Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: Fauna-vizsgálatok a Tisza partszegélyén 1959-ben

erősségű - szabályzatilag is rögzített méretű - kiépítése, azok rendszeres és a szükséges költségeket meg nem takarító fenn­tartása, s a felmerülő szükség idején a védekezés megszervezése és végrehajtása. IRODALOM Bezdán M.: A vízhozam és a vízállás különleges kapcsolatai a Tisza vízjárásában. Hidrológiai Közlöny, 1997. 3-4. Bogdánfy Ö.: Hidraulika. Budapest, 1904. Gajdos A.: A Tisza folyó árhullámai. Hidrológiai Közlöny, 1996. 2. Korbély J.: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1937. Iványi B.: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények, 1948. 4. Lászlóffy W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Mosonyi I.: A M. Kir. Orsz. Öntözésügyi Hivatal 1942. évi jelentése. Öntözésügyi Közlemények, 1943. 1. Vágás I.: A Tisza árvizei. Vízdok, Budapest, 1982. Vágás I.: Folyók tetőző vízállásainak haladása az árhullámban. Hidrológiai Közlöny, 2000. 1. Vásárhelyi P.: A Tisza folyó általános szabályozása. (A Hidrológiai Közlöny 1995. évi 6. Számában megjelent eredeti szöveg). Fauna-vizsgálatok a Tisza partszegélyén 1959-ben DR. PONYI JENŐ MTA Balatoni Limnológiai Intézete, Tihany Bevezetés 2000. februárjában és márciusában, a Tiszát ért katasztrofális méretű cián és nehézfém szennyezések arra késztettek, hogy az 50-es évek végén végzett zoológiai kutatásaim eredményeit publikáljam, remélve, hogy ezek az adatok is hozzájárulnak a Tisza gerinctelen faunáját ért pusztulás mértékének meg­ítéléséhez. Az itt közölt eredményeket, előadás formájában 1966. május 6-án az Állattani Szakosztály 582. előadóülésén mutattam be, azonban sajnálatosan, különböző okok miatt, az elmondott anyag nem került közlésre. A szervezett Tisza-kutatás 1956 nyarán indult meg, 1958 végéig négy ún. „Tisza-expedíció" zajlott le, 1959-től a további vizsgálatok munkacsoportokban folytak tovább. Magam a Tiszakutató Részleg „limnológiai" munkacsoportja keretében, 1959 nyarán vettem részt a vizsgálatokban. A kutatóutat dr. Uherkovich Gábor professzor szervezte meg a legnagyobb si­kerrel, ezért e helyen is, több mint 40 év távlatából, szeretném megköszönni fáradozását. Anyag és módszer Vizsgálataim célja az volt, hogy a Tisza Tiszabecs és Tiszafüred közötti 320 fkm-es szakasza partszegélyének zoológiai megis­meréséhez hozzájárultak. Partszegély forgalma alatt a vízvonaltól befelé, térdig begázolható folyósávot, illetve a biotekton kialakulására alkalmas természetes és mesterséges alzatokat (vízbenyúló ágak, fatörzsek, lassabban folyó helyeken partközeli vízinövényzet, kőgát, cölöp stb.), továbbá az alacsony vízállás következtében a víz- és partvonal közé szárazra került mederrész­letet értem. Ez utóbbiban lehetőség kínálkozott az ún. hypoteikus élettér egy szeletének vizsgálatára is. E fogalom megértéséhez tudni kell, hogy a folyóágy alatti talajvíz (Grundwasser s.lat.) három egymás feletti rétegre, zónára tagolódik (Schwoerbel, 1964): (1) Hypoteikus talajvíz, mely vízutánpótlását közvetlenül a mederből kapja (2) Ezt követi egy ún. „kevert zóna", amely vizét már részben a csapadékból nyeri. (3) Az elsődleges talajvíz (Gundwassers, str.), melynek fennmaradásáért az esővíz a felelős. A folyóágy alatti pórusvizek természetesen benyúlnak a part alá. A hypoteikus pórusvíz állatvilága alacsony vízállásnál vizs­gálható a legegyszerűbben, pl. a Chappuis-féle „gödrös" mód­szerrel (Chappuis, 1942.). Természetesen más lehetőségek is vannak, amelyek azonban komplikáltabb felszerelést igényel­nek. Vizsgálataim során Tiszabecsnél egy ún. „keresztszelvény­gyűjtést" is végeztem. Egy egyenes mentén 5 gyűjtőpontot jelöltem ki. Az első mintát a vízvonaltól befelé 30 m-re üledék­ből, a többit onnan kifelé, 1,5 méterenként ásott négy gödörsor intersticiális vizéből vettem. A mintavételek 1959. július 22-29. között történtek. A gyűjtőhelyek megválasztása, az esetek nagy részében, az adott közlekedési lehetőségektől függött (Tiszabecs-Tokaj között vonat és autóbusz, Tokaj-Tiszafüred között vízijármű), ezért a gyűjtések a nagyobb tiszai települések környékére estek (Tiszabecs, Vásárosnamény, Dombrád, Bodrogkeresztúr, Tokaj, Tiszadob, Tiszakeszi, Tiszafüred). Ezeken belül összesen 18 gyűjtőhelyet jelöltem ki (l.ábra). Jellegük szerint megoszlásuk a következő volt: 8 homokos-sóderes partszakasz, 4 vízvonal közeli mederüledék, 2 köves part, 5 partközeli hínár, vízbe lógó fű és faág stb. A gyűjtési módszerek a helyeknek megfelelően, különbözőek voltak: (1) A homokos-sóderes-kavicsos partszakasz intersti­ciális faunájának vizsgálatát Chappuis (1942) által bevezetett ún. „gödrös módszer" szerint végeztem, azaz a megfelelő mélységű gödörben összegyűlt vizet planktonhálón át szűrtem meg. (2) A köveket speciális nyeles hálóban mostam le, illetve ecseteltem le és a mintát tömörítés után helyeztem a gyűjtőedénybe. A kövekre tapadt nagyobb szervezeteket Leonard-féle csipesszel szedtem le. (3) Partközeli üledékből az állatokat nyeles hálóval, a felszínt felbolygatva gyűjtöttem be. (4) A makrovegetáció és egyéb, a vízbelógó növények vizs­gálatát a következőképpen végeztem: Speciális nyeles hálóval a növényeket kiemeltem a vízből, vödörben lemostam, vagy leka­partam a bevonatokat, majd az anyagot szűrés után gyűjtő­edénybe helyeztem. A begyűjtött mintákat formatinnal (végkoncentráció 4%-os), illetve 70 %-os alkohollal konzerváltam. A begyűjtött mintákat laboratóriumban binokuláris mikroszkóp alatt válogattam ki. Az így nyert „tiszta" állat­minták egy részét specialistáknak küldtem el meghatározás céljából: Dr. Andrássy István (Nematoda, Oligochaeta) Dr. Berczik Árpád (Chiromonidae) Dr. Soós Árpád (Hirudinea) Dr. Soós Lajos (Gastropoda) P. dr. Zánkai Nóra (Hydracarina) Egy bevonat minta algáit dr. Tamás Gizella határozta meg. Segítségüket e helyen is szeretném megköszönni! 50

Next