Hidrológiai tájékoztató, 2016

KÖNYVISMERTETÉSEK - Szlabóczky Pál: Hideg Ágnes: „Király Lajos erdőmérnök életútja (1894-1970)”

időben folyamatosan változó peremfeltételeket eredmé­nyeznek. Ezek következtében a várható árvízi szituációk leírása, a védekezők számára megkülönböztetett jelentő­séggel bíró tetőző vízszintek pontos meghatározása csak nagyon alapos felkészültséggel kísérelhető meg. A Tisza, a Folyó alázatot követel mindenkitől, aki vele kapcsolatosan bármilyen feladatot szándékszik végrehajtani. Tisztelni kell a Folyót, hiszen sosem fog­juk maradéktalanul kiismerni. Tiszteletünk tesz bennün­ket mértéktartóvá saját "tudásunk" megítélésében. Ajánlom ezen kötetet azoknak, akik kellő elhivatott­ságot éreznek magukban, hogy a Folyó életének fonto­sabb változásai alapján ismereteiket bővíthessék a ha­zánk második legnagyobb vízfolyásáról, a Tiszáról és annak mellékfolyóiról. Dr. Kozák Péter Ph.D. az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója . Hideg Ágnes: Király Lajos erdőmérnök életútja (1894-1970) 24 oldal, 12 kép. Magánkiadás, Miskolc 2015. Király Lajos erdőmérnök a Ma­gyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportjának alapító tagja (1952), egykori elnöke (1955-1964), tisz­teleti tagunk életútjáról a család közreműködésével készült kiad­vány elsősorban a 3 kötetben meg­írt „Élményeink” című emlékirat (http: //kiraly lajos. kiraly csalad.hu (dokumentu­mok/kiadványok)) alapján készült, felhasználva az irodalomjegyzék­ben szereplő munkákat is. A fejezetek címei jelzik az életút fontos állomásait. Ezek: Selmecbányán. A Rózsa utcai Király-ház a Vitális-ház szomszéd­ja volt. Itt kezdte főiskolai tanul­mányait Király Lajos. Katonaság, hadifogság. Testvérével együtt került a csitai táborba. A bátyja által itt festett tájképek szerepelnek a kiadványban. Hazautazás, tanulmányok befejezése. A fogságot és forradalmat az önkéntes főiskolások közül csupán néhá­­nyan élték túl, akik Király Lajos ötleteivel segítve, na­gyon kalandos úton tértek haza, Kínán, tengeri úton, Hamburgon keresztül az elvesztett szülőföldre, így Király Lajos főiskolai tanulmányait már a Sopronba menekített intézményben fejezte be. Nagyvisnyón, Szil­vásváradon a Szalajka-völgyben. Erdőmérnöki pályájá­nak rendkívül produktív időszaka a Pallavicini őrgróf birtokán töltött több mint negyed évszázad, amiről csa­ládi fényképet és festményeket láthatunk. Miskolcon. A kényszerű áttelepülés utáni korszakban Király Lajos erdészeti feladatai mellett bekap­csolódott a miskolci és megyei vízügyi vonatkozásokat jelentő társadalmi munkákba: erózió védelem, fürdő fejlesztés, Miskolc vízellátását segítő karsztvízgaz­dálkodás. Évtizedeken át evangé­likus egyházfelügyelő. A kiad­vány Összefoglalás fejezete Ka­nadában élő lányának versével zárul. A 16+13 sorszámozott irodalom tartalmazza a hidrológiai témájú, általa írt vagy róla szóló publikációkat, amelyek közül néhány a Hidrológiai Tájékoztató­ban, illetve Közlönyben jelent meg. A jegyzetek is fontos család és tudománytörténeti információ­kat tartalmaznak. A kiadvány hozzáférhetőségéről a Társulat májusi hírfüzetében találunk tájé­koztatást. A Szerzőről: Hideg Ágnes a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumok informatikus főkönyvtárosa. Kutató munkásságából (www.matarka.hu) kiemelendők a helyi, megyei és miskolci evangélikus származású, műszaki­­természet­tudományi, vízügyi kapcsolódású szakembe­rek életútjáról szóló publikációk. Ők: Herman Ottó, Pazár István, dr Zsadányi Guidó, legutóbb Vásárhelyi Pál (www. herman. hu/gyüjteményeink/könyvtár/virtuális Kiállítás 2.) Továbbá Hegymeg, Borsodi Földrajzi Év­könyv, Repertórium, Kossuth Lajos és Zemplén, Szinva hidjai, Bábonyibérc városrész stb. Szlabóczky Pál Király Lajos erdőmérnök életútja (1894-1970) 90

Next