Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-31 / 9. szám
szág’ számára; minden hónap végén negyedrétben egy 61/2—4 ívnyi füzetke jelenendik meg. Úgy látszik, divattá vált a’ folyóiratokat országok neveivel ruházni fel. Már jelenleg van öt folyóirat, mellyek a’ keresztségben Carinthia, Bohemia, Moravia, Carniolia és Croatia nevet nyertek. (Adler.) — Szenes megyének tiszti kara egy jeles tagját veszté el Bárdos.) Elek levéltárnokban, ki jan. Ijén Lőcsén ideglázban múlt ki mintegy 50 éves korában. Fáradhatlan munkássága, mindenki iránti nyájassága és szolgálati készsége miatt, számos baráti kesergik halálát. Fia volt ama’ Bardosy Jánosnak, ki mint történet-vizsgáló ’s régiség-buvárismeretes hazánk’ literaturájában. — Jan. 21 ken a’ budai német színházban hangverseny adatván a’ fővárosi vakok, intézete javára, a’ költségek’ lerovása után 652 fr. 8 kr. váltóval gyarapult az intézeti pénztár. Nezzi szinházbérlő köszönetét ér.elemei a’ színház’ ingyen átengedéséért Brassóban. 14- Nálunk 4 nap óta szünet nélkül hull a’ hó ’s már a’ sík mezőkön is fél singnél magasbra nőtt; ez valamint tartós és kemény telet ígér, úgy azzal is borzaszt, hogy ha majd egy déli szél körűllevő hegyeinken megindul, ámbár nagy folyó környékünkön nincs, mégis a’ vizáradás’ veszélyeinek nagyon ki leszünk teve.Frivéb iránt a’ farsangi időtöltések itt is elkezdődtek; játékszín és tánczvigalmi mulatságok egymást váltják- s ily- vénkor felejtkezik az ember a’ jövendő titkaival aggódni. A’ napokban egy Brassóból Udvarhely vagy Miklosvárszékre haza menő szolgálat a’ farkasok a’ Brassó és Földvár közt lévő síkon megtámadván, annyira elmarczangoltak hogy másnap csak lábszárai és párnahajában levő kevés’motyos találatának az után. — Ez intés mindazoknak, kik nevezetesen téli időben éjszakánkat fegyvertelenül utazik , mult évben Brassóban 7560 pár csizma készíttetek a’ ezek’ felszámítása szerint. Ausztria. Az Allgemeine Zung-ban ezeket olvassuk: „Bécs, jan. 16. Nem csekély csodálkozással olvastattak itt azon czikkelyek, mellyeket ön’ lapja a’M.Chronicle után közlött *), s hol az mondatik, hogy Ausztria kereskedési egyezkedést kötött volna Angliával, mellynél fogva Angliának minden kézmüves’ szabad behozatala engedtetik, meiseki il wim mellett. A’ csak némileg tapasztalt figyelmezőnek első pillanatra feltűnik, mire szolgáljon az angol kézmükörilletéknek ezen mystificatiója. Az aggasztó ingerültség, melly az ottani számos lakosság között uralkodik, az olly sokáig tartott megakadásnak főkép a’ gyapotműgyártásokban, ’s az élelmi tárgyak’ olly drágaságának következménye, az első pillanatra le vala csilapítandó. Hogy olly eszközökhez nyúlnak, mint egy minden kézművek’ bevitelét megengedő ausztriávali egyezkedés’ költése **, eléggé mutatja, milly nyomósnak kell lennie a’ bajon segítés’ szükségének. Csak ha tudja az ember, milly kevéssé ismerik a’ szárazföld’ viszonyait általában Angliában, lehet megmagyarázni, hogy illy merész költeményektől néminemű tartós hatást ígérhetnek. Magytoritaimia. A’ belügyek’ státustitoknoka, Russell J. lord, az alsóház’ ministeri tagjaihoz a’ szokott meghívást kibocsátó, mellyel őket a’parlament’ megnyitására, melly febr. 5ben történik, meghívja. Newcastle herczegnél nagy conservativ gyülekezett vala, mellyben, mint mondatik, a’ herczeg, e’ régi toryk’ feje között és Peel Robert ur között kibékülés létesült. A’ cath. emancipatiobili óta e’ két fej fiú nem látó egymást. E’ kibékülésből, ha t. i. a’ dolog alapos, egy véd- és támadó-frigyet következtetnek Peel ur és az ultratoryk között minden reform ellen. „Ha arra jut a’ dolog — mond egy radical lap — úgy azon whig- és torycoalitionak vége, melly után