Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

KÖNYVISMERTETÉSEK - Környei László: Öllős Géza: Víztisztítás - Üzemeltetés - Dr. Domokos Miklós: Dunka Sándor-Fejér László-Vágás István: A verítékes honfoglalás - A Tisza-szabályozás története

Dr. Öllö­s Géza: Víztisztítás-Üzemeltetés (965 oldal, 421 ábra, 97 táblázat) című könyve az OVF támogatásával az Egri Nyom­da Kft.-nél 1998-ban jelent meg. Ára 3500 Ft. A Szerzőnek az 1987-ben a Vízellátás című könyvének kiegészítését jelenti ez a kiadvány. A könyv első részében a felszín alatti vizek hasznosítását tár­gyalja: a második rész a völgyzárógátas tározók vízminő­ségének szabályozását; a harmadik rész a koaguláció-flokkulá­ció; a negyedik rész a gyorsszűrés; az ötödik rész a lassú szűrés kérdéseivel foglalkozik; a hatodik rész az aktív szénnek a víztisztítási technológiában elfoglalt szerepét tárgyalja; a hete­dik rész a fertőtlenítéssel, a nyolcadik rész a fertőtlenített ivóvíz MX-mutagenitását tárgyalja; a kilencedik rész Giardia és Cryp­tosporidium jelenlétét veti fel az ivóvízellátásban; a tizedik rész foglalkozik az ivóvízminőség változásával a vízelosztó rend­szerben; a tizenegyedik rész az íz és szag kérdéseit elemzi az ivóvízellátásban; a tizenkettedik rész az oldott vas és mangán eltávolításával; a tizenharmadik rész az arzén eltávolításával foglalkozik az ivóvízből; a tizennegyedik rész a lágyítás; a tizenötödik rész az ivóvíz fluoridos kezelését elemzi; a tizen­hatodik rész mikroszűrés, ultraszűrés, nanoszűrés és a fordított ozmózis ivóvízellátásban történő használatát elemzi; a tizen­hetedik rész tárgyalja a vízműiszapok keletkezésük, kezelésük, elhelyezésük kérdéseit. A Szerző az egyes fejezetekben mindenütt foglalkozik a fel­használt kutatási irodalommal és a fejezetek végén az üzemeltetésnél felmerülő hibák, problémák okait keresi kérdésekben, és visszamutat ezek megoldási lehetőségeire. A könyvet jól fel lehet használni a főiskolai, egyetemi oktatásban, kutatásnál, tervezésben és üzemeltetésnél. A könyv a Szerző több évtizedes egyetemi oktatói és kutatói munkásságának méltó kifejezője a Szerző hetvenedik születés­napjára jelent meg, melyet a Műszaki Egyetem és más szervek rendezésében az egyetemen mutatott be rövid előadással. Környei László A verítékes honfoglalás - A Tisza-szabályozás története. Magyarország 1918-ig kitöltötte a Kárpát-medencét. A medence középső alföldi részein még a XIX. század derekán is csaknem 25 000 négyzetkilométernyi volt az időszakosan vagy tartósan elöntött mocsaras terület, amelyet a környező hegyvidékekről lezúduló vizek is tápláltak. Ez a „vadvízország" - a maga közmondásos halbőlségével - kedvezett az ártereken élő gyér számú lakosság pákászó-csíkászó életmódjának, a vízjárta réteken folytatott állattartó gazdálkodásnak. Sőt, a török időkben menedékül is szolgált. A lápok, mocsarak és ingoványok világa azonban melegágya is volt a fertőző betegségeknek (például a maláriának), és gátjává vált annak is, hogy a XIX. században kialakulhasson a belterjes, árutermelő mezőgazdaság. A Széchenyi István és Vásárhelyi Pál által kezdeményezett, illetőleg tervezett, a mérnök- és földmunkás nemzedék által megvalósított Tisza-völgyi vízszabályozási és ármentesítési munkákat joggal nevezhetjük a magyar nép „második