A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése III. kötet (Miskolc, 1999. július 7-8.)

6. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Koch György–Szalay Miklós–dr. Varga István: Felső-Bácska vízgyűjtő-gazdálkodásának tervezése

FELSŐ-BÁCSKA VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSÁNAK TERVEZÉSE Koch György * Szalay Miklós dr. Varga István ADÓVÍZIG SZALAY&PAPP THESIS 1. BEVEZETÉS A magyar vízgazdálkodás elmúlt másfél évszázados története azt igazolja, hogy a vízzel kapcsolatos társadalmi elvárások és tevékenységek összehangolásához elengedhetetlen a nagyobb tájegységekre, vízgyűjtőkre kiterjedő tervek készítése. Ennek a szükségszerűségnek a vízzel hivatás­szerűen foglalkozó szakemberek 1984-ig az Országos Vízgazdálkodási Kerettervekben tettek eleget, amelyek mintegy 10-15 éves időhorizonton ha­tározták meg az ország vízgazdálkodásának rendjét. A utóbbi évtized politikai és gazdasági változásai ugyanakkor nyilván­valóvá tették azt is, hogy át kell értékelni a vízgazdálkodási tervezés korábbi gyakorlatát, azt a demokratikus döntési folyamatokkal, piacgazdasági viszo­nyokkal, a megváltozott társadalmi értékrenddel, valamint az Európai Unió gyakorlatával összhangba kell hozni. Ezen felismeréstől vezettetve az elmúlt években kidolgozásra került a főbb elemeiben nyugat-európai mintákat köve­tő új tervezési eljárás, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés koncepciója és mód­szertana és programja, amelyet - az Európai Unió által kidolgozás alatt lévő - Vízügyi Keret Irányelv is befolyásolt. E program keretében elsők között ke­rült sor a Kígyós-Igal-Ferenc-csatorna vízgyűjtőire, vagyis a Felső Bácskára vonatkozó tervek kidolgozására. A tervezési munkákat - az Alsó-Duna­völgyi Vízügyi Igazgatóság által kiírt nyilvános közbeszerzési pályázaton elnyert megbízás alapján - a THESIS Mérnökszakértői és Fejlesztési Kft. végezte társvállalkozók és számos szakértő bevonásával. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv koncepcióját tekintve egyfajta lehetőség tervnek tekinthető, amely bemutatja az adott térség vízgyűjtő vízgazdálkodási problémáinak megoldására szóba jöhető azon műszaki beavatkozásokat, gaz­dasági és jogi szabályozási lehetőségeket, amelyekből az érdekeltek kiválaszt­hatják a céljaiknak és lehetőségeiknek legjobban megfelelő megoldásokat. Elsősorban nem a vízügyi szakembereknek, hanem a térség vízgazdálkodási ügyekben érdekelt valamennyi szereplője és döntéshozója számára készült. A

Next