Hidrológiai tájékoztató, 1994

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Korompay András: A Tisza-völgyi nagyműtárgyak állapota, rekonstrukciós igényei

- Tiszalöki vízlépcső (1954) építéskori célok, funkciók: - mezőgazdasági vízszolgáltatás; 120 eha öntözés, - ipari vízszolgáltatás, - energiatermelés; 55 millió kWh/év, - hajóút biztosítás (Tiszán 80 km, Bodrogon 50 km) 1300 tonnás uszályok részére. A múlt század 60-as és az e század 30-as éveiben pusztító aszályok tanulságai alapján döntöttek a térségben az öntözés­fejlesztésről. Az 1937. évi XX. törvény alapján kezdődtek a munkák, melyeknek súlypontja „a Tisza bal part aszályos ország­részének élővízzel való ellátása" volt. Először a Tiszára és a Körösökre támaszkodó öntözőrendsze­rek kialakításával indult a fejlesztés, és az vezetett a háború után a vízlépcső építésének előkészítéséhez, megvalósításához. Csatlakozott ehhez a Keleti és a Nyugati főcsatorna megépíté­se, melyeken keresztül lehetővé vált a vízátadás a Körös-völgy felé. Az építéskori céloknak a művek ma is megfelelnek. Megállapítható, hogy a tiszai hajózás elsorvadása miatt ez a funkció minimálisra csökkent. Amíg a 30-as, 40-es években 300-400 ezer t/év hajóforgalom volt a Tiszán, ez ma 50 ezer t/év körülire becsülhető. Oka ennek az elmúlt évtizedek hibás, torz, nem értékarányos árrendszere, ami nem tette szükségessé és lehetővé a megfelelő hajózási infrastruktúra kiépítését (kikötők, Csongrádi vízlépcső stb.). Az öntözési hasznosulás a közgazdasági és időjárási körül­ményektől függően hullámzik, de a műtárgy szempontjából meghatározó jelentőségű. Felértékelődött a vízátadás jelentősége a Körös-völgy felé. Ezen belül fontos a Debrecen vízellátása érdekében a Keleti főcsatornán történő, és a debreceni szennyvízhígítás érdekében Ágotánál beadott vízpótlás, valamint a Berettyóba történő vízleadás Bakonszegnél. A műveknek tehát ma e funkció szempontjából kulcsszerepe van. Állapot: A mintegy 40 éves mű beton és vb. szerkezetei a koruknak megfelelő állapotban vannak, kisebb felületi korrózióval ter­hesek. Az egész műre átfogó rekonstrukciós program készült, ezekből az első helyen állók már meg is valósultak. A később tárgyalásra kerülő szűk lehetőségek miatt a munka messze a szükségesnél lasabban halad. - Kiskörei vízlépcső (1973) építéskori célok, funkciók: - 400 millió m3 hasznos tározó térfogat, - mezőgazdasági vízszolgáltatás: 300 eha öntözés, 12 eha halastó, - ipari vízellátás, - energiatermelés - 100 millió kWh/év, - hajóút biztosítás 120 km hosszban a Tiszán, 1300 t-ás uszályok részére, - a tározó vízfelületének (max. 127 km2) üdülési és spor­tolási hasznosítása,­­ vízpótlás a Körös-völgy felé a Nagykunsági Főcsatornán keresztül. Az építéskori céloknak a létesítmény (vízlépcső és a két beeresztő zsilip) ma is megfelel, bár nem épült ki a tervezett mértékben. (A mai duzzasztási szint mellett a hasznosítható vízkészlet 120 millió m3.) A tiszalöki műnél elmondottak nagyjából itt is érvényesek. A hajózási funkció itt is a minimálisra csökkent, az öntözés ma is az egyik legfontosabb felhasználó, a már említett hullámzó igénybevétel mellett. (A tervezett 300 eha-ból kb. az 1/3-a valósult meg.) Az energiatermelés az üzembe helyezés óta folyamatos, a felvízszint emelésével összefüggésben növekszik, 1990-ben már elérte a 100 millió kWh/év értéket. Nőtt a