hon­foglalásá"-nak. E munkálatok zöme 1846 és 1908 között ment végbe, de a Tisza tágabb értelemben vett szabályozását (például az árvédelmi töltések védképességének fokozatos növelését) voltaképp napjainkig sem fejezték be. Éppen ezért a Tisza-szabályozás történetéről írott munka ma is időszerű, egyszersmind hézagpótló. A könyv lapjain megelevenedik előttünk az a kor, amelyben az Andrássy, a Károlyi, a Lónyay grófok és a Wenckheim bárók, a földbir­tokosok a Tisza-völgy erőforrásait a vízi munkálatok végrehaj­tására összpontosították. Érzékelhetjük azt a dilemmát is, amely a tervező és kivitelező mérnökök el­ött állt, hiszen ilyen nagy­szabású természet-átalakítást a korabeli Európában sehol sem hajtottak végre. A vállalkozás részesei a szegedi árvízkatasztró­fa bekövetkezéséig számos tapasztalattal lettek gazdagabbak. Ezt követően a munkák irányításában, szervezésében és pénz­ügyi feltételeinek megteremtésében korrekciót hajtottak végre. Ez tette lehetővé Kvassay Jenőnek és társainak, hogy a század­forduló táján a folyó egykor megbolygatott természeti egyensú­lyának helyreállításával foglalkozhassanak. . A Tisza-szabályozás, persze, nem volt minden porcikájában hibátlan alkotás. Nem is lehetett az, minden igénynek nem tudtak megfelelni a tervezők. Azoknak az elvárásoknak pedig végképp nem, amelyeket mai tudásunk és tapasztalataink bir­tokában támasztanánk egy hasonló vállalkozással szemben. Az igen olvasmányos (de a tudományos színvonalból mit sem engedő), korabeli metszetekkel, térképekkel és fényképekkel gazdagon illusztrált műnek nagy erénye a tárgyilagosság: az ország számára hosszú távon vitathatatlanul áldást hozó Tisza­szabályozás káros mellékhatásairól sem hallgat. A természetbe való beavatkozásnak egyszerre voltak kedvező és kedvezőtlen hatásai. Csakis ezeket józanul mérlegelve ítélhető meg - akár előzetesen, akár utólag hogy a szabályozás igazában áldás vagy átok volt-e a többség számára. A kötet szerzői az utolsó fejezetben mai szemmel készítették el a mérleget. A Tisza-szabályozás a maga legfőbb célját - az Alföld árvízmentesítését - maradéktalanul elérte. A bizonytalan és csekély eltartóképességű rét- és legelőgazdálkodás helyén a vízi munkálatok végeztével megteremtődtek a belterjes gazdálkodás feltételei, s a szántóföldi termelés kiegyensúlyo­zottabbá vált. A régebbi ártereken új települések jöttek létre, s a szaporodó lakosság is értelmes munkát tudott találni magának. A vasúti és a közúti közlekedés fejlődésével pedig az egykor csónakokon, tutajokon, sorhajókon közlekedő ártéri emberek leszármazottai - minőségileg új körülmények közé kerülve -végérvényesen bekapcsolódtak az ország társadalmi és gazdasá­gi életének vérkeringésébe. Az elfogulatlan olvasót a Tisza-szabályozás végső megítélésében jól segíti ez a „verítékes honfoglalás"-ról szóló kötet. Ráadásul a szerzők igen élvezetes módon - persze sajá­tos, szakmai szempontból - segítenek föleleveníteni a magyar történelem egyik izgalmas fejezetét, a reformkor és a kiegyezés időszakát. A mű ezért az iskolai történelemtanítás segéd­könyvéül is ajánlható. (Kiadta a Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjteménye, 215 oldal, 1250 forint. Kapható a kiadó címén: 1054 Budapest, Alkotmány utca 27.) Dr. Domokos Miklós 65

Next