Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-31 / 9. szám

szág’ számára; minden hónap­ végén negyedrétben egy 61/2—4 ívnyi füzetke jelenendik meg. Úgy látszik, divattá vált a’ fo­lyóiratokat országok­ neveivel ruházni fel. Már jelenleg van öt folyóirat, mellyek a’ keresztségben Carinthia, Bohemia, Moravia, Carniolia és Croatia nevet nyertek. (Adler.) — Szenes megyének tiszti kara egy jeles tagját veszté el Bár­dos.) Elek levéltárnokban, ki jan. Ijén Lőcsén ideglázban múlt ki mintegy 50 éves korában. Fáradhatlan munkássága, mindenki iránti nyájassága és szolgálati készsége miatt, számos baráti kesergik halálát. Fia volt ama’ Bardosy Já­nosnak, ki mint történet-vizsgáló ’s régiség-buvárismeretes hazánk’ literaturájában. — Jan. 21 ken a’ budai német szín­házban hangverseny adatván a’ fővárosi vakok, intézete ja­vára, a’ költségek’ lerovása után 652 fr. 8 kr. váltóval gya­ra­pult az intézeti pénztár. Nezzi szinházbérlő köszönetét ér­­.elemei a’ színház’ ingyen átengedéséért Brassó­ban. 14- Nálunk 4 nap óta szünet nélkül hull a’ hó ’s már a’ sík mezőkön is fél singnél magasbra nőtt; ez valamint tartós és kemény telet ígér, úgy azzal is bor­zaszt, hogy ha majd egy déli szél körűllevő hegyeinken megindul, ámbár nagy folyó környékünkön nincs, még­is a’ vizáradás’ veszélyeinek nagyon ki leszünk teve.­­­­Frivéb iránt a’ farsangi időtöltések itt is elkezdődtek; játék­szín­ és tánczvigalmi mulatságok egymást váltják- s ily-­­ vénkor felejtkezik az ember a’ jövendő titkaival aggódni.­­ A’ napokban egy Brassóból Udvarhely­­ vagy Miklosvár­­székre haza menő szolgálat a’ farkasok a’ Brassó és Föld­vár közt lévő síkon megtámadván, annyira elmarczangol­­tak hogy másnap csak lábszárai és párnahajában levő ke­­vés’motyos találatának az után. — Ez intés mindazoknak, kik nevezetesen téli időben éjszakánkat fegyvertelenül utaz­ik , mult évben Brassóban 7560 pár csizma készíttetek a’ ezek’ felszámítása szerint. Ausztria. Az Allgemeine Zung-ban ezeket olvassuk: „Bécs, jan. 16. Nem csekély csodálkozással olvastattak itt azon czik­­kelyek, mellyeket ön’ lapja a’M.­Chronicle után közlött *), s hol az mondatik, hogy Ausztria kereskedési egyezkedést kötött volna Angliával, mellynél fogva Angliának minden kézmüves’ szabad behozatala engedtetik, meiseki il wim mellett. A’ csak némileg tapasztalt figyelmezőnek első pil­lanatra feltűnik, mire szolgáljon az angol kézmükörilleték­nek ezen mystificatiója. Az aggasztó ingerültség, melly az ottani számos lakosság között uralkodik, az olly sokáig tartott megakadásnak főkép a’ gyapotműgyártásokban, ’s az élelmi tárgyak’ olly drágaságának következménye, az első pillanatra le vala csilapítandó. Hogy olly eszközökhez nyúl­nak, mint egy minden kézművek’ bevitelét megengedő ausztriávali egyezkedés’ költése **­, eléggé mutatja, milly nyomósnak kell lennie a’ bajon segítés’ szükségének. Csak ha tudja az ember, milly kevéssé ismerik a’ szárazföld’ viszonyait általában Angliában, lehet megmagyarázni, hogy illy merész költeményektől néminemű tartós hatást ígér­hetnek. Magytoritaimia. A’ belü­gyek’ státustitoknoka, Russell J. lord, az