A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

BÉKÉSI ISTVÁN: Közép Tisza-vidék holtágainak kialakulása, hasznosítása jelenlegi állapotának értékelése

KÖZÉP-TISZAVIDÉK HOLTÁGAINAK KIALAKULÁSA, HASZNOSÍTÁSA JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE BÉKÉSI ISTVÁN KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG A Közép-Tiszavidéken a folyók szabályozása során létrejött holtágak egész Közép-Európában egyedülállóak. A jelenlegi hasznosításuk során több funkciót látnak el egyszerre (öntözés, halászat, horgászat, ipari vízellátás, jóléti-, üdülési és sportcélú). Az elvégzett vízminőségi vizsgálatok azt mutatják, hogy a jelenlegi igényeket egyzerre kevésbé tudják ellátni. A holtágak vízminőségének javítása a megfelelő vízszint tartása elengedhetetlen állapotuk fenntartásához. Feladat a vízpótlás és vízelvezetés biztosítása, környező belterületek csatornázása,a holtágak állapotának felmérése és az állapot javításához szükséges, a funkciók ellátását biztosító kotrások, karbantartások elvégzése. A beavatkozások fedezetét az érdekelteknek kell vállalniuk igényeik és érdekeltségük arányában. 1. TISZA-VÖLGY A VÍZIMUNKÁLATOK MEGKEZDÉSE ELŐTT A síkság kanyargós folyói széles sávot jártak be. Természetes állapotában a folyót szeszélyesen kígyózó, helyét folytonosan változtató és elhagyott holt medrekkel kísért pálya jellemzi. Amikor a folyó áradás idején kilépett a medréből a szétterülő víz folyása azonnal lelassult és a víz lerakta hordalékát. A partokon így a szemmel fel sem tűnő lapos hátak keletkeztek, amelyeket az árvíz után visszamaradó vagy nagyobb esőzések után a felszínen összegyülekező vizek jól kirajzolnak. A tavaszi fakadó vizek jól megmutatják az elhagyott egykori medrek helyét.

Next