Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-08-19 / 66. szám
szerzett a’ fenálló egyezményeknek, nem pedig* JS'Jiísi'wí esetben, uj törvényhozást indítványozott irántok. ( J ■) A' bili, úgy a’ mint a’ ház elébe hozatott az erőszak W-oldaltí rendszabályának, sőt nem hadüzenetnek látszik Portugália ellen, mellynek kormányát szinte megkell ’an ügyben hallgatnunk, mielőtt .Ily végzést hozhatna,,k. Ajan-i ! vegye vissza e bilit, es bevett alkotom cyokás^szerint üzenetet hozzon be a’ királynétól, ma[í^ cynhtsa fel a’ parlamentet, hogy a’ kormányt kelle ít fi ^pfhp tel»ve a’ megsértett szerződések’ foganatosithatásral Melbourne lord védelmezé kormánya’ eljárását, mely sürgetősnek vélte, egy szükségessé lett rendszabály. partu°alia’ ellenében a’ parlament’ megerősítését megszarezni,a’ nemes viscount és Minto lord inték a’ házat TM következményekre nézve, mellyeket a’ bili’ félrevet- tetésének híre Portugáliában maga után vonni fogna; a félrevettetés mindazáltal megtörtént az említett módon. A legközelebbi ülésben Brougham lord pártját foga a’ ministeriumnak , ’s egy a’ királynéhoz küldendő felírást vive ki, melly által ama’ bili’ czélja más után volna elérendő.— Négy sorhajó, mellynek fölkészítése nem rég tiltatott meg, az admiralság’ újabb parancsánál fogva minél gyorsabban indulható állapotba tétetik, a’ középtengerre menendő. — Sussex herczeg nem nyújtotta át ő felségének azon felírást, mellyet az edinburgi chartisták a’ londoni rendőrségnek birminghamban mutatott magaviselete ellen készítettek. A’ bérezés’ titoknoka Peddie edinburgi női szabóhoz, ki a’ kérelmető fenségének beküldőire, következő választ intézett: Kensington-palota, jul. 24. Sir! Parancsom van ő kir. fenségétől Sussex herczegtől, az ide mellékelt kérelmet önnek visszaküldeni, mivel ő kir. fensége kénytelennek hivé magát, azon kérelem f ő felségének leendő átnyujtását, pontosabb megolvasás után, elhárítani. Ő kir. tengere azt hiszi, hogy kötelessége ellen fogna cselekedni, s durva jogtalanság’ vétkesévé teendené magát, ha fejedelmének panasziratot nyújtana át olly személyek ellen, kik e’ cselekményről semmit sem tudnak , ’s ezenfelül olly iratot, mellyben az igazságnak illy elcsavarásai foglaltatnak. Vagyok, sir, önnek kész szolgája Lawrence Walker“. ” A’ felsőház’ aug.ikai ülésében Brougham lord, tekintettel a’ tegnapi esten félrevetett bilire, melly a’ portugál lobogó alatt folyvást űzni szokott rabszolgakereskedés’ megszüntetését tárgyazó, a’ királynéhoz intézendő következő feliratot hozó indítványba: „Tetszenék ő felségének,minden hatalmában lévő eszközöket oda fordítani, hogy a’ külföldi nemzetek’ kormányaivali alkudozások által, mind Európában mind Amerikában , azoknak megegyezését a’ rabszolgakereskedés’ sikeres elnyomatására megnyerhesse ; és tetszenek ő felségének, megparancsolni czikazó hajóinak, hogy minden lehető erőködéssel e’ czél’ elérésén igyekezzenek, kivált mennyiben a’ rabszolgakereskedés portugál és brazíliai hajókon , vagy portugál és brazíliai lobogó alatt űzetnék; mi mellett ő felséget bizonyossá teszszük a’ felől, hogy ezen felsőház, a’ parlament’ másik házával egyetértőleg, minden olly rendszabályt, melly e’ szándék’ kivitelére szükséges lenne, elfogadand.