Hidrológiai tájékoztató, 1993
1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: A Szent Lukács fürdő 100 éves története
Sidneybe és Melbourne-be [10]. A fürdő forgalmának növelésére irányult az 1916-ban kiadott esztétikus plakát (5. kép). Minden bizonnyal nagy forgalmat bonyolítottak le, mert még később is a fővárosban az első helyen állt a termelésben. Erre mutat az alábbi néhány adat. A helyi ivókúrázást Linzbauer X. F. 1837-ben említi, Molnár János pedig 1858-ban két ivókút vizét elemezte, s ezekben 1 g/l és 0,97 g/l összes oldott anyagot mutatott ki. Az „Ivóforrás" a korábbi Terminus szálloda földszintjén fakadt és innen vezették a női uszoda előtti térre (6. kép). Ma az ivócsarnokot a fürdő Frankel Leó úti bejáratánál alakították ki. A XIX. század folyamán több forrást foglaltak, az iszapfürdőt átépítették és medencéjét bővítették, ahol a forráscsoport 17 kisebb-nagyobb forrásból állt. Összességében a fürdőben 40 000 m 3 gyógyvizet mértek, hőmérsékletük 24-60 ° C közötti volt [8]. Sok forrás vizét elemezte Winkler Lajos egyetemi tanár (1900), Hankó Vilmos (1904), Schulek Elemér (1927), Sarló Károly (1942), Gaál Lászlóné (1955). A meleg ásványvizet kéntartalmúnak, míg a langyosat kénmentesnek minősítették. A legtöbb fürdőismertető hangsúlyozta, hogy a Lukács vize hasonló hatású, mint némely külföldi hévizes fürdő, pl. Baden bei Wien, Baden-Baden, Pöstyén, Herkulesfürdő stb. gyógyvize [11], A források hozamát és hőmérsékletét már a XIX. században is többször mérték, s szórványos adatokat találunk az 1930-as és az 1940-es években is, s csak az 1950-es évektől végez az üzemeltető rendszeres nyugalmi, üzemi szint, vízhozam- és hőmérsékletmérést, valamint kémiai vizsgálatot. A forrásfoglaláson kívül az 1910-es években megindult a fúrásos vízfeltárás és a fúrásos forrásfoglalás. Schafarzik Ferenc (1854-1927) műegyetemi tanár javaslatára 1919-ben kiképezték a Lukács II. sz. 22,2 m mély kutat a fürdőépület előtti parkban. Ezzel sikerült megtörni azt a korábbi rendeletet, amely szerint Budán csak 8 m-ig lehet fúrni. A 62 ° C hőmérsékletű hévizet a fürdő fűtésére használták fel. Az eredményes vízfeltárás után csak 1955-1956-ban végzett eredményes hévízfeltárást a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda. Legutóbb a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke irányításával új hévízkút létesült. Sikerült a Margitszigeti II. sz. kútból a gyógyvíz egy részét a fürdőbe vezetni, hogy ezzel a Császár és a Király fürdő gyógyvízellátását is javítsák. A második világháborúban a fürdő épülete és berendezése erősen megrongálódott. Az Rt-ot államosították és a Császár fürdővel közös intézményként üzemeltették. A szálloda helyén a Reuma Kórház és a Balneológiai Kutató Intézet kapott helyet. 1951-ben a kórház beolvadt az Országos Reuma és Fizioterápiás Intézetbe, az uszodát pedig a Fővárosi Fürdőigazgatóság vette kezelésbe. A fürdő szolgáltatása az elmúlt 100 év alatt fokozatosan bővült. Jelenleg a fővárosi fürdők között a szolgáltatásokat tekintve a harmadik helyet foglalja el a Gellért és a Széchenyi gyógyfürdő után. Kizárólag a szénsavgáz-fürdő, a fogíny zuhanykezelés és az inhalatórium hiányzik. Egyedülálló az iszapfürdője, de az iszappakoláshoz régóta a kolopi gyógyiszapot használják és nemrég a fürdő gyógyvizével felfőzött szárított iszapot is kisebb tételekben csomagolva árusítják. Dr. Dobos Irma IRODALOM [1] Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1973. [2] Evlia Cselebi: Török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Második kiadás. Gondolat, Bp. 1985. (Ford.: Karácson Imre). [3] Gerlóczy Zs.-Hankó V.: Budapest fürdői és ásványvizei. Bp. 1891. [4] Központi Védjegy Értesíti, Budapest, 1903. AJSZENT IHÁCS FÜRDŐ CSODÁS HŐFORRÁSAI SOK ÉVSZÁZAD BETEGEIT GYÓGYIVÁJ BUDAPEST. ffl.ZSIGMONDUCCA 2527.m.141163.T.4390. 5. kép. Mutatós, jól megszerkesztett reklám 1916-ban (OSZK reprodukció) 1938-ban 1939-ben Kristály 7 922 000 1 8 185 000 1 Harmatvíz 4 900 000 1 4 963 000 1 Margitszigeti 3 800 000 1 3 461 000 1 6. kép. A fürdő ivókúrázó helye a századfordulón (OSZK reprodukció) 18