Stanley, Graham, Melbourne és Spring-Rice törekedni látszanak; elvekben és rendszabályokban illy coalitio ugyan rég létezik, melly az antireformeri czéloknak jobb szolgálatokat tesz, mint a’ melbournei cabinet’ megbukása tehetne. Meddig fog még e’ whig-toryministerium tartani, az más kérdés; hanem eddigelé minden tory, ki nem állít valamelly ministeri helyet, teljesen megelégedhetik. London, jan. 8. Azon lépések, mellyeket ministeriumtunk tett, hogy a’ spanyolországi iszonyú jeleneteknek végzettessék, úgy látszik, mindenütt kedvezőleg fogadtattak, ’s reménylenünk szabad, hogy valamennyi hatalmak’ egyesült fáradozásinak sikerülni fog Spanyolországot ha ki nem békíteni is, legalább megnyugtatni, ’s a’ pártoktól kinyerni azt, hogy egymást cannibalok gyanánt ne szaggassák. A’ mi cabinetünknek komoly akaratja, eleget tenni e’ részben minden polgári modon népek’közvéleményének, ’s ezen akaratját Spanyolországban foganatossá fogja tenni tudni. Addig is megtette a’ kezdeményt, midőn minden cabinetet, mellyek Europa’ sorsára befolyással bírnak, felszólított a’ közremunkálásra, ’s e’ nemes czélra csakugyan mindnyáját egyenlően késznek is találta. Ha, minden várakozás’ ellenére, a pártszellem Spanyolországban minden békés előterjesztésekre, mellyek don Carloshoz szintúgy mint a’ madridi kormányhoz intézteim fognak, siket maradandó akkor az angol cabinet minden bizonnyal erős kézzel fog közbejárulni ’s a’ megsértett emberiségnek igazságot szolgáltattatn. Jaj annak, ki a’ hatalmak’ jóakarati szándékát félreismerné; jaj don Carlosnak és Jaj Christinának, ha félrevetnék a’ tanácsokat, a’ kérelmeket, mellyek egy, a’ polgárháború’ minden nyomoraitól sujtogatott ország’ üdvére fognak intéztetni hozzájok! Máris ingadozó tekintetük akkor egy csapással tönkre jutna, a’ nélkül , hogy a’ legkisebb személyes kedvezésre is számot tarthatna azon fél, melly a’ vérengetésnek megkezdett útján tovább haladni ’s szenvedélyeinek és gyűlöletének folyvást áldozni szándékoznék. A’királyné’pártjának legtöbb oka van sietni ama’ mészárlások’ megszüntetésével, mellyek a’ legjobb ügyre is mocskot hárítanak; mert azt e’ párt nem titkolhatja el maga előtt, hogy a’ mi a’ jelen pillanatban történik, némileg megerősíti don Carlost a’ spanyol koronáhozi követelésében, ha ő azt okosan használni tudja. Midőn minden hatalmak hozzá épen úgy fordulandanak mint Christina királynéhoz: ebben annak bizonyítványa fekszik, hogy ők mind a’kettőt egyenlő categoriába teszik; ’s a’ spanyol trónbani megerősödhetés’kilátása a’ szerint nagyobb egyikre vagy a’ másikra nézve, a’ mint ez vagy amaz inkább sietem a’ hatalmak’ kívánaténak eleget tenni ’s egyszersmind elég erős leend , azok’ várakozásának igazán megfelelni. Soha sem volt még don Carlos’ helyzete kedvezőbb, mint épen a’ jelen pillanatban , midőn az európai nagy hatalmak, mind az éjszakiak mind a’ nyugatiak, készek vele alkudozásokba ereszkedni. Ha ő leir elegendő politicai tapintattal, ’s ha eléggé az a’ maga táborában a’ végre, hogy generáljai’ vériszomjas dühét fékezni tudja, akkor ő csaknem egészen megnyerte az ügyet , ’s legroszabb esetben is olly kedvezéseket köthet ki magának és övéinek, millyeket különben a’ csatatér’ legfényesb diadalmaitól sem reményűiét. Most csak tőle függ, a’ jelen pillanatot mind magára mind dynastiájára nézve a’ leghasznosabbá és gyümölcsözőbbé tenni. (A. Z. lev.) Az angol vidéki ’s az izlandi hírlapok telvék részletekkel a’ legújabban dühöngött nagy tengeri szélvész felől. A’ szegény Izland rendkívül megsanyargattatott. Az emberéletben történt számos veszteség mellett a’ földbirtokbeli károk felszámíthatlanok, kivált az élőfákban. Az egész szigeten egyetlenegy nagyobb mezei jószág sem