“— E’ felirat által Brougham lord egy részről azt akará elérni, hogy elmellőztessék az oppositio által a’ tegnapi estén tett azon ellenvetés, mintha a’ portugál kormány ellen teendő rendszabályoknak egyenest a’ koronától (felségtől) kellene eredniük, ’s más részről, hogy kijelelhessék, miszerint a’ felsőház is tökéletesen a’ rabszolgakereskedés’ eltörlesztése mellett van, ’s igy a’ két ház között e’ pontban semmi meghasonlás nincs, melly Angliának az emberiség’ érdekébeni illy beavatkozását gyengítené vagy épen lehetetlenné is tenné. — E’ javaslatnak egyenesen csak az egy Wicklow gróf szegült ellene ’s ez is csak azon formasági okból, mivel a’ javaslatnak, szabály szerint, előre be kellett volna jelentetnie; mit azonban B. J. azzal mentett, hogy a’ körülmények’ sürgetősége e’ bejelentésre időt nem engedett. A’ többi pairek egyenesen vagy közvetőleg a’javaslat, mellett szólottak. Névszerint Wellington herczeg körülbelül a’ következő szavakkal nyilatkozott: ,,A’ nemes és tudós lord, kitől a’felirati javaslat származik, évek óta dolgozik azon, hogy a’ rabszolgakereskedésnek vég vettessek; de ő sem szó sem tett által nem kelhet ki élénkebben e’ kereskedés ellen, mint én, sem az enyémnél nagyobb buzgósággal a’ többi nemzetek’ e’ részben elvállalt köteleztetéseiknek pontos teljesítését nem sürgetheti. Anglia igen jól alapult jogot szerzett magának, e’ kötelesség’ teljesítését Portugália’ részéről követelhetni; ’s minden, a’ mit én állítok, csak az, hogy egyedül a’ kormány’ dolga, e’ részben alkudozásokat szőni, ’s ha ezen mód nem használ, erősebb eszközökhöz nyúlni, még pedig saját felelősége alatt; de szándékom nem az, hogy e tárgyban legelébb is a’ parlament kérdeztessék meg ’s tőle az kivárhassák, hogy maga a’ tárgy ’s más, azzal alig összefüggő dolgok felett törvényhozói határozatokat tegyen , mielőtt azokról előleges tudósítást és közleményeket kapott volna. Mi a’ felirat’ első részét illeti nincs ellene semmi szám, mert a’ rabszolgakereskedés’ eltörlesztésének elvét magam is tökéletesen helyeslem; de a’ második részt is szintolly kevéssé ellenzem; mert, ha a’ ministerek czélszerűnek találják, amaz elv’ valósítására rendszabályokat tenni, akkor ők azokért Anglia és egész Europa előtt felelősek, ’s én részemről legkevesebbé sem ellenzem, ha ők e’ felelőséget magokra vállalják, féltevén, hogy a’ teendő rendszabályok nem egyenesen czélelleniek. De mi nekem nem tetszik, az a’javaslatnak formája és módja, mellyből az látszik kijőni, hogy mi ma félrevessük azon határozatot, mellyet tegnap hoztunk. Ha valóban ez volna a’javaslatnak czélja, akkor én ellene szavaznék, habár ez volna is utolsó működésem e’ házban. Mert én minden javaslatot gyámolítok, melly oda ezéroz, hogy a’ ministeriionnak a’ rabszolgakereskedés’ elnyomására teendő rendszabályiban e’ ház’ gyámolítása biztosíttassák, de arra soha sem fogom használtatni magamat, hogy a’ háznak mai végzése által helybenhagyassék az, mit tegnap helyben nem hagyhatóknak határoztunk.