Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: Káros volt-e a múlt századbeli Tisza-szabályozás?
IRODALOM [1] Allen, J. R. L.: Studies in Fluviatile Sedimentation from the Lower Old Red Sandstone, Anglo—Welsh Basin. Sedimentology, 3. 1964. 163—198. [2] Allen, J. R. L.: A Quantitative Model of Grain Size and Sedimentary Structures in Lateral Deposts. Geol. J. 1970. 129—146. [3] David P.: A Duna—Tisza közi futóhomok koptatottsága. Kézirat. Szeged, 1955. 1—48. [4] Kuti L.: Az Alföld Földtani Atlasza Kecskemét. A MAFI Kiadása, Bp. 1973. [5] Miháltz I.: A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvétele. A MAFI Évi Jelentése az 1950. évről, 1953. 113—144. [6] Miháltz I.—Ungár T.: Folyóvízi és szélfújta homok megkülönböztetése. Földtani Közl. 84. 1—2. 1954. 17—28. [7] Miháltz I.: A Tisza-völgy déli részének vízföldtana. Hidrológiai Közl., 1966. 74—90. 18] Miháltz I.: A Dél—Alföld felszínközeli rétegeinek földtana. Földtani Közlöny, 97. 3. 1967. 194—307. [9] Molnár B.: A Duna—Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiterjedése. Földtani Közl., 91. 3. 1961. 300—115. [10] Molnár B.: A magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány-összetétel vizsgálata. Hidrológiai Közl., 44. 8. 1964. 347—355. [11] Molnár B.: Pliocén és pleisztocén lehordási területváltozások az Alföldön. Földtani Közi., 96. 4. 1966. 403—413. [12] Molnár B.: A Duna—Tisza közi tavak keletkezése, fejlődéstörténete és hasznosítása. Akadémiai doktori értekezés. Szeged, 1983. [13] Molnár B.: Földtani kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban. In: Tóth K. (szerk.): Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban 1975—1984. OKTH kiadása, Bp. 1985. 29—58. [14] Molnár B.—Mucsi M.—Magyar L.: Latest Quaternary History of the Southern Stretch of the Tisza Valley. Móra F. Múzeum Évkönyve 1971. 1. Szeged, 1971. 5—13. [15] Pécsi M.: A löszfeltárások üledékeinek genetikai osztályozása a Kárpát-medencében. Földrajzi Értesítő, 16. 1. 1967. 1—18. [16] Rónai A.: Az Alföld Földtani Atlasza Csongrád A MAFI Kiadása, Bp, 1974. [17] Rónai A.: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geol. Hung. Series Geologica, 21. 1985. [18] Ungár T.: A Kistelektől É-ra levő terület felszíni képződményei. Földrajzi Értesítő, 5. 1956. 283—297. [19] Wagner R.: A magyar Alföld szélviszonyai. Szegedi Alfödkutató Bizottság Könyvtára, Szeged, 1931. J. R. L. után) természetes partgátak üledéke parti lejtőcsatornák üledéke morotva üledék parti mocsarak idősebb üledék 5. ábra A kanyargó folyó különböző üledéktípusainak előfordulási helye (Allen, Káros volt-e a múlt századbeli Tisza-szabályozás? A magyar mérnök, nemzedékek munkájával a Tisza vízgyűjtőjén mentesített legalább 15 ezer, de az árvízszintek szükségszerű megnövekedése következtében végső elemzésben 26 ezer km2 árvízzel veszélyeztetett területet, hazánk mai területének egynegyedénél is többet. Ennek a munkának céljait, a kivitelezés módját és következményeit kezdettől fogva vitatták és helylyel-közzel vitatják ma is. A vita is históriai, sőt „História"-i érdekességű. Nincsenek kevesen, akik a Tisza szabályozásának következményeként károkat emlegetnek, s lényegében azt a vélekedést igyekeznek megalapozni, hogy a szabályozás korának vízimérnöke vagy felelőtlen volt, vagy nem értett szakmájához. Kétségtelen az is, hogy mi, vízi mérnökök, sohasem jeleskedtünk a közvélemény kellő felvilágosításában, vagy meggyőzésében, akár létesítéseinket megelőzően, akár követően. A történetkutatás ismert módszere a különböző források — írások, levéltári anyagok, más dokumentumok — feltárása, egymással való ütköztetése, majd okadatok értékelése. A műszaki történetkutatás eszközei közé ennél több is tartozik, s ezt, sajnos, kevesen tudják. Műszaki történelmi kérdésekben csak akkor lehet állást foglalni, ha a történelmi kérdésfelvetések műszakilag lehetséges, vagy lehetetlen voltát is mérlegelhetjük. Tudománytörténeti szempontból értékes lehet ugyan annak feltárása is, hogy a gyakran hozzá nem értő publicisztika és, az általa befolyásolt közvélemény egy országosan is fontos műszaki kérdésről miként vélekedett, vagy vélekedésével hogyan hatott vissza akár a műszakiak hozzáállására is. A műszaki történet tudományának állásfoglalásában azonban első a fizikai (műszaki) lehetőség, vagy lehetetlenség kérdése, amelynek megítélésében igen értékes eligazító lehet a vizsgált terület elismert szakértőinek mindenkori véleménye. Ha tehát a Tisza múlt századi szabályozásának hasznos vagy káros voltában, az erények vagy hibák kérdésében állást kívánunk foglalni, legelőször a pontos eseményeket és a szakemberek véleményeit kell megismernünk. Sajnálatos, hogy a kompetens szakmai vélemények nehezen hozzáférhetők a régi könyvekben, vagy folyóiratokban, így a szakmánk mai képviselői is nehezen igazodnak el olyankor, ha valaki ma elevenít fel a régmúlt idők mendemondái közül egyeseket. Itt az ideje, hogy mi is újra tanulmányozzuk Kvassay Jenő, Hieronymi Károly, Bogdánfy Ödön, Korbély József, vagy különösen Iványi Bertalan, és mások Tisza szabályozására vonatkozó műveit és az azokban foglalt igen fontos érveket és eszmefuttatásokat. Ezeknek alapján állíthatjuk össze vízimérnöki oldalról is a Tisza szabályozási munkáinak műszakilag is megalapozott értékelését. A Tisza-szabályozás alapvető tényei A szabályozás célja az Alföld árvizektől való mentesítése volt. Ezeknek eszköze a főfolyó és a mellékfolyók mentén árvízvédelmi töltések emelése, illetőleg az egészséges lefolyás eléréséhez a folyó medrét átren 5i