alsóház’ ministeri tagjaihoz a’ szokott meghívást kibocsátó, mellyel őket a’parlament’ megnyitására, melly febr. 5ben történik, meghívja. Newcastle herczegnél nagy conservativ gyülekezett vala, mellyben, mint mondatik, a’ herczeg, e’ régi toryk’ feje között és Peel Robert ur között kibékülés létesült. A’ cath. emancipatiobili óta e’ két fej fiú nem látó egymást. E’ kibé­külésből, ha t. i. a’ dolog alapos, egy véd- és támadó-fri­gyet következtetnek Peel ur és az ultratoryk között min­den reform ellen. „Ha arra jut a’ dolog — mond egy radi­cal lap — úgy azon whig- és torycoalitionak vége, melly után Stanley, Graham, Melbourne és Spring-Rice törekedni látszanak; elvekben és rendszabályokban illy coalitio ugyan rég létezik, melly az antireformeri czéloknak jobb szolgá­latokat tesz, mint a’ melbournei cabinet’ megbukása tehetne. Meddig fog még e’ whig-toryministerium tartani, az más kérdés; hanem eddigelé minden tory, ki nem állít vala­­melly ministeri helyet, teljesen megelégedhetik. London, jan. 8. Azon lépések, mellyeket ministe­­riumtunk tett, hogy a’ spanyolországi iszonyú jeleneteknek vég­zettessék, úgy látszik, mindenütt kedvezőleg fogadtat­tak, ’s reménylenünk szabad, hogy valamennyi hatalmak’ egyesült fáradozásinak sikerülni fog Spanyolországot ha ki nem békíteni is, legalább megnyugtatni, ’s a’ pártoktól ki­nyerni azt, hogy egymást cannibalok gyanánt ne szaggas­sák. A’ mi cabinetünknek komoly akaratja, eleget tenni e’ részben minden polgári modon népek’közvéleményének, ’s ezen akaratját Spanyolországban foganatossá fogja tenni tudni. Addig is megtette a’ kezdeményt, midőn minden ca­­binetet, mellyek Europa’ sorsára befolyással bírnak, fel­szólított a’ közremunkálásra, ’s e’ nemes czélra csakugyan mindnyáját egyenlően késznek is találta. Ha, minden vára­kozás’ ellenére, a pártszellem Spanyolországban minden békés előterjesztésekre, mellyek don Carloshoz szintúgy mint a’ madridi kormányhoz intézteim fognak, siket mara­dandó akkor az angol cabinet minden bizonnyal erős kéz­zel fog közbejárulni ’s a’ megsértett emberiségnek igazsá­got szolgált­attatn­­. Jaj annak, ki a’ hatalmak’ jóakarati szándékát félreismerné; jaj don Carlosnak és Jaj Christi­­nának, ha félrevetnék a’ tanácsokat, a’ kérelmeket, mel­­lyek egy, a’ polgárháború’ minden nyomoraitól sujtoga­­tott ország’ üdvére fognak intéztetni hozzájok! Máris in­gadozó tekintetük akkor egy csapással tönkre jutna, a’ nél­kül , hogy a’ legkisebb személyes kedvezésre is számot tarthatna azon fél, melly a’ vérengetésnek megkezdett út­ján tovább haladni ’s szenvedélyeinek és gyűlöletének foly­vást áldozni szándékoznék. A’királyné’pártjának legtöbb oka van sietni ama’ mészárlások’ megszüntetésével, mellyek a’ legjobb ügyre is mocskot hárítanak; mert azt e’ párt nem titkolhatja el maga előtt, hogy a’ mi a’ jelen pillanatban történik, némileg megerősíti don Carlost a’ spanyol koro­­náhozi követelésében, ha ő azt okosan használni tudja. Mi­dőn minden hatalmak hozzá épen úgy fordulandanak mint Christina királynéhoz: ebben annak bizonyítványa fekszik, hogy ők mind a’kettőt egyenlő categoriába