“ Miután Brugham 1. a’ herczeg’ aggodalmat azon megjegyzéssel igyekezett eloszlatni, hogy ő az indítványt épen azért tette illy formában, hogy a’ ház’ azon tagjai is, kik tegnap a’ ministeri bili ellen szavaztak, a’ következetlenség’ gáncsától megmentessenek. Lansdowne marquis, a’ titkos tanács’ elnöke, jőve szóhoz. Ő teljesen egyértelműnek nyilatkozott ezen, a’ tegnapi határozathoz felvilágosításul szolgáló javaslattal; reményét fejezé ki, hogy annak elfogadása semmi ellenállásra sem fog találni; ’s a’ tegnap estei határozatot leginkább azon körülményből vélé kimagyarázhatni, hogy az e’ tárgyra vonatkozó okleveleket ’s tanultományokat, mellyek már több hónap óta feküsznek a’ ház’ asztalán, a’ pairek kellő figyelemre nem méltatták. Különben, mint névszerint megjegyzé, az előbbi szónok (Wellington) épen nem tehette volna azon ellenvetést, hogy a’ parlamenttől törvényhozási rendszabályok kívántatnak a’ nélkül, hogy annak előre alkalom nyuttatott volna, a’ dolgok’ miben állásáról elegendő tudomást venni. ,,A’ közlött irományokból — mondá a’ marquis — láthatta a’ ház, miszerint minden lehető alkudozások megtörténtek, Portugáliát e’ részbeni szerződései’ teljesítésére bírni; hogy a’ portugál statusférfiaknak minden, e’ szerződések’ elmellőzését igazolni akaró okoskodásai megczáfoltattak, ’s hogy az én tisztelt barátom (Palmerston, lord) végre kényszerítve jön a’ portugali kormánynak kijelenteni, miszerint ő a’ parlamenthez lesz kénytelen fordulni azon szükséges eszközök’ megnyerésére, mellyek által Portugália a’ rabszolgakereskedés iránt fenálló szerződések’ fentartására szoríttassék; de igazi pasquillus volna lordságtok’ házára nézve, föltenni, mintha az én barátomnak (Palmerston) valaha eszében lett volna , lordságfokhoz azon engedelemért fordulni, hogy az említett szerződések’ végrehajtását erőszakkal is kicsikarhassa. Én a’ nemes herczeg ’s minden nemes lord iránt a’ ház’ másik oldalán csak igazságos vagyok, midőn kinyilatkoztatom, hogy ők mindent megtettek , mit szóval tenni lehetett, a’ gyalázatos és pokolbeli rabszolgakereskedés’ iszonyainak megszüntetésére. De a’ kérdés nem lordságtok’ erkölcsi érzelmeit illeti ezen iszonyok felett, hanem azon eszközöket, mellyek által ezek kiirthatók. Arra is emlékezem, hogy az e’ tárgy feletti vitatkozások alatt a’ parlamentben mindenki vágyva vágyott a’ rabszolgakereskedésnek véget vetni, habár többen az e’ végre javaslati rendszabályokat akadályozák ’s megvonák gyámolításukat olly javaslatoktól, mellyek a’ rabszolgakereskedés’ megszüntetésére alkalmas eszközöket ajánlanak. Azt is hozzá kell még tennem, hogy a’ tegnap félrevetett törvényjavaslaton kívül semmi rendszabály sincs, melly meg nem kisértetett volna, Portugáliát engedékenységre bírni, az egy nyílt háborút kivéve. (Wellington herezeg, halljuk!) Nem szándékom, a’ nemes herczegnek e’ nyílt háború körüli észrevételeit kikerülni; de, nézetem szerint, arra mindaddig nem kerülhet a’ dolog, mig Anglia szoros elhatározottságát nem nyilatkoztatja az abbeli szerződések’ végrehajtatására, ’s mig e’ végre a’ kormány a’ parlamenttől teljes hatalommal fel nem ruháztatik. (Halljuk! halljuk!) Azon teljes hatalommal tudniillik, melly szerint a’ királyné’ alattvalóit fölfegyverkeztetheti, mit a’ tegnap félrevetett bili nélkül meg nem nyerhetett, ’s mig törvényessé nem tétetik az, mi egy illyen bili nélkül törvénytelen. De ez által Portugália is egy utolsó alkalmat nyerne, ama’ szerződéseket önkényt hajtani végre, melly alkalmat egy illy régi szövetségesünktől különben sem tagadhattunk volna meg. Igen, én a’ dolgot úgy nézem, hogy ezen ország’ kormánya kötelességét mulasztotta volna el, ha Portugáliának e’ bűnbánati utat (locus poenitentiae) nyitva nem hagyta volna.“ — Miután még Wellington herczeg előbbi nézeteit sürgeté ’s Haddington lord azokat támogatá, Minto gróf pedig, az ellenkező értelemben, röviden válaszolt, Brougham lord’ indítványa egyhangúlag (Wicklow lordot kivéve, ki az említett formaság miatt az indítvány ellen szavazott) elfogadta to 11. A’chartisták’ vezérei , különösen délnyugati részében Angliának, Bristol’ vidékén és Wales herczegségben, mindent elkövetnek, hogy augustus’ 12 belga’ „szent hónap’“ t. i. az általános munkaszünet’ — a’ general strike’ — kezdetét eszközölhessék. Ezernyi példány fölszólítás osztatik ki e’ tárgyban. Egyike azoknak igy hangzik: „Nép! a’ csevegés’ideje elmúlt; a’ cselekvés’ ideje megérkezett. Most kötelessége minden férfinak , asszonynak és gyermeknek, megfontolni, milly hatalommal bírnak a’ tömegek a’ gyűlés’ határozatit létrehozni. Itt az idő, mellyben merész és szilárd erőkifejtés a’ nép’ részéről, az aristocratia’ hatalmát mindenkorra megtörheti. Fenyegetőzni és csacsogni haszontalanság; a’ népnek cselekednie kell. A’ gyűlés általányos munkaszünetet ajánlott, melly aug. 12k én kezdődjék. Nép ha egyértelműleg kész vagy nemzeti ünnepet ülni, úgy szabad vagy. A’ munkának egy hétig tartó megszüntetése, semmivé tenné az elnyomás’ hatalmát; de nekünk szükségkép egy kis áldozatunkba kerül. Kísértsétek meg elszántságtokat ez áldozat’ megtételében; vegyétek magatokra a’ roszat, hogy a’ nemzetijét valósíthassatok. A’ „szent hónap“ szabadokká teend bennetek — szabadokká mindörökre. A’ hatalom most a’ ti kezetekben van — használjátok azt!“ A’ M. Post igy ír: Az urias London jelenleg rögtön néptelenné válik, a’ nemességnek ’s előkelőknek nagy része ez évben a’ németországi fürdőkbe tódul, mint a’ szépvilág’ gyülhelyeire, mikép tavaly Olaszországban volt. Kik a’ „fashion“-ből az országban maradnak, azok Scotia felé fordítják szemeiket Eglintoun lord várkastélyára Ayrshireben, hol aug. 281-án nagy bajnokjáték fog tartatni a’ középkor’ egész pompájában. Az ünnepi rendszabályok’ egyike az, hogy csak francziául lesz szabad beszélni (f. i. a’ normann-franczia nyelven, mellynek hiányzása’ esetén közben közben, mint egyébkor is, a’ bonnen-franczia segít a’ dolgon). Azon kalandos hírek’ következtében, mellyeket e’ játék’ veszélyességéről hírlapok is terjesztettek, a’ grófság’ sheriffje kinyilatkoztató levél által Eglintoun grófnak, hogy ha a’ bajnokjáték közben valaki életét vesztené, vagy életveszélyesen