl., 1922. 100 évvel ezelőtt, 1889. január 15-én f Mokry Endre (Budapest) vízimérnök, országos középítészeti felügyelő, a délvidéki vízszabályozások szakértője. Mokry a közmunka és közlekedési minisztériumban a dunai osztály vezetőjeként az 1880-as évek végéig a Duna-szabályozás ügyeinek legfőbb felelőse volt. (*1827. április 26. Monostorszeg) Irodalom Sárközy Imre: Régibb vizi mérnökeink életéből, vázlatok. Mokry Endre. Bp., 1897. február 9. Napvilágot látott az ún. „halászati törvény" végrehajtási utasítása (5000/1889. sz.). Az utasítás, amely a halászati törvénnyel összefüggő intézkedéseket tartalmazta, először írta elő, hogy a kultúrmérnöki hivatalok keretén belül halászati felügyelői állást kell létesíteni. Irodalom Rendeletek Tára, 1889. március 20.—november 1. Megépült a mezőhegyesi „Élővíz-csatorna". A Szárazéri-vízrendszerben létesített 90,5 km hosszú csatorna Arad térségében ágazott ki a Marosból, útjában Tornya és Battonya községeket érintve a mezőhegyesi ménesbirtokon áthaladva Nagylak község határában tért ismét vissza a Marosba. A csatorna vizét a mezőhegyesi cukorgyár és a rátervezett öntözőgazdaságok hasznosították. Irodalom Józsa László: A mezőhegyesi élővízcsatorna. I—III. Magy. Mérn. és Bp. Egyl. Közl., 1893. május 1. Életbe lépett a (1988 :XIX. tc.) halászati törvény. A törvény alkalmazásával lehetővé vált a hazai közvizek halászatának megszervezése, a halállomány tervszerű utánpótlása és a halászat ügyeinek állami kézben tartása. Irodalom Lászlóffy Woldemár—Trümmer Árpád szerk.: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede. Bp., 1940. május 24-én faxlehner András (Budapest) nagykereskedő, a budai keserűvíz-forrás népszerűsítője és forgalmazója. Tevékenységének köszönhetően 1869-től a „Hunyadi János keserűvíz" nemzetközi hírnévre tett szert. Az általa alapított üzem és kereskedelmi hálózat az 1880-as évek végén már évi 5 millió palack keserűvizet állított elő és forgalmazott a nagyvilágban. (*1815. február 19. Kőszeg) Irodalom Saxlehner András Hunyadi János keserűvíz forrása. Bp., 1885. július 1. Rendszeressé vált a balatoni gőzhajóforgalom. A „Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság" 1889 júniusában vízrebocsátotta a „Kelén" gőzhajót. A hajó üzembeállításával 1889 júliusában megkezdődött a rendszeres hajójárat a Siófok—Füred—Almádi útvonalon. Irodalom Tóth Kálmán szerk.: Balaton monográfia. Bp., 1974. október 14. *Kienitz Vilmos (Alsószeli) gépészmérnök. Mint társulati igazgató főmérnöknek, jelentős szerepe volt az 1930-as évek során a Körös-völgyi öntözési munkák megindításában és a belvízrendezések végrehajtásában. A nevét viselő kettős működésű szivattyú és zsilipkapu-szivattyú megalkotója. Szakirodalmi munkássága a szivattyúgépek tervezése és az öntözésfejlesztés témakörével foglalkozik. (1959. május 19. Gyula) Irodalom Magyar Életrajzi Lexikon I. Megjelent Faragó Lipót úttörő jelentőségű könyve „A belvíz levezetése, különös tekintettel hazai viszonyainkra" címmel. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet aranyérmével jutalmazott pályamunka az első belvizekkel foglalkozó hazai könyv, amely a vízimérnöki gyakorlat által felvetett kérdésekre is igyekezett választ adni. Megkezdődött a Fejér-vármegyei Pákozd, Gárdony, Seregélyes községek határában fekvő lefolyástalan tavak lecsapolása a több mint 21 km hosszúságú ún. „Dinnyés-kajtori csatorna" építésével. A munkálatokat 1892-ben fejezték be a Dinnyés—Kajtári Telecsapoló Társulat érdekeltjei. Irodalom Pallas Nagy Lexikona, V. köt. Megjelent Kvassay Jenő „A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére" című akadémiai pályadíjnyertes munkája. Kvassay az akkor már 40 éve folyó Tisza-szabályozás tapasztalatait levonva a csekély esésű folyók (mint pl. a Tisza és általában a hazai folyók) természetére, szabályozásuk törvényszerűségeire próbált fényt deríteni. Az országgyűlés által meghozott 1889: XVIII. tc. június 15-ével megszüntette a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi, valamint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumokat és ügykörüket a gazdasági fejlődés követelményeinek megfelelően átcsoportosítva szétosztotta az új Kereskedelemügyi Minisztérium és a Földmívelésügyi Minisztérium között. Ennek eredményeként a vízimérnöki kar a Kereskedelemügyi Minisztériumból átkerült folyammérnökökkel erősödött meg. Az új Földmívelésügyi Minisztériumban a felállított 16 ügyosztály között 3 önálló vízügyi osztály is működött. A vízügyi feladatok összehangolására a minisztérium kebelén belül a Kvassay Jenő vezette Országos Kultúrmérnöki Hivatal szolgált. Az országgyűlés által meghozott 1889 :XXX. tc. („A magyar földhitelintézet által engedélyezendő vízszabályozási és talajjavítási kölcsönökről és némely hitelintézetek zálogleveleinek adómentességéről") igyekezett a vízszabályozások és talajjavítások támogatásával a termőterületek jövedelmezőségét növelni. 15 évvel ezelőtt, 1914. januárjában az 1912. és 1913. évi árvizek hatására megalakult a Tisza—Szamosközi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat, amely a háborút követő években Szamos-jobbparti és Tisza-balparti árvédelmi töltéseit végleges méretben kiépítette, külvizeit a Túr szabályozásával elvezette, belvizeit pedig a belvízcsatorna-hálózat megépítésével még az 1920—30-as években rendezte. Irodalom Schick Jenő: A Tisza-szamosközi társulat legújabb munkái. Vízügyi Közr., 1932. március 24-én s Sólyom-Fekete Zsigmond (Budapest) vízimérnök, országgyűlési képviselő, a Felső-Duna-szabályozás vezetője. 1893—1901 között a Földmívelésügyi Minisztérium dunai osztályának főnökeként ő dolgozta ki a magyar folyók csatornázási terveit. 1904-től haláláig a magyar vízrajzi szolgálat vezetője volt. (*1847. október 14. Alsó-Lugos) Irodalom Fejér László—Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése. Bp., 1986. Az országgyűlés által megszavazott 1914:XXXVIII. tc. (Az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyújtandó segélyekről) minden korábbinál nagyobb mér-