Körös-völgy felé való vízleadás szerepe is az NK főcsatornán keresztül, valamint a tározó alatti Tisza-szakasz időszakos vízpótlásának jelentősége. Ugyancsak nőtt a tározó üdülési és sportolási szerepe (ma kb. 200 ezer vendégéjszaka/év). Állapot: A művek állapota az üzemelési feltételeknek jelenleg meg­felelő. A beton és vasbetonszerkezeteken, általában építéskori hiányosságokból adódóan korróziós jelenségek észlelhetők, melyeknek javítását az állapot megőrzése érdekében folyamato­san végezni kellene. A nyílások küszöbeinek kopóbetonjainál kellett szakaszosan beavatkozni, újra betonozni. Sok dilatációs szerkezeti probléma van, melyek szintén javítandók. A szegmenskarok acélszerkezetén voltak repedések, ezeket sorban kijavították. Jelenleg a baloldali szélső nyílásban a szegmens csap süllyedése okoz problémát. A gépészeti berendezések karbantartása revíziós terv alapján folyik, a szükségesnél lassabb ütemben. A hajózsilip-kamrából és az előteréből rendszeres iszapeltávolításra van szükség. A Körös-völgyi műtárgyak - Bökényi vízlépcső (1906) építéskori célok, funkciók:­­ hajóút biztosítása 43 km-en 700 t-ás uszályok részére - öntözés. Ezekből a hajózás gyakorlatilag megszűnt. Az öntözés a 30-as évek öntözésfejlesztései idején megindult, de nem vált igazán jelentőssé. A művek állapotát, használhatóságát 1985-ben értékelték, majd 1987-ben döntés született működtetésének megszün­tetéséről. Azóta az őrzés, a tartozékok tárolása, és az ideiglenes üzembe állítás lehetőségének biztosítása a feladat, melyre 1989-ben volt példa, a költségeket az öntözésben érdekeltek adták össze. A lefektetett keretlábak felett az újbecsei duzzasztásnak köszönhetően korlátozott merüléssel - megfelelő közös vízho­zamnál - egyébként ma is mód van hajózásra. A mezőgazdasági vízhasználók alkalmazkodtak ehhez a helyzethez, átépítették vízkivételeiket. Állapota ma használatra alkalmatlanná teszi, pedig mint muzeális érték megőrzendő lenne, de ennek is van természet­szerűleg pénzigénye. Jelentős feladata lenne a NK főcsatorna nyugati ágán keresztül átvezethető Tisza víz fogadásában. - Békésszentandrási vízlépcső (1942) építéskori funkciói: - öntözővíz biztosítása 12 ezer ha területen, - hajóút 110 km-en 1300 t-ás uszályokra azzal a feltétele­zéssel, hogy majd egyszer a bökényi zsilip is nagyobbra épül. Ma csak a mezőgazdasági vízhasznosítási funkciója hasznosul, és felértékelődik egy új, fontos funkció a folyószakasz üdülési célra való felhasználhatósága a vízszintnek alacsony vízhozamok esetén való magasan tartásával, illetve a folyó jelleg megtartása a Hármas-Körös műtárgy fölötti szakaszán, a Kettős-Körösön Békésig és a Hortobágy-Berettyón. Egyre növekvő fontosságú funkció a holtágak (szarvasi, peresi, felhalmi, dámzugi, gyomaendrődi) ökológiai vízellátása, ami az üdülést is lehetővé teszi. Hangsúlyozandó, hogy a mű megléte teszi lehetővé a Kiskörei bögéből, a Nagykunsági főcsatorna keleti ágán keresztüli vízpótlást, valamint a Hor­tobágy-Berettyón keresztül a Keleti főcsatornából a tiszalöki bögéből érkező vízpótlást a kritikus aszályos időszakban. Ezért e ma is kulcsfontosságúnak tekinthető, vízkészlet­gazdálkodási jelentősége miatt. Néhány adat: a bögéből 1 év alatt összesen 170 millió m3 vizet adnak ki, melyből mintegy 80 millió m3 öntözési és halászati célú, a többi 90 millió m3 ökológiai vízpótlás.

Next