teszik; ’s a’ spanyol trónbani m­egerősödhetés’kilátása a’ szerint nagyobb egyikre vagy a’ másikra nézve, a’ mint ez vagy amaz inkább sietem­ a’ hatalmak’ kívánaténak eleget tenni ’s egyszers­mind elég erős leend , azok’ várakozásának igazán megfe­lelni. Soha sem volt még don Carlos’ helyzete kedvezőbb, mint épen a’ jelen pillanatban , midőn az európai nagy ha­talmak, mind az éjszakiak mind a’ nyugatiak, készek vele alkudozásokba ereszkedni. Ha ő leir elegendő politicai ta­pintattal, ’s ha eléggé az a’ maga táborában a’ végre, hogy generáljai’ vériszomjas dühét fékezni tudja, akkor ő csak­nem egészen megnyerte az ügyet , ’s legroszabb esetben is olly kedvezéseket köthet ki magának és övéinek, milly­e­­ket különben a’ csatatér’ legfényesb diadalmaitól sem re­ményűiét. Most csak tőle függ, a’ jelen pillanatot mind magára mind dynastiájára nézve a’ leghasznosabbá és gyü­mölcsözőbbé tenni. (A. Z. lev.) Az angol vidéki ’s az izlandi hírlapok telvék részletek­kel a’ legújabban dühöngött nagy tengeri szélvész felől. A’ szegény Izland rendkívül megsanyargattatott. Az ember­életben történt számos veszteség mellett a’ földbirtokbeli károk felszámíthatlanok, kivált az élőfákban. Az egész szi­geten egyetlenegy nagyobb mezei jószág sem maradt sértet­len , némellyekben , péld. Charleville és Clancarty lordo­kéban, 15—20,000 fa szakíttatott ki gyökerestül. Skerriesbe való 17 halászbárka, mindenike 9—12 lélekkel, elsülyedt. Pennsylvania és St.­ Andrews nevű, szinte törést szenve­dett, amerikai lakhatók­ gazdag terhei azonban, mint mond­ják, jobbára megmentettek. A’ Dublin-Pilot szerint a’ ten­gerparttól 10 —12 (angol) mérföldnyire álló fákat is sós habbal találták elborítva, sőt a’ sziget’ kellő közepén is, te­hát 30—40 mföldre a’ tengerparttól, sós izt kaptak a’ sza­badban álló növények. Illy nagy távolatra hordta és csap­kodta tehát a’ szélvész a’ felháborodott tenger’ hullámper­­metegét. Cowes partján Torbet-Castle gőzhajó törést szen­vedett, de az utasok megmentettek. Nevezetes lett dolog az, hogy e’ borzasztó vihar’ éjszakáján a’ légsúlymérő (barome­ter) nov­­okkai, szokatlanul csekély állásán is alul esett. A’ M. Chronicle beszéli: „Kedden Leedsben, a’ város’ polgármestere által egybehíva, több ezer tisztes személy­ből álló gyülekezet tartatott. E’ gyülekezet főleg azon ku­­darcz által lön nevezetessé, mellyet Feargus O' Connor's erő­ hatalmas-emberei (Physical­ Force-Manner) benne val­lottak, kiket ő hirdetésekkel hitt fel megjelenésre a’ ga­bonatörvény’ eltörlését sürgetőknek ell­en dolg­ozásra. O’ Connor úr tagadhatlanul bír azon folyó ékesszólással, mellyet egy ügyvédbe oltott demagóg alig nélkülözhet, ha­nem izetlen egy legényke ő kegyelnie, ’s e’ gyűlésben újra bebizonyító, hogy épen nem érti, mi forog fen tulajdon­­képen a’ gabonatörvényeknél. Ő eltörlesztésének védszó­­nokául adja ki magát, de nem akar idegen gabonát behoz­ni mindaddig, mig Angliának és Skócziának minden puszta­ságai nem műveltetvék. O’ Connor próbatételében, a’ köz­­szavazatjog’ panaceáját betukmálni, három szóval egy ellen leszavaztatott, ’s párthiveivel együtt a’ gyűlésből kipisszeg­­tetett. Ha a’ nép’ tiszteletes része kötelességét teljesíti, ak­kor az O’ Connorok, Stephensek ’s a’ physicai erőnek más szónokai igen mindennapi nagyságra fognak összegémbe­­redni.