Hidrológiai tájékoztató, 1999
TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Vágás István: A Tisza 1998. őszi és 1999. tavaszi árvize
alsó szakaszán egyáltalában nem volt ennél magasabb a víz. Csak a Záhony fölötti szakaszokon nem voltak hosszú száraz időszakok, és ott a hirtelen, bár rövid áradások gyakrabban előfordultak. A 000 típusú évek után a gyakorisági sorban a 100 és 110 típusú évek következnek. A különböző vízmércék adatai közti eltérést az magyarázza, hogy a májust megelőzően induló árhullámok gyakran csak májusban jutnak a Tisza középső, vagy az alsó szakaszára. A csak tavaszi árvíz (100) gyakorisága feljebb 30%, lejjebb 20% körüli, az együttes tavaszi és nyári áradás (110) gyakorisága feljebb van 20% alatt, lejjebb 20% fölött. A Tiszán a tavaszi árvizekkel is, a tavaszt követő árvizekkel is feltétlenül számolni kell. A kifejezetten nedves (111) évek az árvízvédekezések szempontjából említendők. Ilyen év volt Vásárosnaményban: 1876, 1979, 1882, 1884, 1885, 1893, 1912, 1919 és 1941, Tokajban: 1976, 1919, 1941, 1965, Szolnokon: 1915, 1919, 1922, 1941, 1952 és 1965, Szegeden: 1876, 1878,1912, 1915, 1919 és 1941. A Tisza teljes hosszában tehát nem voltak okvetlenül ugyanazok Az elmondottakból és a táblázatok anyagából - vagyis a statisztikai számításokat megalapozó adatokból - következtethető hidrológiai megállapítások. A Tiszán az első évharmadot jellemző, tél végi, de inkább tavaszi árhullámok a leggyakoribbak és legjellemzőbbek, mert a vizsgált 100 évnek általában 60 %-ában, de legalább 50 %-ában előfordultak. A második évharmadi, késő tavaszi, vagy kora nyári árhullámok sem hagyhatók ki a számításokból, hiszen a száz év 28-40 %-ában előfordultak, leginkább a folyónak éppen az alsó szakaszán. Erre az évharmadra esik pl. 1919. és 1941. májusi, illetve 1970. májust és júniust egyaránt magában foglaló emlékezetesen nagy árvize. * A harmadik évharmad őszi árhullámait tartalmazó évek száma a legkisebb, de azok előfordulása sem nevezhető alárendelt mértéknek, annak ellenére, hogy a Tisza felső szakaszán lényegesen fontosabbak mint lejjebb. Az 1998. novemberi árvíz pl. maximális, vagy csaknem maximális vízszintekkel járt a folyó teljes hosszában. A 2. táblázat szemlélteti, hogy a Tisza szabályozásának eredményeként előállt, 800 cm-nél magasabb vízállásokkal járt évharmados időszakok száma viszonylag mérsékelt volt. Ezeknek 70 %-a is a tavaszi idényre esett. De a néhány, 900 cmnél is magasabb árhullám időszaka május 1. utáni volt. Mindez azt jelenti, hogy az év előrehaladott időszaka nem jár okvetlenül tiszai áradásokkal, de az is igaz, hogy kimagaslóan nagy árvíz annál bizonyosabban várható, minél inkább előrehaladt az észűz évek a nagyobb áradások évei. Lehet, hogy egyes években a Tisza felső szakaszán heves áradások keletkeznek, de az árhullámaik feltöltik a hullámtereket, s ez mérsékli magasságukat. Más években a felülről indult árhullámok a mellékfolyók azonos időben érkező árhullámaival egyesülve, az egymásra duzzasztások által fokozva a folyó alsó szakaszain idéznek elő hosszabb áradást. Részletesebben szemlélteti a Tisza száz évre terjedő magas, vagy alacsony vízállási viselkedését a 2. táblázat. Ez már nemcsak a 600 cm-es vízállások meghaladását, vagy meghaladásának elmaradását tartalmazza, hanem a 600 cm-t meghaladó, az árvízvédelmi készültség szempontjából nyilvántartandó vízállások előfordulását is 100 cm-es vízállási lépcsőkben. A 2. táblázat legalsó sora szerint az alapul választott száz év közül a felső három vízmércén a tavaszi évharmadban közel 60-ban, Szegeden is 50-ben volt 600 cm-t meghaladó áradás. A nyári évharmadban a felső két vízmércén kereken 30, az alsó kettőn kereken 40 évben fordult elő ilyen. Az őszi évharmadban a Tiszán lefelé haladva 22-ről 1 l-re csökkentetendő első fele. Ennek magyarázata, hogy a zöldár vize mederben találhatja az olvadékvizek maradékát, és együttes hatásuk veszélyesebb. Különlegesen magas vízállású évek voltak: 1879, 1888, 1895, 1919, 1932, 1940, 1941, 1970, 1974, 1979, 1980, 1981, 1998, 1999. Ezekből első évharmadiak voltak: 1879, 1888, 1895, 1932, 1940, 1981, 1999 árvizei, második évharmadiak 1919, 1941, 1970, 1974 és 1980. árvizei, harmadik évharmadiak 1974, és 1998 novemberi árvizei. A 800 cm-t meghaladó vizek a száz vizsgált év közül Vásárosnaményban 15, Tokajban 13, Szolnokon 15, Szegeden 14 év folyamán fordultak elő. Ez átlagosan 7 éves visszatérés vízmércénként. A 3. és 4. táblázatok nyomán tehető statisztikai megalapozású megállapítások: A vízmércék 0 pontjának magassága a Tisza négy fő vízmércéjén nagyjából összhangban áll egymással, mert a KNV értékeik alig eltérők. Az empirikus szórások értéke is közel álló. Vásárosnaményban a legnagyobb, Tokajban a legkisebb, s onnan Szegedig fokozatosan növekszik. A KNV ± 26 vízállásköz, amely az előforduló esetek 95,4 %-át fogja közre csak Tokajban foglalja magában az eddigi LNV-t. Vásárosnaményban a határon van, egyebütt azon túl. A KN + 2,33 a vízállás a száz évenként átlagosan egy alkalommal visszatérő. Az ennek megfelelő érték Vásárosnaményban 49 cm-rel múlja felül az 1998. évi LNV-t. Tokajban 2. táblázat Az időszaki nagyvizek előfordulási éveinek száma a Tiszán: 1876-1975 Vízállás Vásárosnamény Tokaj Szolnok Szeded Vízállás I-IV v-vm EX-XII I-IV v-vm Di-xn I-IV v-vm K-xn I-IV v-vm ix-xn -600 43 72 78 39 71 84 43 64 86 50 60 89 601-700 27 16 11 33 20 13 23 25 12 18 16 8 701-800 21 8 9 20 6 1 17 7 -21 19 3 801-900 9 3 1 7 8 3 2 12 3 2 10 3 -901--1 -----1 -1 2 -Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 600 57 28 61 29 16 57 36 14 50 40 11