A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)
6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Koch György–Szalay Miklós–dr. Varga István: Felső-Bácska vízgyűjtő-gazdálkodásának tervezése
FELSŐ-BÁCSKA VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSÁNAK TERVEZÉSE Koch György * Szalay Miklós dr. Varga István ADÓVÍZIG SZALAY&PAPP THESIS 1. BEVEZETÉS A magyar vízgazdálkodás elmúlt másfél évszázados története azt igazolja, hogy a vízzel kapcsolatos társadalmi elvárások és tevékenységek összehangolásához elengedhetetlen a nagyobb tájegységekre, vízgyűjtőkre kiterjedő tervek készítése. Ennek a szükségszerűségnek a vízzel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek 1984-ig az Országos Vízgazdálkodási Kerettervekben tettek eleget, amelyek mintegy 10-15 éves időhorizonton határozták meg az ország vízgazdálkodásának rendjét. A utóbbi évtized politikai és gazdasági változásai ugyanakkor nyilvánvalóvá tették azt is, hogy át kell értékelni a vízgazdálkodási tervezés korábbi gyakorlatát, azt a demokratikus döntési folyamatokkal, piacgazdasági viszonyokkal, a megváltozott társadalmi értékrenddel, valamint az Európai Unió gyakorlatával összhangba kell hozni. Ezen felismeréstől vezettetve az elmúlt években kidolgozásra került a főbb elemeiben nyugat-európai mintákat követő új tervezési eljárás, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés koncepciója és módszertana és programja, amelyet - az Európai Unió által kidolgozás alatt lévő - Vízügyi Keret Irányelv is befolyásolt. E program keretében elsők között került sor a Kígyós-Igal-Ferenc-csatorna vízgyűjtőire, vagyis a Felső Bácskára vonatkozó tervek kidolgozására. A tervezési munkákat - az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság által kiírt nyilvános közbeszerzési pályázaton elnyert megbízás alapján - a THESIS Mérnökszakértői és Fejlesztési Kft. végezte társvállalkozók és számos szakértő bevonásával. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv koncepcióját tekintve egyfajta lehetőség tervnek tekinthető, amely bemutatja az adott térség vízgyűjtő vízgazdálkodási problémáinak megoldására szóba jöhető azon műszaki beavatkozásokat, gazdasági és jogi szabályozási lehetőségeket, amelyekből az érdekeltek kiválaszthatják a céljaiknak és lehetőségeiknek legjobban megfelelő megoldásokat. Elsősorban nem a vízügyi szakembereknek, hanem a térség vízgazdálkodási ügyekben érdekelt valamennyi szereplője és döntéshozója számára készült. A