Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Erdélyi Mihály: A Duna-Tisza köze déli része, és a Bánság vízföldtani vázlata
tiszai vízvidéki üledékekkel függőlegesen váltakozva, nyugat felé egyre több. Szegeden már a felső 80—90 tisztán tiszavízvidéki kőzetanyag, ami akkor rakódott le a süllyedékbe, amikor a Duna már É—D-i irányúvá lett, vagyis a pleisztocén végén kb. az utolsó interglaciálistól kezdődően. A Duna fő medrei a pleisztocén folyamán fokozatosan nyugat felé tolódtak a kialakuló kisebb-nagyobb helyi süllyedékek vonzása következtében. Az egész homokhát fő vízadója a pleisztocén alsó felének-kétharmadának durvaszemcsés kavicsos homokja, melynek szemcsézettsége dél felé finomodik és az országhatár körül már apró kavics csak kivételesen található a fúrások anyagában. A helyi vízigényt a talajvíz elégíti ki. Vízműves vízellátásra azonban nem elégséges. Minősége változó, a helyi domborzattól és a kőzetanyagtól függően. Jórészt főleg nitráttal szennyezett a felszín közelében. A terület kőzetanyagának nagy átlagos áteresztő képessége és hidrodinamikai helyzete miatt a nitrátszennyeződés több helyen már elérte a pleisztocén alsó felének durvaszemcsés rétegsorát is. A felülről való szennyezést gyorsítja az alsó „vízműves szint" „kirablása ", melyet az alsó pleisztocén vízadók nyugalmi szintjének rohamos süllyedése mutat, főleg az utóbbi két évtizedben, meggyorsulva, a vezetékes vízellátás kiépítése óta. 1.2. Deliblát és környéke. Alapja folyóvízi homok, melynek eredete még vitás. Kőzettani vizsgálatok arra utalnak, hogy dunai eredetű anyag is lehet. Szerkezetileg magasabb helyzetű a majdnem teljesen körülvevő löszterülettel együtt, mellyel nem éles határral érintkezik. Ezt a magasabb helyzetű homok- és löszterületet részben ugyanúgy fiatal süllyedékek (felsőpleisztocén, holocén) határolják, mint a Duna—Tisza-közét, ott a Dunavölgy és a Tiszavölgy), itt az egykori Alibunári mocsár, a Temes és a Karas völgyek torkolatközi sülylyedékei. Gerebencen (Grbenác) átfolyó ér meredek löszfalában fel van tárva a pleisztocén homok alja. A delibláti futóhomok megkötését a századforduló körül kezde el a magyar állam, mégpedig gyorsan és sikerrel. Ma már alig van mozgó homok. Telepített erdő borítja legnagyobb részét. 1777 Kalocsa -Kiskunmajsa Hódmezővásárhely Kiskunhalas Makó Csikeria I S Kunbaja Bácsalmás Szabadka Kanizsa V J Madaras \ j.^Katymár . •. .iörszállás Mohács Csantavér Kikinda Bezdán Topolya Zombor Feketehegy Apatin Obecse Gombos • Temerin Vukovár Palánka^-^Ujvidék Mitrovica 1. ábra. A déli Duna—Tisza köze vízföldtani vázlata 1. Pleisztocénnél idősebb képződmények. 2. Homok. 3. Lösz. 4. Felsőpleisztocén folyóterasz. 5. Völgytalp. 6. Negyedidőszaki képződmények vastagsága m-ben. 7. Dunai üledék nélküli terület határa. 8. Az 50 /kg-nál nagyobb arzéntartalm északi határa 54