Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - AJÁNLÁSOK - Raum László (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság ajánlásai a Tisza-szabályozás 150 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencia alapján

29. Javasoljuk a vízkészlethasználati díjból származó bevételek visszaáramoltatását az adott területre. 30. Javasoljuk a nem csatornázott területeken a környezetter­helési díj bevezetését. 31. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a vízműveket csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberek üzemeltethessék. 32. Az üzemelő szervezetek aprózódásának negatív tenden­ciáját célszerű lenne szabályozási eszközökkel is megállí­tani, illetve megfordítani. 33. Szükséges lenne az MHT-n belül vízjogi kérdésekkel foglalkozó szakosztályt létrehozni. 34. Felülvizsgálatra javasoljuk a sík- és dombvidéki vízren­dezési feladatok arányait illetően a beruházási és fenntartási pénzforrások elosztásának elveit. 35. Javasoljuk bevezetni a kiépült meliorációs művek rendszer­szemléletű üzemeltetésének és fenntartásának állami támo­gatási rendszerét. A művek üzemeltetésére és fenntartására szerveződő társulá­sokat segíteni és ösztönözni szükséges - akár a kény­szerérdekeltség bevezetésével is -, és ki kell munkálni a meglevő vízitársulatok­­ vállalkozásainak gazdasági alapjait. 36. A több ágazatot is érintő erózióveszélyes és vízmosásos területek problémáinak megoldására javasoljuk, hogy a „holtág programhoz" hasonlóan "vízmosáskötési program" kidolgozására kerüljön sor. 37. Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztését és segítését irányelvek kidolgozásával szükséges biztosítani. Rendez­vények szervezésével elő kell segíteni az erdészeti vízgazdálkodás elméleti alapjainak és gyakorlati módsze­reinek kimunkálását és elterjesztését. 38. Szükségesnek látszik díjat alapítani a vízről készülő ismeretterjesztő Fimek elismerésére. 39. A tudományos és szakmai munkához oly fontos tapaszta­latszerzési forrást, mint a nemzetközi kiállításokon, konfe­renciákon és szakmai tanulmányutakon való részvételt mi­nimális összeg felett (30 000 Ft) adó terheli. Javasoljuk ezen törvényi szabályozás mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását. Összeállította: Baum László A Magyar Hidrológiai Társaság ajánlásai a Tisza-szabályozás 150 éves évfordulója alkalmából rendezett debreceni konferencia alapján A Magyar Hidrológiai Társaság 1996. augusztus 29-31. között tartotta a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Tudomá­nyos Bizottságával, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karával, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság­gal közös rendezésben a „Tisza-szabályozás 150. évfordulója és annak eredményei" című konferenciáját. Az ott elhangzott előadások és vita alapján a résztvevők az alábbi ajánlásokat fogadták el: 1. A Tisza-völgyi vízgazdálkodási együttműködés nem képzel­hető el az érintett államok együttes munkája, érdekegyez­tetése nélkül. A vízgyűjtőn osztozó államoknak közös ügye, hogy a Tisza-szabályozás eredményei ne vesszenek kárba, megfelelő módon szolgálják a lakosság, a szélesebb tár­sadalom érdekeit államhatároktól függetlenül. A már életben levő kétoldalú nemzetközi szerződések mellett célszerű lenne létrehozni egy olyan többoldalú nemzetközi meg­állapodást, melyben az érintett felek felelőséggel döntenek a fejlesztésről, a vízgyűjtő közös használatának kölcsönösen elfogadható feltételeiről. 2. A Tiszának és mellékfolyóinak az elmúlt évtizedekben le­vonult árvizeivel folytatott küzdelem során a védekezők fontos tapasztalatokat szereztek. A fővédvonalak magassága, keresztmetszeti méretei, talajmechanikai jellemzői nem sza­vatolják teljesen a mentesített terület biztonságát. Ezért indokolt az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz közben és után létesített vésztározók, szükségtározók és a kiépített lokalizá­ciós rendszer fejlesztése. 3. A természetes vízfolyások szabálytalan mederben lezajló áramlási jelenségeinek szabatos matematikai leírása ma még szinte lehetetlen. A vízügyi gyakorlatban ennek ellenére rendszeresen szabályozási műveket kell építeni. A gyakran nagyon költséges művek által a természeti folyamatokban okozott változásokat viszonylag olcsón, tetszés szerinti al­kalommal lehet kisminta-kísérleteken meghatározni és előre jelezni. Magyarországon az utóbbi évtizedekben a moz­gómedrű folyók modellezése során jelentős eredmények születtek, amelyek jól használhatók a tervezés és kivitelezés során. A szabályozási feladatok gazdaságossága, a várható hatások figyelembevétele, az építés ütemezése egyaránt alátámasztja a modellezés szükségességét, az elért ered­mények továbbfejlesztését. 4. A hajózás által felhasznált üzemanyag árából befolyó útalap­részt javasoljuk a víziutak fejlesztésére fordítani. 5. A Tisza öt országot köt össze. Ahhoz, hogy ezt a természeti adottságot ki lehessen aknázni, az alábbi főbb feladatok megoldására van szükség: - létrehozni magyarországi székhellyel egy nemzetközi szervezetet (Tisza Bizottság), amely szervezi és irányítja a tiszai víziút fejlesztését és üzemeltetését, valamint az információcserét; - kiépíteni azokat a minimális létesítményeket, amelyek lehetővé teszik az egységes víziút kihasználását (gázlók kotrása, partok rögzítése, kikötők, rakodók helyreállítása, illetve építése, közúti-vasúti csatlakozások stb.); - megteremteni a kereskedelmi- és személyhajózás hazai és nemzetközi jogi feltételeit; - vonzóvá tenni a Tiszát idegenforgalmi szempontból meg­felelő infrastruktúra és parti létesítmények kiépítésével. Összeállította: Baum László 51

Next