maradt sértetlen , némellyekben , péld. Charleville és Clancarty lordokéban, 15—20,000 fa szakíttatott ki gyökerestül. Skerriesbe való 17 halászbárka, mindenike 9—12 lélekkel, elsülyedt. Pennsylvania és St. Andrews nevű, szinte törést szenvedett, amerikai lakhatók gazdag terhei azonban, mint mondják, jobbára megmentettek. A’ Dublin-Pilot szerint a’ tengerparttól 10 —12 (angol) mérföldnyire álló fákat is sós habbal találták elborítva, sőt a’ sziget’ kellő közepén is, tehát 30—40 mföldre a’ tengerparttól, sós izt kaptak a’ szabadban álló növények. Illy nagy távolatra hordta és csapkodta tehát a’ szélvész a’ felháborodott tenger’ hullámpermetegét. Cowes partján Torbet-Castle gőzhajó törést szenvedett, de az utasok megmentettek. Nevezetes lett dolog az, hogy e’ borzasztó vihar’ éjszakáján a’ légsúlymérő (barometer) novokkai, szokatlanul csekély állásán is alul esett. A’ M. Chronicle beszéli: „Kedden Leedsben, a’ város’ polgármestere által egybehíva, több ezer tisztes személyből álló gyülekezet tartatott. E’ gyülekezet főleg azon kudarcz által lön nevezetessé, mellyet Feargus O' Connor's erő hatalmas-emberei (Physical Force-Manner) benne vallottak, kiket ő hirdetésekkel hitt fel megjelenésre a’ gabonatörvény’ eltörlését sürgetőknek ellen dolgozásra. O’ Connor úr tagadhatlanul bír azon folyó ékesszólással, mellyet egy ügyvédbe oltott demagóg alig nélkülözhet, hanem izetlen egy legényke ő kegyelnie, ’s e’ gyűlésben újra bebizonyító, hogy épen nem érti, mi forog fen tulajdonképen a’ gabonatörvényeknél. Ő eltörlesztésének védszónokául adja ki magát, de nem akar idegen gabonát behozni mindaddig, mig Angliának és Skócziának minden pusztaságai nem műveltetvék. O’ Connor próbatételében, a’ közszavazatjog’ panaceáját betukmálni, három szóval egy ellen leszavaztatott, ’s párthiveivel együtt a’ gyűlésből kipisszegtetett. Ha a’ nép’ tiszteletes része kötelességét teljesíti, akkor az O’ Connorok, Stephensek ’s a’ physicai erőnek más szónokai igen mindennapi nagyságra fognak összegémberedni.“ London, jan. 16. Tegnap a’ queensbendi törvényszemeknek nyilatkoztató a’canadai 12 politicai elitéltre nézve kibocsátott habeas-corpus-rendeleteket (writs). Erre az elitéltek’ ügyvédei azt igyekezének megmutatni, hogy azok a’ felső -canadai kormányzó (sir G. Arthur) által törvényes perfolyam nélkül ítéltettek deportatiora, ’s igy ezen ítélet nyomban megsemmisítendő ’s ellenök egy formaszerinti nyomozat elkezdendő; mi iránt azonban még eddig semmi határozat sem hozatott. A’ Morning Post-nak dublini levelezője jelenti, miképen Izlandban hire jár, hogy az ottani kormány egy összeesküvés feletti közlemények’ birtokában van, melly összeesküvés nagyszámú izlandi protestáns földbirtokos’ meggyilkolását vette czéljául, ’s hozzá teszik, hogy a’ nemrég agyonlőtt Norbury lord e’ gyilkos terv’ első áldozatja volt. A’legújabb tudósítások a’nyugatindiai gyarmatokból, névszerint Jamaicából, még a’ ministeri lapok’adatai szerint sem megnyugtatók. Nem történt ugyan békezavarás a’ négerek’ részéről, de a’ dologtóli idegenkedésük csaknem közönséges, mialatt a’ bér, mellyet a’ félbenhagyott munkáért követelnek, ollynemű, hogy a’ legtöbb ültetvénynek el kell pusztulnia, minthogy még a’ kávénak, czukornak ’s Hiúmnak jelen magas árai sem fedezik a’ tulajdonosnak termesztési költségeit. Több vidékben a’ feltételek, mellyeket a’ munkások a’ baptista missionáriusok által izgatva, a’ földbirtokosokra tukmáltak, olly magasak, hogy nagy megerőltetés nélkül naponkint 6 shillinget nyerhetnek. Az új választások is el határozottan ellenségesen ütöttek ki a’ kormányzó, sir Lionell Smith, ellen. Francxiitország, Páris, jan. 17. A’ király feketében gyászol leányáért, noha