A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)
KELLER PÉTER–MARSOVSZKI GERGELY: Az ATIVIZIG kezelésébe tartozó Tisza szakasz általános szabályozási terve és annak megvalósítását elősegítő tudományos vizsgálatok eredményei
Maros szögre, mely egyes régi térképeken Hód-tó néven, mint egyetlen vízterület szerepelt. Közelebbről vizsgálva ezeket az "ősi" vízrajzi nyomokat azt láthatjuk, hogy a Kurca a Hármas-Körösből szakadt ki több mint egy km-rel a körösi torkolat felett, és Szentes-Szegvár mellett elhaladva. Mindszent felett öntötte vizét a Tiszába, miután előbb balról felvette a Veker-eret, majd Szegvárról a Kórógyot. Ez utóbbi pedig a Mágocs és Hajdu-eret, amely a belvizeken kívül esetenként a Maros folyó Panics község melletti kiszakadásán át érkező árvizeket is szállította. A Tisza völgyének múltjában - árvízmentesítési - három korszakot különböztetünk meg. Az első, a legrégebbi idők egyedi - spontán - vízépítésének kora, ezt követte a reformkorral kezdődő vízimunkák kora, amely lényegében a vízügyek államosításáig tartott. A harmadik korszak az egységes állami vízügyi szervezet mai korszaka. Mint tudott Vásárhelyi Pál és Paleocapa Péter tervei alapján Széchenyi 1846. évi tiszadobi első kapavágásával megkezdődött a Tisza szabályozása, mely a kiegyezés koráig nagyjából be is fejeződött. Tisza szakaszunkon az átvágással történő szabályozás 1856-ban indult meg a vezérárkok kiásásával, s a munkák zöme 1867-re befejeződött a mártélyi átvágás kivételével, mely csak 1889-ben készült el. Az átvágások zöme a kemény, agyagos talajban még 20 év múlva sem fejlődött ki, így azokat 1884-ben úszókotróval bővítették. Folyószakaszunkon 10 db átmetszés készült, melyek a folyó hosszát 55,5 km-rel csökkentették. ÁTMETSZÉSEK AZ ATIVIZIG KEZELÉSÉBE TARTOZÓ TISZA SZAKASZON Elnevezés Építés kezdete Szelvényszám Hossza eredeti Új /év/ /fkm/ /km/ 1. 2. 3 . 4 . Erzsébeti 1856 249 ,9 -254 , 0 10,8 2, 1 Csongrádi 1856 240 , 5 -242, 3 8, 1 1,8 Solymostói 1863 229 ,8 -231, 3 2,9 1,5 Landori 1863 228 ,0 -229, 2 2,6 1,2 Akolszegi 1856 221 ,2 -222, 6 5,9 1,4 Mártélyi 1889 206 ,6 -209, 2 5,4 2,6 - 153 -