A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
DR. SZLÁVIK LAJOS: A Tisza szabályozása és árvizeinek természete
geomorfológiai korszakban sem töltöttek fel eléggé, úgyhogy szabályozás előtt a síkságon a vizek szétterültek. Maga a Tisza melléke Tokajtól Szegedig mocsaras volt." /6/ Kvassay nyomán dr.Vágás István hívja fel a figyelmet arra a nagyon figyelemre méltó és elgondolkodtató körülményre, hogy a Maros kisvízszintje Aradnál (Szegedtől 117 km-re) gyakorlatilag ugyanazon a tengerszint feletti magasságon van, mint a Tisza középvízszintje Vásárosnaménynál (Szegedtől 566 km-re - természetesen a szabályozások utáni folyószakaszokat figyelembe véve.) /9/ A vízszabályozás előtti Tiszához mérhető csekély esésű és kanyarulatos folyó Európában nem is található, és nincs is ilyen összetett árvízvédelmi rendszer sem, nemcsak,hogy Európában, de a világon is alig. Akkor, amikor a Tisza szabályozásról beszélünk, mindezeket a kiinduló természeti tényezőket és sajátosságokat messzemenően figyelembe kell venni. 2. SZEMELVÉNYEK A TISZA SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL A Tisza szabályozásáról beszélve felmerül a kérdés, hol húzzuk meg az időbeli határt, hol van a szabályozások kezdete? Hiszen a szabályozások kezdete nem feltétlenül a tiszadobi első kapavágás. A szabályozási munkák sokkal korábban kezdődtek és tükrözik azt a - mai szóhasználattal élve - társadalmigazdasági igényt, amely évszázadokon kersztül fokozatosan, majd egyre sürgetőbben jelentkezett a vizek szabályozását kikényszerítve. Kezdhetném úgy: "már a régi rómaiak is ..." - és nem is járnék messze az igazságtól. Magyarország kultúrtörténetének - a szépszámú szakirodalmi munka ellenére - még ma sem kellően feltárt területe a vízszabályozások története és azok hatása a társadalmi-gazdasági környezetre, a demográfiai, sőt a közegyészségügyi viszonyokra. Csak szemelvényként és illusztrációként említek néhány példát a hazai vízszabályozás történetéből (és itt nemcsak és nem elsősorban a vízimalmokra és az azok lefolyásgátló szerepére gondolok és azokra a történeti forrásokra utalok, amelyek ezt tartalmazzák). - Gallacz János "Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről" c. munkájában a XIII. századbeli ármentesítő töltésekről tesz említést. /2/