a’ régi etiquette szerint a’ királyok csak violaszinben gyászolnak. A’ követkamara’ január. Jókai ülésében következő volt a’ vitatkozás’ folyamata: Berry ez sajnálja, hogy az eddigi vitatkozás nem felelt meg azon várakozásnak, mellyet a’ válaszfelirati biztosság’ választása nyújta. Ennek megfejtését abban leli, hogy a’ vitatkozás a’ ministerek’jelenlétében tartatott, kik csak egy rendszert találtak, mellyel tovább kelle követniük. — „Mi engem illet — folytatja Berryer — azon nyereségem van állásomban, hogy minden most meghasonlott ministert megtámadtam. (Kaczaj: Szózatok balról: Ön még több ministert is fog megtámadni.) Nyolcz év óta minden cabinettel küzdöttem ’s el vagyok tökélve, ■Francziaországnak a’ külföld iránti viszonyait tárgyazó nagy kérdésben teljes őszinteség- ’s függetlenséggel nyilatkozni. Francziaországnak a’ külföld iránti viszonyai soha sem lehetnek olly tulajdonságunk, mint azon kérdések, mellyek itthon tesznek meg hasonlókká minket. Bármelly vélemény, bármelly rendszer győzedelmeskedjék az országban , bármelly revolutio történjék és bármelly kormány erősítse is meg magát akármikor az országban, megtagadjuk nemzetiségünket, ha ugyanazon érzelemmel nem viseltetünk Francziaország’ érdekei iránt; ha teljes szivünkből, barátilag vagy ellenségesen gondolkozva, nem méltányolunk mindent, mi Francziaország’ méltóságának, becsületének és túlsúlyának használ: nem vagyunk polgárok, nem francziák többé; megtagadtuk önmagunkat. Ismétlem, uraim! ezek kötelességei minden polgárnak, minden időben ’s minden kormány alatt; de van minden kormánynak is egy roppant feladata, szörnyű felelősége, szent kötelessége; tartozik elvében, helyzetének föltételeiben minden lehető erejét kimeríteni, hogy azt Francziaország’ hasznára fordítsa, hogy az ország’ túlsúlyát ’s méltóságát fentartsa. Teljesíttetett e ezen kötelesség azon nyolcz év alatt, midőn én oppositiót csináltam? E’ kérdést vizsgálom.“ A’júliusi revolutio, mond Berryer, rettentő esemény volt. (Balról: Mondja ön: Dicső esemény.) Egész Európában hatalmas viszhangra talált; Lengyelhen, Spanyolország és Belgium hívására támadtak fel; az elsőbbi ország veszni hagyatott, Spanyolország martalékul adatott a’ polgárháború’ iszonyainak , ’s Belgium szinte elhagyandó félben van.“ — Berryer továbbá a’ ministerium’ külpoliticáját gáncsolja, szintúgy utána Odillon-Barrot, Guizot és Thiers. Characteristicai nyilatkozásoknak tekinthetni a’ következőket: Berryer: „Segítsétek don Carlost vagy Christinát, de mégis legyen egy pártotok Spanyolországban! A’ részvétlenség, a’ költött szerződés, a’ koholt segítség, mindez,ellenkezik Francziaország’ méltóságával ’s érdekeivel. —Áttekintem Francziaország’ földabroszát — igy végzi Berryet — ’s látom, hogy mindenütt el vagytok hagyatva, elkülönítve. Ennyire jutott Francziaország! Száradjon el kezem, mielőtt ezen urnába olly golyót vetek, melly azt fogja nyilatkoztatni, hogy az illyen ministerium buzgón vigyáz méltóságunkra, és megőrzi szövetséginket. Soha! soha! Nem jövendek azon gyanúba, mintha a’ febr. 22-ei ministerelnök’ (Thiers’) vélekedésiben osztoznám. Ellene több évig igen hevesen harczoltam, ’s ha visszatér a’ kormányra, e’ harcz ismét el fog kezdődni minden belkérdések fölött; mert mindketten megtartottuk, nem kételkedem benne, véleményüiket. (Thiers: Igen!) De ön, híven elveihez és a’ júliusi revolutio’ rendszeréhez, fen akarta tartani Francziaország’ méltóságát és szövetségeit; ön be akart avatkozni Spanyolországba ’s megtartani Anconát; ön két díszes tettet vitt véghez, uram! ’s ha ismét hatalomra jut, bármelly üreg legyen is közöttünk, cselekedjék Francziaországra nézve valami hasznost, nagyot és díszest, ’s tetszéssel fogok adózni önnek; mert Francziaországban születtem, és franczia akarok maradni!