Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-19 / 66. szám

szerzett a’ fenálló egyezményeknek, nem pedig* JS'Jiísi'wí esetben, uj törvényhozást indítványozott irántok. ( J ■) A' bili, úgy a’ mint a’ ház elébe hozatott az erőszak W-oldaltí rendszabályának, sőt nem­ hadüzenetnek látszik Portugália ellen, mellynek kormányát szinte megkell ’an ügyben hallgatnunk, mielőtt .Ily végzést hozhatna,,k. Ajan-­i ! vegye vissza e bilit, es bevett alkot­om cyokás^szerint üzenetet hozzon be a’ királynétól, ma[í^ cynhtsa fel a’ parlamentet, hogy a’ kormányt kelle ít­ fi ^pfhp tel»ve a’ megsértett szerződések’ foganatosithatá­sra­l Melbourne lord védelmezé kormánya’ eljárását, me­ly sürgetősnek vélte, egy szükségessé lett rendszabály­­. partu°alia’ ellenében a’ parlament’ megerősítését meg­­sza­rezni,­­a’ nemes viscount és Minto lord inték a’ házat TM következményekre nézve, mellyeket a’ bili’ félrevet- tetésének híre Portugáliában maga után vonni fogna; a félrevettetés mindazáltal megtörtént az említett módon. A legközelebbi ülésben Brougham lord pártját foga a’ ministe­­riumnak , ’s egy a’ királynéhoz küldendő felírást vive ki, melly által ama’ bili’ czélja más után volna elérendő.— Négy sorhajó, mellynek fölkészítése nem rég tiltatott meg, az ad­miral­ság’ újabb parancsánál fogva minél gyorsabban indul­ható állapotba tétetik, a’ középtengerre menendő. — Sussex herczeg nem nyújtotta át ő felségének azon felírást, mellyet az edinburgi chartisták a’ londoni rendőrségnek b­irmin­­ghamban mutatott magaviselete ellen készítettek. A’ bér­ezés’ titoknoka Peddie edinburgi női szabóhoz, ki a’ kérel­­mető­ fenségének beküldőire, következő választ intézett: Kensington-palota, jul. 24. Sir! Parancsom van ő kir. fenségétől Sussex herczegtől, az ide mellékelt kérel­met önnek visszaküldeni, mivel ő kir. fensége ké­nytelen­­nek hivé magát, azon kérelem f ő felségének leendő átnyuj­­tását, pontosabb megolvasás után, elhárítani. Ő kir. ten­gere azt hiszi, hogy kötelessége ellen fogna cselekedni, s durva jogtalanság’ vétkesévé teendené magát, ha fejedel­mének panasziratot nyújtana át olly személyek ellen, kik e’ cselekményről semmit sem tudnak , ’s ezenfelül olly ira­tot, melly­ben az igazságnak illy elcsavarásai foglaltatnak. Vagyok, sir, önnek kész szolgája Lawrence Walker“. ” A’ felsőház’ aug.­ikai ülésében Brougham lord, te­kintettel a’ tegnapi esten félrevetett bilire, melly a’ portu­gál lobogó alatt folyvást űzni szokott rabszolgakereskedés’ megszüntetését tárgyazó, a’ királynéhoz intézendő követke­ző feliratot hozó indítványba: „Tetszenék ő felségének,­­minden hatalmában lévő eszközöket oda fordítani, hogy a’ külföldi nemzetek’ kormányaivali alkudozások által, mind Európában mind Amerikában , azoknak megegyezését a’ rabszolgakereskedés’ sikeres elnyomatására megnyerhesse ; és tetszenek ő felségének, megparancsolni czikazó hajói­nak, hogy minden lehető erőködéssel e’ czél’ elérésén igyekezzenek, kivált mennyiben a’ rabszolgakereskedés portugál és brazíliai hajókon , vagy portugál és brazíliai lo­bogó alatt űzetnék; mi mellett ő felséget bizonyossá tesz­­szük a’ felől, hogy ezen felsőház, a’ parlament’ másik há­zával egyetértőleg, minden olly rendszabályt, melly e’ szándék’ kivitelére szükséges lenne, elfogadand.