A Magyar Hidrológiai Társaság X. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Folyóink szabályozása (Szeged, 1992. szeptember 7-8.)

TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A Tisza folyó vizsgálata hajózás szempontjából

A TISZA FOLYÓ VIZSGÁLATA HAJÓZÁS SZEMPONTJÁBÓL Török Imre György Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged A Tisza és mellékfolyóinak múlt századbeli szabályozá­sa és a gőzhajózás nagy lendületet adott a tiszai víziközle­kedésnek. A tiszai hajóforgalom jelenleg a víziközlekedés összforgalmához viszonyítva elenyésző. Jelentős ok a két vi­lágháború pusztítása, a világháborúk utáni határrendezések, a hajópark elöregedése. A fentieknél azonban sokkal lényege­sebb, hogy a II. világháború utáni időszak tarifapolitikáját nem a piac alakította. A Tisza legújabb szabályozásával /vízlépcsők - Tiszalök, Kis­köre, Törökbecse/ lényegesen javultak a hajózási lehetőségek. A Tisza a torkolattól Tokajig az év 250-300 napjában jól ha­józható ,­­helyenként bizonyos korlátozásokkal, az EGB IV. il­letve III. hajóút osztálynak megfelelően. Tokaj fölött Domb­rádig az EGB III., illetve II. osztály, Dombrád fölött Komo­róig az EGB II. osztály a jellemző. BEVEZETÉS A Tisza a Duna jelentős mellékfolyója, Titel közelében a Duná­ba, annak 1214,5 fkm szelvényében torkollik. Vízjárása szélső­séges, de ennek ellenére a tiszai víziszállításnak és személy­hajózásnak több évszázados hagyományai vannak. A Tisza magyarországi és jugoszláviai szakasza szabályozottsá­ga következtében nem tekintendő már természetes állapotúnak, akármennyire is igyekszünk természeti értékeit óvni, vízügye­

Next