“ (Tartós mozgás.) — Mólé gróf e’ szavakkal kezdi beszédét: „Uraim! Szerencsét kívánok elleneinknek azon golyóhoz, melly nekik igértetett! Mi minket illet, azt sem megnyerni sem megérdemelni nem fogjuk. Valahányszor nagy észtehetségét arra használja valaki, hogy a’ nemzeti érzelmekre hivatkozzék, viszhangra találand; de vizsgálják meg, uraim, a’mondottakat; pillantsanak a’ szavak mögé, ’s lássák, mit volt szándék mondani.“ (Morgás több padon.) — Az elnök (Dupin): „Ministerelnök ur az oppositio’ szónokának felel; önök e’ szónokot olly szívességgel hallgatták meg, mellyet állása ’s észtehetsége kívánt; mint van tehát, hogy az, ki a’ királyi hatalmat ábrázolja, nem nyerhet meghallgattatást ? Ez valóban szomorító. A’ kamara felejti, hogy a’ ministerek a’ három statushatalom’ egyikének képviselői, kötelessége őket meghallgatni.“ (Tetszés.) — Guizot újra felszólal, hogy (mint önmaga mondja) erejéből kifogyva ’s bágyadt hangon protestáljon Francziaország’ becsülete’ és érdekei’ nevében az ellen , mintha azon politica, melly a’ júliusi revolutio után követtetett, ’s mellyhez ő mindig hű maradand, a’ mostani cabinet’politicája volna még. Francziaország — úgymond — akkor fentartotta befolyását Belgiumban, Schweizban, Anconában ’stb.; a’ mostani ministerium felhagyott mindezen állásokkal. Az igazság minister azt feleli, hogy maga Guizot az, ki elpártolt előbbi politikájától. Kérdi aztán, miért nem nyilatkozott tehát a’ biztosság Spanyolország és Belgiumra nézve a’válaszfeliratban a’ ministerium ellen; miért nem sürgette a’ beavatkozást és a’ 24 czikkely’megsemmisítését ? — A’ kamara’ türelmetlenségének ’s ellankadásának daczára ezután Thiers még egyszer szót kére. Ő szinte szemére veti az april. 15-ei ministeriumnak, hogy Perier’ politicáját és Francziaország’ minden szövetségét koczkára tette; Angliát egy sor közös rendszabályba (Antwerp ’stb.) húzta be, aztán egyedül hagyta, ’s lemondott nyugatnak ama’ szép poeticájáról, melly az éjszaki hatalmak’ befolyásának ellensúlyt vala tartandó. Ezért következett is hidegség Anglia’ részéről, ’s ez még messzebb is vezethet. A’ franczia cabinet cserben hagyta Angliát Spanyolországban ; azért szakadt ez el a’ belga ügyben Francziaországtól, ’s kötött szerződéseket Bécsben annak meghívása nélkül. Anglia biztosabb és a’ veszélyben bátrabb szövetségeseket kíván magának.— „Ne kételkedjenek benne, uraim! — igy végzi Thiers — a’ láthatár naponkint borultabbá lesz, ha egy törvényszerű ’s vigyázó kamara nem lép a’ múlt’ és jövendő’ közibe.“ — Mindenfelől szavazást kiáltanak. — Köz feszültség közben hirdeti az elnök az eredményt: az Amilhau-féle módosítvány’ második része 219 szóval 210 ellen félrevettetik, illésvü Mi is angol forrás után felveendőnek tartottuk a’ Századunkká.. Az Alig Zeit. szerkesztősége ezt jegyzi meg: „Legyen szabad az igen tisztelt beküldő urnák, kinek e’ közlésért felette nagy köszönettel tartozunk, csak azon megjegyzést tenni, hogy a’ M. Chronicle nem szólott Angliának egy e’ czélra Ausztriával kötött egyezkedéséről, hanem azt mondá, hogy ama’ vámleszállítások egy m. é. feb. 27-én költ császári jegyzőkönyv által határoztalak meg. Igaz ugyan, hogy a’ IVI. Chronicle értésül adá, miképen az árszabály’ c’ megváltoztatása össze függ az Ausztria és Anglia között később létre jött egyezkedéssel, melly nem rég ausztriai lapokban is hivatalosan közöltetett. A’ porosz statusujságban. 19. az angol ministeri lapok’ czikkelyeit az állítólagos árszabállyal együtt hasonlókép közli, ’s kiváncsiak vagyunk tudni, e’ tekintetre méltó forrásból eredő ellenmondásra viszonoztatni mi fog.