Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Deák Antal András-Marczell Ferenc: Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1997-ben

A mezőgazdaság meliorációs kérdései még megoldásra vár­nak. Nagyon sok okos ember foglalkozik vele, igen sok részlet­kérdést oldanak meg, de ahogy a Tisza-szabályozás tényleges megindításához - több sikertelen kísérlet után - egy Széchenyire volt szükség, úgy vár az öntözés ügye egy­ hasonló lánglelkű, koncepciózus vezetőt, aki a sok évtizedes hezitálást meg tudja szüntetni és az öntözés ügyét el tudná mozdítani a holtpontról. A Tisza-szabályozás megindítása előtt mint említettem, Szé­chenyi István egy híressé vált hajóutat vezetett a Tiszán. Mert akkor volt a Tiszán hajózás. Be kell vallanunk, hogy a vízi közle­kedés ügye ma még hátrább van, mint százötven éve. Közben ugyan elkészült a Tiszán három vízlépcső, s ezzel mai hajók szá­mára is van megfelelő vízmélység a Tisza hosszú szakaszán, de az általában nem jövedelmező nyári sétahajózás mellett a sóder­szállítás az ami napi egy, esetleg két hajókaravánt jelent egy-egy folyószakaszon. A fél országra kiterjedő hatalmas szabályozási munka három ve­zetőjének a hálás utókor több emléket is állított. Mindhármuknak Tiszadobon állítottak emlékművet. 1868-ban Vásárhelyi Pál, majd a közelében 1896-ban Széchenyi István és, Andrássy Gyula az Alsó-Szabolcsi Ármentesítő Társulat első elnöke kapott emlékművet. Meg kell emlékeznünk itt és most arról is, hogy Vásárhelyi szülőházán Szepesolasziban a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1896-ban egy emléktáblát helyezett el. Ez a trianoni békediktá­tum után elveszett. Idén Társaságunk -Történeti Bizottságunk el­nökének és az Esztergomi Vízügyi Múzeum igazgatójának szívós és nehéz nemzetközi előkészítő munkája gyümölcseként - ünne­pélyes keretek között új emléktáblát helyezett el egy nívós szak­mai ülés keretében a város szlovák vezetőinek támogatásával a mára már átalakított szülőházon Vásárhelyi Pál bronz dombor­művével, magyar és szlovák nyelvű felirattal. Reméljük, hogy a tábla már folyamatosan hirdeti Vásárhelyi Pál emberi és szakmai nagyságát. — Gróf Széchenyi István a legnagyobb magyar a múlt század első felében olyan fejlődést indított el Magyarországon, ami mind­máig meghatározza a Kárpát-medence fejlődését. Az ipar, a közlekedés, a kereskedelem, a pénzügyek, a mező­gazdaság, az állattenyésztés és minden amivel foglalkozott az or­szág elsőrendű érdekeit szolgálta. Közöttük van a Tisza-szabá­lyozás amivel lehetőséget kívánt teremteni a mocsaras vidék el­tüntetésével, színvonalas települések, korszerű közlekedési utak, vasutak és virágzó mezőgazdaság számára. Kemény elhatározá­sához járult Vásárhelyi Pál jól megalapozott folyószabályozási terve. Ma a terület akkori lakosságával összhangban mondhatjuk, hogy a 150 éve kezdett szabályozási munkálatok az érintett terü­leten egy újabb, második honfoglalást indítottak el. Az 1100 éves magyar honfoglalás Európa minden részét besugárzó fényében ma a millecentenáriumi ünnepségekhez csatlakozva talán kissé szerényebben de elődeink iránti nagy tisztelettel ünnepeljük a második honfoglalás 150. évfordulóját. Dr. Juhász József az MHT elnöke Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1997-ben LEXIKON I. 1647. III. Ferdinánd 1647. évi II. dekrétumának 60. cikkelye a legértékesebb vízhasználati jognak, a halászatnak sérthetetlen­ségét hangsúlyozza. 