“ London, jan. 16. Tegnap a’ queensbendi törvény­­szemeknek nyilatkoztató a’canadai 12 politicai elitéltre néz­ve kibocsátott habeas-corpus-rendeleteket (writs). Erre az elitéltek’ ügyvédei azt igyekezének megmutatni, hogy azok a’ felső -canadai kormányzó (sir G. Arthur) által törvényes perfolyam nélkül ítéltettek deportatiora, ’s igy ezen ítélet nyomban megsemmisítendő ’s ellenök egy formaszerinti nyo­­mozat elkezdendő; mi iránt azonban még eddig semmi hatá­rozat sem hozatott. A’ Morning­ Post-nak dublini levelezője jelenti, miképen Izlandban hire jár, hogy az ottani kormány egy összeeskü­vés feletti közlemények’ birtokában van, melly összees­küvés nagyszámú izlandi protestáns földbirtokos’ meggyil­kolását vette czéljául, ’s hozzá teszik, hogy a’ nemrég agyon­lőtt Norbury lord e’ gyilkos terv’ első áldozatja volt. A’­­legújabb tudósítások a’nyugatindiai gyarmatokból, névszerint Jamaicából, még a’ ministeri lapok’adatai szerint sem megnyugtatók. Nem történt ugyan békezavarás a’ né­gerek’ részéről, de a’ dologtóli idegenkedésük csaknem kö­zönséges, mialatt a’ bér, mellyet a’ félbenhagyott munkáért követelnek, ollynemű, hogy a’ legtöbb ültetvénynek el kell pusztulnia, minthogy még a’ kávénak, czukornak ’s Hiúm­nak jelen magas árai sem fedezik a’ tulajdonosnak termesz­tési költségeit. Több vidékben a’ feltételek, mellyeket a’ munkások a’ baptista­ missionáriusok által izgatva, a’ föld­­birtokosokra tukmáltak, olly magasak, hogy nagy megeről­tetés nélkül naponkint 6 shillinget nyerhetnek. Az új vá­lasztások is el határozottan ellenségesen ütöttek ki a’ kor­mányzó, sir Lionell Smith, ellen. Fran­cxiitország, Pár­is, jan. 17. A’ király feketében gyászol leányáért, noha a’ régi etiquette szerint a’ királyok csak violaszinben gyászolnak. A’ követkamara’ január. Jókai ülésében következő volt a’ vitatkozás’ folyamata: Berry ez sajnálja, hogy az ed­digi vitatkozás nem felelt meg azon várakozásnak, mellyet a’ válaszfelirati biztosság’ választása nyújta. Ennek megfej­tését abban leli, hogy a’ vitatkozás a’ ministerek’jelenlété­ben tartatott, kik csak egy rendszert találtak, mellyel to­vább kelle követniük. — „Mi engem illet — folytatja Ber­­ryer — azon nyereségem van állásomban, hogy minden most meghasonlott ministert megtámadtam. (Kaczaj: Szóza­tok balról: Ön még több ministert is fog megtámadni.) Nyolcz év óta minden cabinettel küzdöttem ’s el vagyok tökélve, ■Francziaországnak a’ külföld iránti viszonyait tárgyazó nagy kérdésben teljes őszinteség- ’s függetlenséggel nyilatkozni. Francziaországnak a’ külföld iránti viszonyai soha sem le­hetnek olly tulajdonságunk, mint azon kérdések, mellyek itthon tesznek meg hasonlókká minket. Bármelly vélemény, bármelly rendszer győzedelmeskedjék az országban , bár­melly revolutio történjék és bármelly kormány erősítse is meg magát akármikor az országban, megtagadjuk nemzeti­ségünket, ha ugyanazon érzelemmel nem viseltetünk