Hidrológiai tájékoztató, 2010
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bezdán Mária: A Tisza Szolnok és Szeged közötti szakaszának vízszin-esése
A Tisza Szolnok és Szeged közötti szakaszának vízszín-esése BEZDÁN MÁRIA 1. Előzmények „A természet munkája eredményezte, hogy a folyó vízszínének esése alig volt mérhető: a szabályozás előtt a Szamos beömlése és a dunai torkolat között - valamivel több mint 1200 km hosszúságban - 3 cm volt a kilométerenkénti átlagos esés. Persze ez is csak átlag, mert Szolnokig ennél valamivel több, míg Szolnok alatt néhol a kilométerenkénti 2 centimétert sem érte el." (Dunka-Fejér-Vágás, 1996). „A XIX. században végrehajtott Tisza-szabályozást követően a már töltésezett és átmetszésekkel megrövidített folyón Szolnok alatt 2-ről 2-3,5 cm/km-re növekedett a folyó kisvízi esése. A nagyvízi esés Tiszafüred alatt 1,7 -3 cm/km-ről 3-4 cm/km-re emelkedett." (Vágás, 1982). „Kisköre és a torkolat között 3,7 cm/km-ről 2,5 cm/ km-re mérséklődik az átlagos esés" (Lászlóffy, 1982). 1.1. táblázat. A Tisza alföldi szakaszának jellemző adatai - részlet Lászlóffy táblázatából „A Tisza árvíz levezetése szempontjából különösen kedvezőtlen...a Szolnok-Csongrád közötti szakasz, ahol a folyó felszínének esése nagyon alacsony, 3 cm/km. Ez utóbbi szakaszon a folyó csaknem úgy viselkedik, mintha tó lenne." ... „Hiszen a vízszín esése kormányozza a lefolyást, nem pedig a mederfenék lejtése!" (Nagy, 2009) 2. Vízszín esések számítása a Szolnok és Szeged közötti Tisza szakaszon Kiszámoltam Szolnok és Szeged közötti szakaszon az 1876 óta rendelkezésre álló vízállás-adatok segítségével a vízszínelést. A rendelkezésemre álló adatokból napi egy - lehetőleg reggeli és állomásonként ugyanabban az időben észlelt - vízállás-adatot gyűjtöttem ki. Összegyűjtöttem a vízmércék adatait, azok birtokában végrehajtottam a szükséges korrekciókat. A vízmércék adatait a 2.1.-2.2. táblázatok tartalmazzák. A távolságok a Dunába való beömléstől a folyó medrének középvonalában lettek mérve. 1910 előtt a távolságok a folyó sodrára vonatkoztak. A vízmérce „0" pontok vízrajzi Adria felett V.O. m-ben vannak. (A vízmérce „0"pontja kottái a folyamszabályozási hasonlító síkra vonatkoznak.) A 2.1. táblázatban közölt adatok 1932-ig érvényesek, kivéve Tiszaugot, ahol 1930-1931-ben 78,27 mAf V.O. 262,4 fkm, 1932-ben 78,36 mAf V.O. változás történt. 1933-tól a 2.2. táblázat a mérvadó kivéve Szeged, ahol 1957-től az 1970. évi árvízig 74,52 mAf V.O. és 172,00 fkm értékkel, Szolnok, ahol 1962-től 333,4 fkm értékkel számoltam. Szegeden az 1970. évi árvíz után a „0"-pont 74,45 mAf V.O. értékre került. 1976-ban a torkolattól való távolságok megváltoztak. 1982-ben áttértek a mai értékekre, 1984-ben újra megváltoztak a torkolattól való távolságok. 2.2. táblázat 3. A vízszínelések alakulása Szolnok és Szeged közötti Tisza szakaszon A szóban forgó 134 évet nem lehet egységesen kezelni, mert közben olyan változások történtek, amelyek megakadályozzák az összehasonlíthatóságot. Többször áthelyezték a vízmércéket, illetve a meder változott az idők során, mely hossz-módosulással járt, továbbá építettek két duzzasztóművet is, melyek szintén hatással vannak a vizsgált szakaszra. Hat időszakra osztottam fel a vízállás adatokat a folyószakasz megváltozásainak, változtatásainak függvényében. 1. időszak: 1876-1922 2. időszak: 1923-1932 (vízmércén beállt változások) 3. időszak: 1933-1956 (új távolságok) 4. időszak: 1957-1972 (vízmércén beállt változások) 5. időszak: 1973-1983 (a kiskörei és törökbecsei vízlépcsők üzembe helyezése) 6. időszak 1984-2009 (áttérés Balti magasságokra) Az 1876-tól regisztrált és feldolgozott napi vízállásadatok alapján az Alsó-Tisza vízszínesése a 3.1., 3.2. és 3.3. táblázatokban került kimutatásra. A hat időszakra külön sorban adtam meg az átlagos, a minimális és a maximális értékeket. Továbbá kisvízi, középvízi és nagyvízi tartományra szétbontottan is közlöm ezeket az eséseket. Jól megfigyelhető, hogy az időben előrehaladva az esések csökkenő tendenciát mutatnak. A kisvízi esések csökkennek, míg a nagyvízi vízszínesések nagyobbak lettek. A folyószakasz határának A folyószakasz megnevezése távolsága a torkolattól [km] hossza [km] esése [m] viszonylagos esése [cm/km] Sajó torok (Kisköre, vízlépcső) 491,9 403,9 157,4 7,19 4,6 Zagyva torok 334,5 91,3 2,49 2,7 Hármas-Körös torok 243,2 66,3 1,9 2,9 Maros-torok Törökbecse, vízlépcső 176,9 63,0 167,2 6,86 4,1 2.1. táblázat dátum 1876-1929(1932) "0"-pont távolság a torkolattól mAf mAf V.O. [fkm] Szolnok nagyvízi 362,6 Szolnok 78,68 79,57 328,5 Tiszaug 77,49 78,50* 262,3* Csongrád 76,09 76,92 kisvízi 239,7 Csongrád 76,12 76,95 közép- és nagyvízi 240,3 Mindszent 74,89 75,60 213,4 Szeged 73,79 74,47 169,5 Dátum 1933-1956(1975) 1976 1982 1984 Vízmérce „0"-pont Távol-Távol„0"-pont Távolállomások mAi mAsság a torság a tormás ság a tor-V.O. kolattól kolattól kolattól [fkml ffkml ffkml Szolnok 79,74 79,57 334,4* 333,4 78,78 334,6 Tiszaug 78,23 78,36 266,4 266,9 77,56 267,6 Csongrád 76,85 76,95 244,7 245,6 76,18 246,2 Mindszent 75,49 75,60 216,4 217,4 74,82 217,74 Szeged 74,47 171,2* 173,5 73,70 173,6 65