Hidrológiai tájékoztató, 2014
ÉVFORDULÓK - Fejér László: 2015 vízi és vízgazdálkodási évfordulói
munkásságának fő színtere a Duna-Tisza köze volt. Az ő nevéhez fűződik a Duna-Tisza csatorna 1791. évi tervének elkészítése, és egy pest-budai kőhíd terveinek felvetése is. 1781-ben javaslatot tett a Tisza átvágásokkal történő szabályozására. (* Nagykőrös , 1739. december 18.) 1815. február 19. * Saxlehner András (Kőszeg) kereskedő, gyógyvíztermelő. Dél-Budán az Örsödi-völgyben 1862- ben feltárt keserűvíz hasznosítására alapította a Hunyadi János keserűvíz-telepet. Az 1863-ban palackozni kezdett gyógyvízzel rövidesen világhírnevet szerzett. A Saxlehner-cég gyógyvíz kereskedelmének csúcspontját 1913-ban érte el 15 millió palack forgalmazásával, amiből belföldre mindössze 1 millió jutott. ( Budapest, 1889.május 24.) 1815. február 28. A Helytartótanács határozatot fogadott el a Duna vízrajzi felméréséről. A határozatnak azonban csak több mint 3 év múlva szereztek érvényt, amikor az országos építési főigazgató feladatává tették a mérés végrehajtását. 1815. március 30. * László Károly (Kecskemét) mérnök. A szabadságharchoz közvitézként csatlakozott, a bukás után tüzértisztként emigrált. 1850-52. között Kossuth titkára, Amerikába is elkísérte. 1853-ban fölvette az amerikai állampolgárságot. Az USA és Mexikó területén végzett térképezési munkákat. 1867-ben hazaköltözött és a Jobbparti Tiszaszabályozó Társulat igazgató-mérnökévé választotta. Munkájaként 1895-ben jelent meg Kecskemét város térképe, ( Bátya, 1893. május 4.) 1815. augusztus 11. *Fest Vilmos (Jaroszlav, Galicia) mérnök, akadémikus. Tanulmányait Bécsben és a József Ipartanodában végezte (1840). Az al-dunai munkálatoknál, majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott, s részt vett a Lánchíd építésében is. A Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium igazgató mérnöke, kassai területi mérnök, majd Budán magyar királyi építési felügyelő volt. Számos cikke és több önálló munkája jelent meg ( Sopron, 1879. március 11.) 1815. * Perleberg Gusztáv (Buda), folyószabályozó mérnök és térképész. Dolgozott a Pozsony-Nagyszombat vasútépítésen, a Tisza-mappáción, s elkészítette a Szernyemocsár térképét. Három éven át (1843-46) dolgozott a Tisza-szabályozás tervein. Ő vezette a tiszadobi és a taktakenézi folyóátvágás munkálatait. ( 1885 után) 1815. * Rauschmann Gusztáv (Buda) vízépítő mérnök, a Tisza-felmérés és -szabályozás egyik munkatársa. 1848- ban a hevesi Tisza-szakasz igen nehéz átmetszési és töltésépítési munkáit irányitotta. 1815. Az érintett birtokosok kérésére Őry Dániel Fábián hajózási mérnök szabályozási tervet készített a Rábáról, amelynek összeállítását helyszíni bejárás és a vízrajzi viszonyok tanulmányozása előzte meg. Őry részletesen írt a Rába dunai torkolatáról, ahol a három folyó (Mosoni-Duna, Rába és a Rábca) találkozása kisebb árhullám esetén is elöntést okozott. 175 éve 1840. március 31. Hieronymi Ottó Ferenc (1803-1850), a dunai mappáció vezetője jelentette a munkálatok befejeződését. Az 1823-ban megkezdett, több mint másfél évtizedes munka során a Duna vízrajzi adatait az ausztriai Petronelltől a Vaskapun túl egészen Csernyecig vették fel Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál és Hieronymi Ottó Ferenc irányítása mellett, közel ezer térképen, illetve hossz- és keresztszelvényen. 1840. április 14. Lechner József, a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetőjének, valamint Vásárhelyi Pál hajózási mérnöknek aláírásával hitelesítve elkészült "a Duna s egyéb vizek szabályozása tárgyában kinevezett országos küldöttségnek" jelentése, amely számbavette az addig elkészült vízrajzi felmérések eredményeit, valamint javaslatot tett a nádornak a Duna-szabályozás főbb munkáira. 1840. május 13. A király szentesítette az 1839-1840. évi országgyűlés törvényeit, ezek között "A Duna és egyéb folyók szabályozásáról" szóló IV. tc.-et, melynek alapján azután választmányt küldtek ki a Duna-szabályozással kapcsolatos tervek kidolgozására. 1840. június 1. Vásárhelyi Pál "A Berettyó vizének hajózhatóvá tételéről a Bega vizének példájára" címmel megtartotta az akadémiai rendes tagsággal járó székfoglaló beszédét. 1840. november 5. Üzembe helyezték a Beszédes József tervei alapján megépített aradi malomcsatornát (későbbi neve József nádor Malom-csatorna, ma Canalul Morilor), mely hét esztendei munka után elkészülve (Körösbökénytől Gyulavarsándig) 92 km-es hosszon 50 m-nyi esésű vízzel 12 malmot hajtott meg. Ezzel a nagyszabású munkával sikerült a Fehér Körös szabályozása érdekében még az 1810-es években lerombolt 36 gátas vízimalom pótlásáról gondoskodni. Az Arad vármegyei birtokosok hálájuk jeléül Beszédes József nemesi címéért folyamodtak a királyhoz. 1840. Az országgyűlés meghozta a "vizekről és csatornákról" szóló X. tc.-et, amelynek alapján a vízi ügyek beilleszthetőek lettek a hazai jogrendszerbe. A törvény nem tett különbséget a vizek között, s mindenféle vízi munkálatot az illető törvényhatóság engedélyéhez kötött. A törvény 14.§-a az első vízminőségi szabályozás volt, amely szerint: "A vizek, vagy csatornák ágyaiba földet vagy trágyát hordani, kendert áztatni 100 frt, vagy egy hónapi árostrom büntetés alatt tiltatik." 150 éve 1865. szeptember 28. Az 1849-ben hazafias szónoklatai miatt halálra ítélt,