“— E’ felirat által Brougham lord egy részről azt akará elérni, hogy elmellőztessék az oppositio által a’ tegnapi estén tett azon ellenvetés, mintha a’ portugál kormány ellen teendő rendszabályoknak egyenest a’ koronától (felségtől) kellene eredniük, ’s más részről, hogy kijelelhessék, miszerint a’ felsőház is tökéletesen a’ rabszolgakereskedés’ eltörlesztése mellett van, ’s igy a’ két ház között e’ pontban semmi meg­­hasonlás nincs, melly Angliának az emberiség’ érdekébeni illy beavatkozását gyengítené vagy épen lehetetlenné is tenné. — E’ javaslatnak egyenesen csak az egy Wicklow gróf szegült ellene ’s ez is csak azon formasági okból, mivel a’ javaslatnak, szabály szerint, előre be kellett volna jelen­tetnie; mit azonban B. J. azzal mentett, hogy a’ körülmé­nyek’ sürgetősége e’ bejelentésre időt nem engedett. A’ többi pairek egyenesen vagy közvetőleg a’javaslat, mellett szólottak. Névszerint Wellington herczeg körülbelül a’ követ­kező szavakkal nyilatkozott: ,,A’ nemes és tudós lord, kitől a’felirati javaslat származik, évek óta dolgozik azon, hogy a’ rabszolgakereskedésnek vég vettessek; de ő sem szó sem tett által nem kelhet ki élénkebben e’ kereskedés ellen, mint én, sem az enyémnél nagyobb buzgósággal a’ többi nemzetek’ e’ részben elvállalt köteleztetéseiknek pontos tel­jesítését nem sürgetheti. Anglia igen jól alapult jogot szerzett magának, e’ kötelesség’ teljesítését Portugália’ részéről kö­vetelhetni; ’s minden, a’ mit én állítok, csak az, hogy e­­gyedül a’ kormány’ dolga, e’ részben alkudozásokat szőni, ’s ha ezen mód nem használ, erősebb eszközökhöz nyúlni, még pedig saját felelősége alatt; de szándékom nem az, hogy e­ tárgyban legelébb is a’ parlament kérdeztessék meg ’s tőle az kivárhassák, hogy maga a’ tárgy ’s más, az­zal alig összefüggő dolgok felett törvényhozói határozato­kat tegyen , mielőtt azokról előleges tudósítást és közlemé­nyeket kapott volna. Mi a’ felirat’ első részét illeti nincs ellene semmi szám, mert a’ rabszolgakereskedés’ eltörlesz­­tésének elvét magam is tökéletesen helyeslem; de a’ má­sodik részt is szintolly kevéssé ellenzem; mert, ha a’ mi­nisterek czélszerűnek találják, amaz elv’ valósítására rend­szabályokat tenni, akkor ők azokért Anglia és egész Euro­pa előtt felelősek, ’s én részemről legkevesebbé sem ellen­zem, ha ők e’ felelőséget magokra vállalják, féltevén, hogy a’ teendő rendszabályok nem­ egyenesen czélelleniek. De mi nekem nem tetszik, az a’javaslatnak formája és módja, mellyből az látszik kijőni, hogy mi ma félrevessük azon határozatot, mellyet tegnap hoztunk. Ha valóban ez volna a’javaslatnak czélja, akkor én ellene szavaznék, habár ez volna is utolsó működésem e’ házban. Mert én minden javaslatot gyámolítok, melly oda ezéroz, hogy a’ ministeriion­nak a’ rabszolgakereskedés’ elnyomására teendő rendsza­bályiban e’ ház’ gyámolítása biztosíttassák, de arra soha sem fogom használtatni magamat, hogy a’ háznak mai végzése által helybenhagyassék az, mit tegnap helyben nem hagy­­hatóknak határoztunk.