sebeztetnék, elmulhatlan kötelessége fogna lenni a’ halál’ vagy seb’ okozóját „capital selony“ (főbenjáró vétség) miatt fogságba vitetni, — nem igen középkorszerű emlékeztetés a’ lovagünnepben részesülhetőkre nézve. Eglintoun 1. nyugtatólag válaszolt, hogy nincs szándék „combat c outrance“-ra, ’s az egész csak „ártatlan, pánczélos utánzása lesz az ősöknek“; legveszélyesb eset, a’ mitől tarthatni, lóról-bukás lehet, mi már a’ gyakorlatoknál is megtörtént néhányszor; de e’ veszélyre nézve is gondoskodva lesz, a’ küzdhelynek fürészporral megtérítése által. A’ bajnokjáték, úgymond, semmi esetre nem olly veszélyes mint a’ staple-chaces (ugrató vagy akadékos lóverseny), mellyet egy brit hatóság sem ellenez. Francziaországrból is váratik az ünnepre négy főrendü tag, ’s a’ sorompók közt két magyar nemes is jelenend meg. A’ Times gonoszan tréfálkozik, hogy Brougham lord is hajhászta azon tiszteletet, miszerint ő is részt vehessen a’ bökésben. Hogy olly igen kevés ezüst kereng jelenleg a londoni vásáron, csaknem egyedül onnan származik, hogy az ezüstpénz az egykori rabszolgagyarmatokba kivitetik , ’s ez igen örvendetes jele a’ fölszabadítás’ hatásának. Elébb csak kevés készpénz forgott a’ gyarmatokban, minthogy a’ nagy termesztő háza’ és feketéi’ szükségeit hitelbe kapta angliábani ügyvivőjétől, ’s czukorszállításokkal fizetett. Most azonban a’ feketét kész pénzzel kell kifizetnie napi munkájáért, ki maga vásárolja be szükségeit; nem lehet megelégedés nélkül látni, hogy az angol bank alig győz számára”elér pénzt előteremteni. Kiszámolták, hogy a’gyarmatok’szüksége mintegy két millió lat ezüstre megy; szerencsére a’ franczia ostromzár’ megszüntetése az ezüstnek odafolyást enged Mexicóból, a’ hiány’ kipótlására. A’ Times szerint sir Douglas Howard a’ toniai szigeteken ugyanazon politicát követi, mellyet tavaly, minthogy a’ lakosoknak az angol kormányhozi kérelmeit ’s a’jóniai szigetek’ alkotmányábani változtatást mindenképen akadályozza. Midőn ez évben a’ jóniai törvényhozó gyűlés egy kérelmet akara intézni a’ királynéhoz, az bármelly ürügy alatt elhalasztatott. A’ szigetiek mindazáltal nem engedék magokat elcsüggesztetni, ’s Cephalonián egy uj kérelem készíttetett, mintegy 2000 aláirással, mellyek közt a’ legelső családok’ nevei is foglaltatvák. Mint látszik, a’ róniai szigeteken megjelenő hirlapok’ egyikének sem szabad akár a’ törvényhozó hatalom’ tanácskozásait, akár sir Douglas Howard’ igazgatására vonatkozó bármelly fejtegetést közleni. Még az Angliából érkező hirlapok is csak akkor adathatnak ki, miután egy sajátlag e’ végre rendelt tisztviselő által megvizsgáltattak, nem foglalnak e magokban politicai nézeteket a’ronnai szigetek’ igazgatásáról! — Francziaország, Paris, aug. 6. Ma gyűlt össze mind a’két kamara a’ királyi rendelmény’ meghallgatása végett, melly az öleseket 1839 re befejezetteknek nyilatkoztatja. A’ hirlapok azt vélték, hogy 450 követből nem találhatni már többet Parisban annál. Az ülésben mindazáltal 50 jelent meg, ’s igy csak négyszáz távozott el az ülések’ vége előtt. Felolvasás után „vive le Roi!