1847.Neumann Antal általános rendezési tervei alapján megkez­dődött a baranyai Fekete-víz szabályozása. 1848-ig közel 210 000 m3 földmunkát végeztek el. Irod.: Polohn-Szappanos: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében, 1975. 1872. Háromévi munkával több, mint 41 km hosszban befejezték a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat árvédelmi töltéseinek építését Szekszárd és Báta között. Irod.: Zawadowski: Magyarország vizeinek statisztikája, II. 1891. 1872. A Magyar Tudományos Akadémián Schenzl Guidó bemutatta Magyarország- 57 mérőállomás adataiból szerkesztett - első csapadéktérképét, írod.:­­ Hidr. Közl. 1942. 24. p. 1872. A Magyarhoni Földtani Társulat 1870. november 9-i közgyűlési határozata alapján 1871-es keltezéssel, de 1872-ben látott napvilágot a Földtani Közlöny első kötete. •1897. Dányi Mihály (Budapest) orvos. 1927-től haláláig a b­udapesti Szent Lukács Gyógyfürdőben dolgozott mint reuma szakorvos, alorvos, főorvos, igazgató főorvos. Számos értekezés, tanulmány, szakdolgozat szerzője, külföldön is sikerrel képviselte a magyar reumakutatást. (­ Budapest, 1955.)­­ MVMA 5. 1. 1897. Budapest főváros tanácsa árvízvédelmi szabályrendeletet alkotott. írod.: Budapest Lexikon, 1897. A Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat megépítette a tiszaberceli gőzüzemű belvíz-szivattyútelepet. A telep eredeti berendezésével együtt 1989 óta védett műszaki emlék, írod.: Diczh­ázy M.: Tiszabercel-szivattyútelep, TKM, 1990. 1947. Megkezdték az újpesti vízmű területén a Palotai-szigeten az első csápos kút építését. írod.: A 125 éves Fővárosi Vízművek, 1993. 1972. A Sajó völgyében „Vízminőségszabályozási mintaterüle­tet" létesítettek, melynek költségeihez az ENSZ Fejlesztési Alapja is hozzájárult. írod.:­­ Hidr. Tájékoztató, 1975. 79. p. 1972. Hajdúszoboszlón üzembe helyezték az új fedett termálfür­dőt és a szaunát. írod.:­­ Vízgazdálkodás, 1977. 192. p. LEXIKON II. Január *1822. Gróf Lónyai Menyhért (Nagylóny­a) politikus, minisz­terelnök, az MTA tagja. Az 1848-i országgyűlésen Bereg vm. képviselője, majd a Szemere kormány pénzügyi államtitkára. 1850-ben tért vissza az emigrációból és bekapcsolódott a gazdasági életbe. 1871-től az MTA elnöke. Neve és működé­se összeforrott a Tisza-szabályozás történetével. A Tisza­völgyi Társulat alapító tagja, a Felső-Szabolcsi Tiszai ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak 1854-től 30 éven át elnöke. (­ Budapest, 1884. november 3.) - MÉL II. 86. o. Kelet-Magyarország 1993. november 16. 13. 1847.­­ József nádor a hazai vízimunkák előmozdítója és a Tisza-szabályozás erős támasza. (* 1776. március 9. Firenze) 16.­­ 1972. Hatolykai Pap István (Szeged) mérnök. 1916-tól nyugdíjazásáig (1948) a Szegedi Ármentesítő és Belvízszabá­lyozó Társulatnál, majd ennek jogutódjánál szakaszmérnök, igazgató-főmérnök. Jelentős tevékenységet fejtett ki a Szeged környéki vadvizek rendezése érdekében. Elkészítette az algyői főcsatorna tervét és vezette annak építési munkáit. (* Csíksomlyó, 1888. június 17.) - MVMA 5.1. 61

Next