“ Miután Brugham­ 1. a’ herczeg’ aggo­dalmat azon megjegyzéssel igyekezett eloszlatni, hogy ő az indítványt épen azért tette illy formában, hogy a’ ház’ azon tagjai is, kik tegnap a’ ministeri bili ellen szavaztak, a’ következetlenség’ gáncsától megmentessenek. Lansdow­­ne marquis, a’ titkos tanács’ elnöke, jőve szóhoz. Ő telje­sen egyértelműnek nyilatkozott ezen, a’ tegnapi határozat­hoz felvilágosításul szolgáló javaslattal; reményét fejezé ki, hogy annak elfogadása semmi ellenállásra sem fog ta­lálni; ’s a’ tegnap estei határozatot leginkább azon körül­ményből vélé kimagyarázhatni, hogy az e’ tárgyra vonatko­zó okleveleket ’s tanultományokat, mellyek már több hónap óta feküsznek a’ ház’ asztalán, a’ pairek kellő figye­lemre nem méltatták. Különben, mint névszerint megjegy­­zé, az előbbi szónok (Wellington) épen nem tehette volna azon ellenvetést, hogy a’ parlamenttől törvényhozási rend­szabályok kívántatnak a’ nélkül, hogy annak előre alkalom nyuttatott volna, a’ dolgok’ miben állásáról elegendő tudo­mást venni. ,,A’ közlött irományokból — mondá a’ marquis — láthatta a’ ház, miszerint minden lehető alkudozások meg­történtek, Portugáliát e’ részbeni szerződései’ teljesítésére bírni; hogy a’ portugál statusfér­fiaknak minden, e’ szerző­dések’ elm­ellőzését igazolni akaró okoskodásai megczáfol­­tattak, ’s hogy az én tisztelt barátom (Palmerston, lord) vég­re kényszerítve jön a’ portugali kormánynak ki­jelenteni, miszerint ő a’ parlamenthez lesz kénytelen fordulni azon szükséges eszközök’ megnyerésére, mellyek által Portugália a’ rabszolgakereskedés iránt fenálló szerződések’ fentar­­tására szoríttassék; de igazi pasquillus volna lordságtok’ házára nézve, föltenni, mintha az én barátomnak (Palmer­ston) valaha eszében lett volna , lordságfokhoz azon enge­­delemért fordulni, hogy az említett szerződések’ végrehaj­tását erőszakkal is kicsikarhassa. Én a’ nemes herczeg ’s minden nemes lord iránt a’ ház’ másik oldalán csak igaz­ságos vagyok, midőn kinyilatkoztatom, hogy ők mindent megtettek , mit szóval tenni lehetett, a’ gyalázatos és po­kolbeli rabszolgakereskedés’ iszonyainak megszüntetésére. De a’ kérdés nem lordságtok’ erkölcsi érzelmeit illeti ezen iszonyok felett, hanem azon eszközöket, mellyek által ezek kiirthatók. Arra is emlékezem, hogy az e’ tárgy feletti vi­tatkozások alatt a’ parlamentben mindenki vágyva vágyott a’ rabszolgakereskedésnek véget vetni, habár többen az e’ végre javaslati rendszabályokat akadályozák ’s megvonák gyámolításukat olly javaslatoktól, mellyek a’ rabszolgake­­reskedés’ megszüntetésére alkalmas eszközöket ajánlanak. Azt is hozzá kell még tennem, hogy a’ tegnap félrevetett törvényjavaslaton kívül semmi rendszabály sincs, melly meg nem kisértetett volna, Portugáliát engedékenységre bírni, az egy nyílt háborút kivéve. (Wellington herezeg, halljuk!) Nem szándékom, a’ nemes herczegnek e’ nyílt háború körüli észrevételeit kikerülni; de, nézetem szerint, arra mindad­dig nem kerülhet a’ dolog, mig Anglia szoros elhatározott­ságát nem nyilatkoztatja az abbeli szerződések’ végrehaj­tatására, ’s mig e’ végre a’ kormány