Hippodrom és Lovarda, 2019 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 3. szám
tehát ott nagyon sok minden befolyásolja a játékot. Az írás ellenben szabad kezet ad, az az én saját játszóterem, és ott én döntöm el a szabályokat. Az újságírás mindeközben folyamatosan jelen van az életemben, ami amúgy nagyon jó technikai alapot biztosít, sokat segít abban, hogy az életet a maga valójában tapasztaljam meg. Szerkesztő-újságíróként sokféle valósággal és sokféle igazsággal találkozom, ezek felett soha nem ítélkezem, mert nem feladatom, hanem médiumként közvetítem azt, amit tapasztalok, hallok vagy látok. A színészet nekem már a múlt, sosem gondolok magamra színészként, anynyira régen volt, hogy már nem onnan határozom meg magam. -Hogyan kerültél kapcsoltba a lovakkal? -Ez a szerelem a színházhoz kapcsolódik, mert komoly szakmai alapot kaptunk a Veszprém Petőfi Színházban: ott kerültem először lovardába is! Meglepett az első óra, ugyanis azt gondoltam, hogy majd kimegyünk és kivezetik nekem és az összes többi lánynak a lovakat, mint az úrinőknek, fölsegítenek minket, és így majd szépen megtanulunk lovagolni. Nos, ez nem így történt, hanem kb. 4 napig csutakolás és ganézás szerepelt a programunkban. Jó volt, hiszen így megtanultuk tisztelni az állatot, illetve a körülöttük folyó munkát. Tehát így kezdődött... Aztán a folytatásban egy jó barátom, nevezetesen éppen a Hippodrom és Lovarda főszerkesztője, Kőmíves Péter szerepel, aki miatt sokszor jártunk ki az ügetőre. Amikor hajtott, fogadtunk is rá, általában pénzt is nyertünk rajta. Férjemnek, Urmai Gábor színésznek is szenvedélye volt régebben a lovi, így adva volt, hogy elkapjon a láz. Sokat jártunk ki! Számunkra szilveszter sincs Ügetőszilveszter nélkül, igaz, mióta gyerekek vannak, azóta nem törvényszerű, hogy jöjjünk. -Mi az oka, hogy a lóversenyen belül éppen az ügető fogott meg? -Valószínűleg az ügetős ismeretség miatt. Mivel azt a világot kezdtem el megismerni, ezért szippantott be. Sokkal közelebb érzel magadhoz valamit, hogyha személyes a kötődés. -Korábban gyakran fogadtál. Minek alapján tetted meg tétjeidet? -Szám és hajtó! Bár előfordult olyan is, hogy jó név alapján, ami tetszett és gondoltam mögé egy karaktert. Vicces, de így van. Amúgy a hatos a szerencseszámom, amit szinte minden kombinációba beleveszek. A fogadási kedvhez hozzájárult, hogy sokat dolgoztam együtt Koltai Róberttel, és ő nemcsak a Sose halunk meg című filmjében képviselte ezt a lovas feelinget, hanem a valóságban is ilyen. A próbák alatt folyamatosan hallottam tőle lovas sztorikat. Ez egy nagyon izgalmas világ, de az oldalvonalon kívülről szemlélve sokkal izgalmasabbnak és romantikusabbnak tűnt, mint amikor először kimentem. Be- 2019 / 3 53 Sztár a boxban