Fran­­cziaország’ érdekei iránt; ha teljes szivünkből, barátilag vagy ellenségesen gondolkozva, nem méltányolunk min­dent, mi Francziaország’ méltóságának, becsületének és túlsúlyának használ: nem vagyunk polgárok, nem franczi­­ák többé; megtagadtuk önmagunkat. Ismétlem, uraim! e­­zek kötelességei minden polgárnak, minden időben ’s min­den kormány alatt; de van minden kormánynak is egy rop­pant feladata, szörnyű felelősége, szent kötelessége; tarto­zik elvében, helyzetének föltételeiben minden lehető erejét kimeríteni, hogy azt Francziaország’ hasznára fordítsa, hogy az ország’ túlsúlyát ’s méltóságát fentartsa. Teljesíttetett e ezen kötelesség azon nyolcz év alatt, midőn én oppositiót csináltam? E’ kérdést vizsgálom.“ A’júliusi revolutio, mond Berryer, rettentő esemény volt. (Balról: Mondja ön: Dicső esemény.) Egész Európában hatalmas viszhangra talált; Len­gyelhen, Spanyolország és Belgium hívására támadtak fel; az elsőbbi ország veszni hagyatott, Spanyolország martalé­kul adatott a’ polgárháború’ iszonyainak , ’s Belgium szinte elhagyandó félben van.“ — Berryer továbbá a’ ministerium’ kül­politicáját gáncsolja, szintúgy utána Odillon-Barrot, Guizot és Thiers. Characteristicai nyilatkozásoknak tekint­hetni a’ következőket: Berryer: „Segítsétek don Carlost vagy Christinát, de mégis legyen egy pártotok Spanyolor­szágban! A’ részvétlenség, a’ költött szerződés, a’ koholt segítség, mindez,ellenkezik Francziaország’ méltóságával ’s érdekeivel. —Áttekintem Francziaország’ földabroszát — igy végzi Berryet — ’s látom, hogy mindenütt el vagytok hagyatva, elkülönítve. Ennyire jutott Francziaország! Szá­radjon el kezem, mielőtt ezen urnába olly golyót vetek, melly azt fogja nyilatkoztatni, hogy az illyen ministerium buzgón vigyáz méltóságunkra, és megőrzi szövetséginket. Soha! soha! Nem jövendek azon gyanúba, mintha a’ febr. 22-ei minister­elnök’ (Thiers’) vélekedésiben osztoznám. Ellene több évig igen hevesen harczoltam, ’s ha visszatér a’ kormányra, e’ h­arcz ismét el fog kezdődni minden bel­kér­dések fölött; mert mindketten megtartottuk, nem kételke­dem benne, véleményüiket. (Thiers: Igen!) De ön, híven elveihez és a’ júliusi revolutio’ rendszeréhez, fen akarta tartani Francziaország’ méltóságát és szövetségeit; ön be akart avatkozni Spanyolországba ’s megtartani Anconát; ön két díszes tettet vitt véghez, uram! ’s ha ismét hatalomra jut, bármelly üreg legyen is közöttünk, cselekedjék Fran­­cziaországra nézve valami hasznost, nagyot és díszest, ’s tetszéssel fogok adózni önnek; mert Francziaországban szü­lettem, és franczia akarok maradni!“ (Tartós mozgás.) — Mólé gróf e’ szavakkal kezdi beszédét: „Uraim! Szerencsét kívánok elleneinknek azon golyóhoz, melly nekik igérte­­tett! Mi minket illet, azt sem megnyerni sem megérdemel­ni nem fogjuk. Valahányszor nagy észtehetségét arra hasz­nálja valaki, hogy a’ nemzeti érzelmekre hivatkozzék, visz­hangra talál­and; de vizsgálják meg, uraim, a’­mondottakat; pillantsanak a’ szavak mögé, ’s lássák, mit volt szándék mondani.