a’ parlamenttől teljes hatalommal fel nem ruháztatik. (Halljuk! halljuk!) Azon teljes hatalommal tudniillik, melly szerint a’ királyné’ alatt­valóit fölfegyverkeztetheti, mit a’ tegnap félrevetett bili nélkül meg nem nyerhetett, ’s mig törvényessé nem tétetik az, mi egy illyen bili nélkül törvénytelen. De ez által Por­tugália is egy utolsó alkalmat nyerne, ama’ szerződéseket önkényt hajtani végre, melly alkalmat egy illy régi szövet­ségesünktől különben sem tagadhattunk volna meg. Igen, én a’ dolgot úgy nézem, hogy ezen ország’ kormánya köte­lességét mulasztotta volna el, ha Portugáliának e’ bűnbána­ti utat (locus poenitentiae) nyitva nem hagyta volna.“ — Mi­után még Wellington herczeg előbbi nézeteit sürgeté ’s Had­dington lord azokat támogatá, Minto gróf pedig, az ellen­kező értelemben, röviden válaszolt, Brougham lord’ indít­ványa egyhangúlag (Wicklow lordot kivéve, ki az em­lített formaság miatt az indítvány ellen szavazott) elfo­gad­t­a t­o 11. A’chartisták’ vezérei , különösen délnyugati részében Angliának, Bristol’ vidékén és Wales herczegségben, min­dent elkövetnek, hogy augustus’ 12 belga’ „szent hónap’“ t. i. az általán­os munkaszünet’ — a’ general strike’ — kez­detét eszközölhessék. Ezernyi példány fölszólítás osztatik ki e’ tárgyban. Egyike azoknak igy hangzik: „Nép! a’ cse­vegés’ideje elmúlt; a’ cselekvés’ ideje megérkezett. Most kötelessége minden férfinak , asszonynak és gyermeknek, megfontolni, m­illy hatalommal bírnak a’ tömegek a’ gyűlés’ határozatit létrehozni. Itt az idő, mellyben merész és szi­lárd erőkifejtés a’ nép’ részéről, az aristocratia’ hatalmát mindenkorra megtörheti. Fenyegetőzni és csacsogni haszon­­talanság; a’ népnek cselekednie kell. A’ gyűlés általányos munkaszünetet ajánlott, melly aug. 12k én kezdődjék. Nép­ ha egyértelműleg kész vagy nemzeti ünnepet ülni, úgy sza­bad vagy. A’ munkának egy hétig tartó megszüntetése, sem­mivé tenné az elnyomás’ hatalmát; de nekünk szükségkép egy kis áldozatunkba kerül. Kísértsétek meg elszántságto­­kat ez áldozat’ megtételében; vegyétek magatokra a’ ro­­szat, hogy a’ nemzetijét valósíthassatok. A’ „szent hónap“ szabadokká teend bennetek — szabadokká mindörökre. A’ hatalom most a’ ti kezetekben van — használjátok azt!“ A’ M. Post igy ír: Az urias London jelenleg rögtön néptelenné válik, a’ nemességnek ’s előkelőknek nagy ré­sze ez évben a’ németországi fürdőkbe tódul, mint a’ szép­világ’ gyülhelyeire, mikép tavaly Olaszországban volt. Kik a’ „fashion“-ből az országban maradnak, azok Scotia felé fordítják szemeiket Eglintoun lord­ várkastélyára Ayrshire­­ben, hol aug. 281-án nagy bajnokjáték fog tartatni a’ kö­zépkor’ egész pompájában. Az ünnepi rendszabályok’ egyi­ke az, hogy csak francziául lesz szabad beszélni (f. i. a’ normann-franczia nyelven, mellynek hiányzása’ esetén köz­­ben közben, mint egyébkor is, a’ bonnen-franczia segít a’ dolgon). Azon kalandos hírek’ következtében, mellyeket e’ játék’ veszélyességéről hírlapok is terjesztettek, a’ gróf­ság’ sheriffje kinyilatkoztató levél által Eglintoun grófnak, hogy ha a’ bajnokjáték közben valaki életét vesztené, vagy életveszélyesen