A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - KELLER PÉTER JÓZSEF–MARSOVSZKI GERGELY: Gondolatok a folyószabályozás új koncepciójának kialakításához az ATIVIZIG területére eső Tisza szakaszon
A századfordulóra tehát fő vonalaiban, még nem teljes töltésrendszerrel, valamint teljesen ki nem fejlődött átvágásokkal, de befejeződött térségünkben a Tisza nagyvízi szabályozása. A töltések vonalozásában azóta nem történt változás, csupán a szelvényméretek növekedtek a nagy árvizek után. A folyó hosszának megváltozása növelte az esést, mellyel együtt nőtt a levonuló árvizek magassága. A századfordulótól 1945-ig végrehajtott középvízi szabályozások a medervándorlás megakadályozását jelentették ott, ahol a folyó a töltések állékonyságát veszélyeztette. A hajózási igények biztosításához 1945-ig Szeged és a Körös torkolat között mintegy 10 km hosszban készült gázlerendezés. Az egységes vízügyi szolgálat megalakulását követően Tisza szakaszunkon a folyószabályozási tevékenységet egyes kanyarulatok biztosítása, illetve rendezése, valamint a meglévő szabályozási művek fenntartása jelentette. Emellett az 1970-es árvíz után végrehajtott védvonalerősítések jelentősek. Igazgatóságunk kezelésébe a Tisza 159,6-253,8 fkm (D-i országhatár-Csongrád-Bokros) közötti szakasza tartozik. A 94,2 km-es folyószakaszból teljesen szabályozott 41,0 km, részben szabályozott 8,7 km, szabályozást nem igényel 23,0 km, szabályozásra szorul 21,5 km. Igazgatóságunk 1982-ben készítette el a működési területére eső Tisza szakasz általános szabályozási tervét. A szabályozási terv egységes rendszerbe ötvözi a korábban épült és a terezett folyószabályozási művek rendszerét. A szabályozás célkitűzései fontossági sorrendben az alábbiak voltak: - az árvizek vízhozamának biztonságos levezetése; - a folyó hordalékának zavarmentes továbbítása; - a jég, jeges árvizek károkozás nélküli levezetése; az ipar, a mezőgazdaság, a lakosság vízszükségletének biztosítása; - a vízi közlekedés, a hajózás feltételeinek biztosítása. Nem elhanyagolható - bár a fentiekhez képest másodlagos - funkciók az üdülés, a vízisportok, a turizmus, a halászat, és a hullámtéri erdő-, mező-, rét és legelőgazdálkodás lehetőségeinek biztosítása. A fentiek figyelembe vételével készült terv célja emellett a korszerű folyószabályozási elméletek alkalmazásával, valamint a közel 100 éves gyakorlati tapasztalatok felhasználásával olyan szabályozási koncepció létrehozása, amely rendelkezésre áll az operatív munkát végző tervezők és kivitelezők számára.