Hidrológiai tájékoztató, 1997
1. szám, április - AJÁNLÁSOK - Raum László (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság ajánlásai a Tisza-szabályozás 150 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencia alapján
29. Javasoljuk a vízkészlethasználati díjból származó bevételek visszaáramoltatását az adott területre. 30. Javasoljuk a nem csatornázott területeken a környezetterhelési díj bevezetését. 31. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a vízműveket csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberek üzemeltethessék. 32. Az üzemelő szervezetek aprózódásának negatív tendenciáját célszerű lenne szabályozási eszközökkel is megállítani, illetve megfordítani. 33. Szükséges lenne az MHT-n belül vízjogi kérdésekkel foglalkozó szakosztályt létrehozni. 34. Felülvizsgálatra javasoljuk a sík- és dombvidéki vízrendezési feladatok arányait illetően a beruházási és fenntartási pénzforrások elosztásának elveit. 35. Javasoljuk bevezetni a kiépült meliorációs művek rendszerszemléletű üzemeltetésének és fenntartásának állami támogatási rendszerét. A művek üzemeltetésére és fenntartására szerveződő társulásokat segíteni és ösztönözni szükséges - akár a kényszerérdekeltség bevezetésével is -, és ki kell munkálni a meglevő vízitársulatok vállalkozásainak gazdasági alapjait. 36. A több ágazatot is érintő erózióveszélyes és vízmosásos területek problémáinak megoldására javasoljuk, hogy a „holtág programhoz" hasonlóan "vízmosáskötési program" kidolgozására kerüljön sor. 37. Az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztését és segítését irányelvek kidolgozásával szükséges biztosítani. Rendezvények szervezésével elő kell segíteni az erdészeti vízgazdálkodás elméleti alapjainak és gyakorlati módszereinek kimunkálását és elterjesztését. 38. Szükségesnek látszik díjat alapítani a vízről készülő ismeretterjesztő Fimek elismerésére. 39. A tudományos és szakmai munkához oly fontos tapasztalatszerzési forrást, mint a nemzetközi kiállításokon, konferenciákon és szakmai tanulmányutakon való részvételt minimális összeg felett (30 000 Ft) adó terheli. Javasoljuk ezen törvényi szabályozás mielőbbi felülvizsgálatát és módosítását. Összeállította: Baum László A Magyar Hidrológiai Társaság ajánlásai a Tisza-szabályozás 150 éves évfordulója alkalmából rendezett debreceni konferencia alapján A Magyar Hidrológiai Társaság 1996. augusztus 29-31. között tartotta a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Tudományos Bizottságával, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karával, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatósággal közös rendezésben a „Tisza-szabályozás 150. évfordulója és annak eredményei" című konferenciáját. Az ott elhangzott előadások és vita alapján a résztvevők az alábbi ajánlásokat fogadták el: 1. A Tisza-völgyi vízgazdálkodási együttműködés nem képzelhető el az érintett államok együttes munkája, érdekegyeztetése nélkül. A vízgyűjtőn osztozó államoknak közös ügye, hogy a Tisza-szabályozás eredményei ne vesszenek kárba, megfelelő módon szolgálják a lakosság, a szélesebb társadalom érdekeit államhatároktól függetlenül. A már életben levő kétoldalú nemzetközi szerződések mellett célszerű lenne létrehozni egy olyan többoldalú nemzetközi megállapodást, melyben az érintett felek felelőséggel döntenek a fejlesztésről, a vízgyűjtő közös használatának kölcsönösen elfogadható feltételeiről. 2. A Tiszának és mellékfolyóinak az elmúlt évtizedekben levonult árvizeivel folytatott küzdelem során a védekezők fontos tapasztalatokat szereztek. A fővédvonalak magassága, keresztmetszeti méretei, talajmechanikai jellemzői nem szavatolják teljesen a mentesített terület biztonságát. Ezért indokolt az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz közben és után létesített vésztározók, szükségtározók és a kiépített lokalizációs rendszer fejlesztése. 3. A természetes vízfolyások szabálytalan mederben lezajló áramlási jelenségeinek szabatos matematikai leírása ma még szinte lehetetlen. A vízügyi gyakorlatban ennek ellenére rendszeresen szabályozási műveket kell építeni. A gyakran nagyon költséges művek által a természeti folyamatokban okozott változásokat viszonylag olcsón, tetszés szerinti alkalommal lehet kisminta-kísérleteken meghatározni és előre jelezni. Magyarországon az utóbbi évtizedekben a mozgómedrű folyók modellezése során jelentős eredmények születtek, amelyek jól használhatók a tervezés és kivitelezés során. A szabályozási feladatok gazdaságossága, a várható hatások figyelembevétele, az építés ütemezése egyaránt alátámasztja a modellezés szükségességét, az elért eredmények továbbfejlesztését. 4. A hajózás által felhasznált üzemanyag árából befolyó útalaprészt javasoljuk a víziutak fejlesztésére fordítani. 5. A Tisza öt országot köt össze. Ahhoz, hogy ezt a természeti adottságot ki lehessen aknázni, az alábbi főbb feladatok megoldására van szükség: - létrehozni magyarországi székhellyel egy nemzetközi szervezetet (Tisza Bizottság), amely szervezi és irányítja a tiszai víziút fejlesztését és üzemeltetését, valamint az információcserét; - kiépíteni azokat a minimális létesítményeket, amelyek lehetővé teszik az egységes víziút kihasználását (gázlók kotrása, partok rögzítése, kikötők, rakodók helyreállítása, illetve építése, közúti-vasúti csatlakozások stb.); - megteremteni a kereskedelmi- és személyhajózás hazai és nemzetközi jogi feltételeit; - vonzóvá tenni a Tiszát idegenforgalmi szempontból megfelelő infrastruktúra és parti létesítmények kiépítésével. Összeállította: Baum László 51