sebeztetnék, elm­ulhatlan kötelessége fog­na lenni a’ halál’ vagy seb’ okozóját „capital selony“ (fő­­benjáró vétség) miatt fogságba vitetni, — nem igen kö­zépkorszerű em­lékeztetés a’ lovagünnepben részesülhetőkre nézve. Eglintoun 1. nyugtatólag válaszolt, hogy nincs szán­dék „combat c outrance“-ra, ’s az egész csak „ártatlan, pánczélos utánzása lesz az ősöknek“; legveszélyesb eset, a’ mitől tarthatni, lóról-bukás lehet, mi már a’­ gyakorla­toknál is megtörtént néhányszor; de e’ veszélyre nézve is gondoskodva lesz, a’ küzdhelynek fürészporral megtérítése által. A’ bajnokjáték, úgymond, semmi esetre nem olly veszélyes mint a’ staple-chaces (ugrató vagy akadékos lóver­seny), mellyet egy brit hatóság sem ellenez. Francziaországr­­­ból is váratik az ünnepre négy főrendü tag, ’s a’ sorompók közt két magyar nemes is jelenend meg. A’ Times go­noszan tréfálkozik, hogy Brougham lord is hajhászta azon tiszteletet, miszerint ő is részt vehessen a’ bökésben. Hogy olly igen kevés ezüst kereng jelenleg a­ londoni vásáron, csaknem egyedül onnan származik, hogy az ezüst­pénz az egykori rabszolgagyarmatokba kivitetik , ’s ez igen örvendetes jele a’ fölszabadítás’ hatásának. Elébb csak kevés készpénz forgott a’ gyarmatokban, minthogy a’ nagy ter­mesztő háza’ és feketéi’ szükségeit hitelbe kapta angliábani ügyvivőjétől, ’s czukorszállításokkal fizetett. Most azonban a’ feketét kész pénzzel kell kifizetnie napi munkájáért, ki maga vásárolja be szükségeit; nem lehet megelégedés nélkül látni, hogy az angol bank alig győz szám­ára”elé­r pénzt előteremteni. Kiszámolták, hogy a’gyarmatok’szük­sége mintegy két millió lat ezüstre megy; szerencsére a’ franczia ostromzár’ megszüntetése az ezüstnek odafolyást enged Mexicóból, a’ hiány’ kipótlására. A’ Times szerint sir Douglas Howard a’ toniai szigete­ken ugyanazon politicát követi, mellyet tavaly, minthogy a’ lakosoknak az angol kormányhozi kérelmeit ’s a’jóniai szi­getek’ alkotmányábani változtatást mindenképen akadályoz­za. Midőn ez évben a’ jóniai törvényhozó gyűlés egy ké­relmet akara intézni a’ királynéhoz, az bármelly ürügy alatt elhalasztatott. A’ szigetiek mindazáltal nem engedék mago­kat elcsüggesztetni, ’s Cephalonián egy uj kérelem készít­tetett, mintegy 2000 aláirással, mellyek közt a’ legelső csa­ládok’ nevei is foglaltatvák. Mint látszik, a’ róniai szige­teken megjelenő hirlapok’ egyikének sem szabad akár a’ törvényhozó hatalom’ tanácskozásait, akár sir Douglas Ho­ward’ igazgatására vonatkozó bármelly fejtegetést közleni. Még az Angliából érkező hirlapok is csak akkor adathat­nak ki, miután egy sajátlag e’ végre rendelt tisztviselő által megvizsgáltattak, nem foglalnak e magokban politi­cai nézeteket a’ronnai szigetek’ igazgatásáról! — Francziaország, Paris, aug. 6. Ma gyűlt össze mind a’két kamara a’ királyi rendelmény’ meghallgatása végett, melly az öleseket 1839 re befejezetteknek nyilatkoztatja. A’ hirlapok azt vél­ték, hogy 450 követből nem találhatni már többet Parisban annál. Az ülésben mindazáltal 50 jelent meg, ’s igy csak négyszáz távozott el az ülések’ vége előtt. Felolvasás után „vive le Roi!