“ (Morgás több padon.) — Az elnök (Dupin): „Mi­­nister­elnök ur az oppositio’ szónokának felel; önök e’ szó­nokot olly szívességgel hallgatták meg, mellyet állása ’s észtehetsége kívánt; mint van tehát, hogy az, ki a’ királyi hatalmat ábrázolja, nem nyerhet meghallgattatást ? Ez való­ban szomorító. A’ kamara felejti, hogy a’ ministerek a’ három statushatalom’ egyikének képviselői, kötelessége őket meghallgatni.“ (Tetszés.) — Guizot újra felszólal, hogy (mint önmaga mondja) erejéből kifogyva ’s bágyadt hangon protestáljon Francziaország’ becsülete’ és érdekei’ nevében az ellen , mintha azon politica, melly a’ júliusi re­volutio után követtetett, ’s mellyhez ő mindig hű maradand, a’ mostani cabinet’politicája volna még. Francziaország — úgymond — akkor fentartotta befolyását Belgiumban, Schweizban, Anconában ’stb.; a’ mostani ministerium fel­hagyott mindezen állásokkal. Az igazság mi­ni­s­ter azt feleli, hogy maga Guizot az, ki elpártolt előbbi politikájá­­tól. Kérdi aztán, miért nem nyilatkozott tehát a’ biztosság Spanyolország­ és Belgiumra nézve a’válaszfeliratban a’ mi­nisterium ellen; miért nem sürgette a’ beavatkozást és a’ 24 czikkely’megsemmisítését ? — A’ kamara’ türelmetlen­ségének ’s ellankadásának daczára ezután Thiers még egy­szer szót kére. Ő szinte szemére veti az april. 15-ei mi­­nisteriumnak, hogy Perier’ politicáját és Francziaország’ minden szövetségét koczkára tette; Angliát egy sor közös rendszabályba (Antwerp ’stb.) húzta be, aztán egyedül hagyta, ’s lemondott nyugatnak ama’ szép poeticájáról, melly az éjszaki hatalmak’ befolyásának ellensúlyt vala tartandó. Ezért következett is hidegség Anglia’ részéről, ’s ez még messzebb is vezethet. A’ franczia cabinet cserben hagyta Angliát Spanyolországban ; azért szakadt ez el a’ belga ügyben Francziaországtól, ’s kötött szerződéseket Bécsben annak meghívása nélkül. Anglia biztosabb és a’ veszély­ben bátrabb szövetségeseket kíván magának.— „Ne kétel­kedjenek benne, uraim! — igy végzi Thiers — a’ láthatár naponkint borultabbá lesz, ha egy törvényszerű ’s vigyázó kamara nem lép a’ múlt’ és jövendő’ közibe.“ — Minden­felől szavazást kiáltanak. — Köz feszültség közben hirdeti az elnök az eredményt: az Amilhau-féle módosítvány’ má­sodik része 219 szóval 210 ellen félrevettetik, illésvü­ Mi is angol forrás után felveendőnek tartottuk a’ Századunkká.. Az Alig Zeit. szerkesztősége ezt jegyzi meg: „Legyen szabad az igen tisztelt beküldő urnák, kinek e’ közlésért felette nagy köszö­nettel tartozunk, csak azon megjegyzést tenni, hogy a’ M. Chro­nicle nem szólott Angliának egy e’ czélra Ausztriával kötött egyez­kedéséről, hanem azt mondá, hogy ama’ vámleszállítások egy m. é. feb. 27-én költ császári jegyzőkönyv által határoztalak meg. Igaz ugyan, hogy a’ IVI. Chronicle értésül adá, miképen az ársza­bály’ c’ megváltoztatása össze függ az Ausztria és Anglia kö­zött később létre jött egyezkedéssel, melly nem rég ausztriai la­pokban is hivatalosan közöltetett. A’ porosz statusujság­ban. 19. az angol ministeri lapok’ czikkelyeit az állítólagos árszabállyal együtt hasonlókép közli, ’s kiváncsiak vagyunk tudni, e’ tekintet­re méltó forrásból eredő ellenmondásra viszonoztatni mi fog.

Next