Híradástechnika, 1965 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1965-05-01 / 5. szám

Szabadalmi szemle szuperponálódik az órajel, amelynek negatív szakasza a tranzisztort nyitja, mire a felerősített jel a kollektorról (17b) a transzformátor (13) tekercsein és a diódán (15) keresztül a terhelésre (16) jut. A transzformátoron keletkező — a hasz­nos jellel ellentétes polaritású­­ túllövést a diódán (8) keresztül a kondenzátor (6) időközben elvesztett töltésének pótlására fordítják. A billenőkörnek ebben a bebillentett állapotában a kimeneten az órajellel megegyező frekvenciájú impulzussorozatot ad ki. A kapcsolást alaphelyzetébe a beme­netén (11) nullázó transzformátorra (10) adott impulzussal billentik, amikor is az előfeszített dióda (9) kinyit, a konden­zátort (11) kisüti, aminek következtében a tranzisztor lezár és a kimeneten az impulzussorozat megszűnik. Koaxiális rezonátor Bejelentette a Távközlési Kutató Intézet, Budapesten, 1962. július 11-én (151791; 21­­4 64—77) Feltaláló: Dr Biró Viktor okt. vil­. mérnök. А ТЕМ módban működő koaxiális rezonátorok rezonancia­frekvenciája belső vezetőjük hosszától függ. Ezért a belső vezetőt a külső vezetővel az egyik oldalon rövidre szokták zárni, a másik oldalon pedig üresen hagyják, úgyhogy a külső vezető tovább folytatódik és a rezonátor koaxiális része szem­pontjából határfrekvencia alatti körkeresztmetszetű hullám­- vezetőt alkot. A rezonátor rezonancia-hullámhossza A ---------2 n + 1 ahol l a belső vezető hossza és n = 0, 1, 2... Mivel a rezo­nancia-frekvenciát csak az l hossz határozza meg, a belső vezető hőmérsékleti együtthatója az egész rezonátorét meg­határozza és elegendő csupán ezt kis hőmérséklettényezőjű anyagból készíteni. Az ilyen szerkezetek hátránya, hogy ott, ahol a belső és a külső vezető rövidre van zárva, nehézséget okoz a rezonátor kialakítása az alkotó anyagok különböző hőmérsékleti tényezője miatt. További hátrány, hogy a rezonátor árammaximuma éppen ott van, ahol a külső és a belső vezető csatlakozik egymással és ebből kifolyólag az átmeneti ellenállás a rezonátor veszteségeit növeli. A találmány szerinti koaxiális rezonátor ezeket a hátrá­nyokat küszöböli ki oly módon, hogy ТЕМ módusban működik és a belső vezető mindkét végét szabadon hagyja, fémfelü­letek sehol sem érintkeznek. A rezonátor kis hőmérsékleti tényezőjét a belső vezető kis hőmérsékleti tényezője bizto­sítja. A rezonáns hullámhossz A . A hőkompenzált rezonátort oly módon alakítják ki, hogy belső vezetőjét rend­kívül kis hővezetőjű anyagból, pl. kerámiarúdból alakítják ki, amelyre rétegben a szükséges hosszban fémbevonatot visznek fel. Puskás Tivadar­ és Virág—Fóliák-díjasaink A Híradástechnikai Tudományos Egyesület május 8-i küldött közgyűlésén adták át az 1963. és 1964. évi Puskás Tivadar és Virág — Pollák díjakat, vala­mint az elismerő okleveleket a kitüntetetteknek. Mint ismeretes — Puskás Tivadar emlékéremmel és díjjal kiemelkedő tudományos, műszaki vagy egyesületi tevékenységet jutalmaz a HTE, míg a Virág—Pollák díjat a HÍRADÁSTECHNIKA c. folyóirat legjobb cikkeinek szerzői kapják. Az 1963. évi Puskás Tivadar emlékéremmel kitün­tetettek ; Bíró Ferenc, az Egyesület alapító tagja és szer­vezési bizottságának vezetője a rádiókommuniká­ciós berendezések és termosztátok fejlesztése terén elért eredményeiért; Budai Lajos, az Egyesület alapító tagja, a telefon­­technika fejlesztése terén szerzett érdemeiért; Rédl Endre, az Egyesület alapító tagja, a vákuum­­technika terén elért eredményeiért. Az 1964. évi Puskás Tivadar emlékéremmel kitün­tetettek : Balogh Pál, az Egyesület alapító tagja, a híradás­­technikai konferenciák kezdeményezője és az első konferenciák szervezője, a HÍRADÁSTECHNIKA c. folyóirat szerkesztésében elért eredményeiért; dr. Izsák Miklós, az Egyesület alapító tagja és hosszú időn keresztül főtitkára, a hazai átviteltech­nikai fejlesztés megalapozása, valamint a közép­fokú és felsőfokú műszaki szakoktatás terén kifej­tett tevékenységéért; dr. Magó Kálmán, az Egyesület alapító tagja és oktatási bizottságának vezetője, a legutóbbi években az Egyesület megbízott főtitkárhelyettese, a vákuum­­technikai kutatás terén elért eredményeiért. Az 1963. évi Virág—Pollák díjasok; Dr. Berceli Tibor — dr. Gonda József „Klisztron modulátorok linearitásának és stabilitásának vizs­gálata” (XIV. évf. 1. sz.) c. cikkükért; Kemény Ádám — Fischer Ferenc „Hazai gyár­tású félvezető eszközök megbízhatóságának kér­dései” (XIV. évf. 3. sz.) c. cikkükért; Kocsis Miklós „Félvezető eszközök tönkremene­telének egyik lehetséges mechanizmusa” (XIV. évf. 6. sz.) c. cikkéért. Az 1964. évi Virág—Pollák díjasok: Szakács György—Gaál Lajos — Németh János „Mechanikus szűrők” (XV. évf. 8. sz.) c. cikkükért; Váraljai Vilmos — Margon Sándor „Az adatát­vitel időszerű kérdései” (XV. évf. 7. sz.) c. cikkükért. Elismerő oklevelet kaptak! A „RHG gyártmányú 400 vonalas crossbar alköz­pont” c. cikksorozat alábbi szerzőinek cikkei: Budai Lajos (XIII. évf. 6. sz.), Muzsnai Géza (XIV. évf. 3. sz. és XV. évf. 1. sz.), Wirth József (XIV. évf. 2. és 5. sz.), Forró Dezső (XV. évf. 6. sz.), és Molnár Pál (XV. évf. 9. sz.). Boglár Gyula „Keskenysávú hatványszűrők mére­tezése” (XV. évf. 8.) c. cikkéért, Edöcsény László „Antenna által vett feszültség és teljesítmény számítása tetszőleges beeső hullám ese­tén” (XV. évf. 3.) c. cikkéért. Solymosi János „Lineáris hálózatok analízise hatászgások segítségével” (XIV. évf. 5.) c. cikkéért. Tarlacz László „A hullámparaméteres szűrőelmé­let alapján méretezett sávszűrő L-tagok” (XV. évf. 10.) c. cikkéért. 157

Next