“ szokott fölkiáltással oszlottak szét a’ jelenvoltak. A’ mostani követkamarának épen végződött gyűlése april. 41kén nyittaték meg, ’s azóta 72 ülése volt, mellyek közül a’14 első a’ bel­szerkezet’megállapítására volt szük­séges. A’ kamarának igen nyomos kérdések terjesztettek elibe; de azok’ legnagyobb része oldatlanul maradt. Sok idő elpazaroltaték személyességekre a’ miniszertanács’ újra­ala­­kítása’ tárgyában. Csupán 50 ülés fordíttaték törvényjavas­latok’­­ indítványok’ és folyamodások’ tárgyalására. Az ál­tala megajánlott hitel r­észvete 1,251,869,306 frank és 92 cen­time. Közérdekű törvényjavaslat 50 fogadtaték el; ezek közt vannak egyébiránt minden pénzügybeliek is. A’ többi törvény következőket tárgyaz: 80.000 katonának kiszemel­­tetését az 1838iki korbeli osztályból; az idegen m­enekvő­­ket; a’hadsereg’tábornokságit; különféle vasutakat. A’ka­marából magából három törvény vette eredetét. A’ 459 kö­vet közül kétharmad résznél több csak három ízben ven részt a’ szavazásban; általában csak 247re ment a’ jelen­voltak’ száma. A’ párisi sajtóból csak a’ Charivari czímű elménetlap az, melly mindkét kamara’ tagjait irgalom nélkül korbá­csolja „Carillon“-jában. „Paireink és követeink — úgy mond — nem hallgatnak már többé semmi beszédre, sem­mi észrevételre, fülök csak a’ postalegények’ sípjainak hangját lesi; azt állítják, hogy pillanataik megszámlálvák, azért nem számlálják a’ milliókat. Milliók’ tvézetjei szavaz­tattak meg egy perez alatt; az illy gyorsaság megszégye­níti a’ gőzerőműveket. — Mondják, hogy a’ kormány a’ követek’ elutazása’ következtében igen sok bilincstől sza­­baduland meg; a’ megadóztatott nép ellenben csak tallérok’ tömegétől fog szabadulni!“ Parisban julius hónapban 98 kereskedési bukás nyil­­ványíttatott, közülök egyik három millióval, más kettő egy-egy milliónál többel, kilencven százezer franknál töb­bel egyenkint ’stb. Toulous­eb­an jul. 28-án az i­lyik évben Wellington és Soult közt történt csata’ emlékére állított obelisk ünne­pélyesen fölavattaték. Paris, aug. 4. Beszélik, hogy a’ párisi gróf megke­­reszteltetése a’ legközelebbi szerdán fog tartatni. Az érsek­nek meg nem jelenése betegsége miatt nem fogna föltűnő lenni; ezenfelül, úgy látszik, a’ keresztelési szertartást Orleans herczegnek Afrikából visszatértéig nem akartak halasztani. A’ metzi várostanács a’juliusi ünnepekre szánt summá­nak egy részét a’ szegény oskolás gyermekeknek 300 láb­beli’ ’s a’ szükölködőknek kenyerek’ kiosztására fordította. A’ Parisból Versaillesbe menő vasút, a’ Szajna’ bal partján, augustus­ 2-án délután nyittatott meg Orleans her­­czegtől, a’ többi herczegek’, a’ ministerek’ ’stb. kíséretében. Az út 29 perez alatt (egy franczia mérföld 5 perez alatt) ha­ladtatott meg. E’ vaspályán 5 földalatti boltozaton ’s 50 hí­don kell átmenni. A’ kir. sz.-cloudi (kerten) at vont tunnel 500 méternyi (1500 lábnyi) hosza. A’ visszajövetel csak 22 perczig tartott. Janin Gyula, ki a’ st.-gerspaini vasút’meg­nyitásakor is szentelt már (mint tudni akarták, summás tisz­­teletdijért) egy fellengős prosát a’ gőz’ hasznának, ez utób­bi megnyitási ünnepről szintén egy dagályos leírást közöl

Next