“ szokott fölkiáltással oszlottak szét a’ jelenvoltak. A’ mostani követkamarának épen végződött gyűlése april. 41kén nyittaték meg, ’s azóta 72 ülése volt, mellyek közül a’14 első a’ belszerkezet’megállapítására volt szükséges. A’ kamarának igen nyomos kérdések terjesztettek elibe; de azok’ legnagyobb része oldatlanul maradt. Sok idő elpazaroltaték személyességekre a’ miniszertanács’ újraalakítása’ tárgyában. Csupán 50 ülés fordíttaték törvényjavaslatok’ indítványok’ és folyamodások’ tárgyalására. Az általa megajánlott hitel részvete 1,251,869,306 frank és 92 centime. Közérdekű törvényjavaslat 50 fogadtaték el; ezek közt vannak egyébiránt minden pénzügybeliek is. A’ többi törvény következőket tárgyaz: 80.000 katonának kiszemeltetését az 1838iki korbeli osztályból; az idegen menekvőket; a’hadsereg’tábornokságit; különféle vasutakat. A’kamarából magából három törvény vette eredetét. A’ 459 követ közül kétharmad résznél több csak három ízben ven részt a’ szavazásban; általában csak 247re ment a’ jelenvoltak’ száma. A’ párisi sajtóból csak a’ Charivari czímű elménetlap az, melly mindkét kamara’ tagjait irgalom nélkül korbácsolja „Carillon“-jában. „Paireink és követeink — úgy mond — nem hallgatnak már többé semmi beszédre, semmi észrevételre, fülök csak a’ postalegények’ sípjainak hangját lesi; azt állítják, hogy pillanataik megszámlálvák, azért nem számlálják a’ milliókat. Milliók’ tvézetjei szavaztattak meg egy perez alatt; az illy gyorsaság megszégyeníti a’ gőzerőműveket. — Mondják, hogy a’ kormány a’ követek’ elutazása’ következtében igen sok bilincstől szabaduland meg; a’ megadóztatott nép ellenben csak tallérok’ tömegétől fog szabadulni!“ Parisban julius hónapban 98 kereskedési bukás nyilványíttatott, közülök egyik három millióval, más kettő egy-egy milliónál többel, kilencven százezer franknál többel egyenkint ’stb. Toulouseban jul. 28-án az ilyik évben Wellington és Soult közt történt csata’ emlékére állított obelisk ünnepélyesen fölavattaték. Paris, aug. 4. Beszélik, hogy a’ párisi gróf megkereszteltetése a’ legközelebbi szerdán fog tartatni. Az érseknek meg nem jelenése betegsége miatt nem fogna föltűnő lenni; ezenfelül, úgy látszik, a’ keresztelési szertartást Orleans herczegnek Afrikából visszatértéig nem akartak halasztani. A’ metzi várostanács a’juliusi ünnepekre szánt summának egy részét a’ szegény oskolás gyermekeknek 300 lábbeli’ ’s a’ szükölködőknek kenyerek’ kiosztására fordította. A’ Parisból Versaillesbe menő vasút, a’ Szajna’ bal partján, augustus 2-án délután nyittatott meg Orleans herczegtől, a’ többi herczegek’, a’ ministerek’ ’stb. kíséretében. Az út 29 perez alatt (egy franczia mérföld 5 perez alatt) haladtatott meg. E’ vaspályán 5 földalatti boltozaton ’s 50 hídon kell átmenni. A’ kir. sz.-cloudi (kerten) at vont tunnel 500 méternyi (1500 lábnyi) hosza. A’ visszajövetel csak 22 perczig tartott. Janin Gyula, ki a’ st.-gerspaini vasút’megnyitásakor is szentelt már (mint tudni akarták, summás tiszteletdijért) egy fellengős prosát a’ gőz’ hasznának, ez utóbbi megnyitási ünnepről szintén egy dagályos leírást közöl