Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-07 / 11. szám

A’ követkamarának napirendjéről­ végzései, mellyek a’jan. 23kai ülésben hozattak, többek közt határozzák, hogy a’ követek csak a’ szószékekről ’s a kamara különös en­­gedelme nélkül, legfölebb kétszer szólhatnak ugyanazon tárgyról, ’s a’ szónokok valamelly tárgy ellen és mellett szabályosan váltogatva szóljanak. A’ követkamarának tizenkét ülésben elvégzett válasz­felirati tanácskozásairól szóló tudósítás a’ Moniteurben 232 hasábot, e­ry­ egy hasabjat lo2 sorával veve, tölt be. A ministerek 32szer szolottak, ezek között maga 3lok­­giol 12szer. Dupin ur, az elnök, 16szor korholt. 128 beszéd tar­tatott a’ követek által, névszerint 13 Thier-tö­l, 12 Guizot­­tól 6 Odilon-Barrot-tól. 8szor történtek titkos szavazások. A’ saint-cyri katonaiskolában minap rendetlensé­gek történtek, mellyek’ következtében többen az ottani nö­vendékek közül a’ hadminister’ parancsára az intézettől el­távolíttattak, ’s mint közlegények külön ezredekben osz­tattak szét. Francziaország egy nyolczadrésszel kevesebb gabonát termeszt, mint a’ mennyire szüksége van. Az éjszakafrikai birtokokból, névszerint Oranból és Mastaganemből, az Abd-el-Kader-rel kötött utóbbi béke óta vitetett ugyan ki némi gabona, melly azonban a’ közelebb fekvő Spanyolor­szágba szállíttatott, ’s Francziaország’ szükségét épen nem fedezi. Legtöbb idegen gabona szállíttatik Francziaországba a’ fekete tenger’ orosz réveiből. E’ czikkely’ nagy drága­ságánál fogva ezúttal Marseillebe a’ legközelebbi révekből, Livorno­ ’s Genuából, is érkeztek gabonaszállítványok. Az utóbbi napokban Marseillebe érkezett gabonamennyiség 128.000 hectolitrere becsültetik, ’s mégis az ár ottan csak­nem egyforma magas. Páris, a’ Journal des Debuts’ állítása szerint, 70 napra van ellátva gabonával és liszttel. Ott min­dennap 2000 zsák liszt fogy el. A’ status’ éléstáraiban, a’ csarnokon és a’ privát éléstárakban ugyanott még mintegy 140.000 zsák áll készen. Párisba tetemes mennyiségű ga­bona vitetik be , ’s az árak , a’ déli ’s nyugati megyékhez képest, meglehetősen mérsékletiek. Marseille által remény­ük födözhetni belföldi vásárokra nézve a’ gabonaszükséget. Spanyolország, Madrid, jan. 15. A’ kormány’ kívánságára a’ köve­tek’ gyűlése tegnap titkos ülést tartott, mellyben valameny­­nyi minister részt vett. A’ visszatolás volt, mondják, a’ fő kérdés, mellyel ez ülés foglalkozott. Mint hallom, a’ mi­nisterek’ egyike kimerítő értesítést olvasott fel a’ Cabrera által elkövetett kegyetlenkedésekről, ’s jelenté a’gyűlésnek, hogy a’ spanyol kormány felszólította a’ párisi és londoni cabineteket, járulnának közbe az éjszaki hatalmasságok­nál, hogy ezek a’praetendenst a’ foglyoknak további agyon­­lövetésében megakadályoztassák. De bizonyossággal erő­síthetem , hogy don Carlos már dec. 21. adá ki a’ parancsot Cabrerának, a’ foglyoknak ezentúli életben meghagyása ’s kölcsönös kicserélése iránt. Azon két carlosi tiszt, kik e’ parancsot Cabrerának átadni tartoztak volna, visszamaradt ugyan Sarragossában, attól félvén, hogy őket Cabrera agyonlöveti, az irományokat azonban San Miguel general más után juttató el rendeltetésük’ helyére. Azóta Arragoniá­­ból jelentetik, hogy Cabrera ugyan a’ foglyokat már nem löveti agyon, hanem olly embertelenül bánik velők, hogy azok’nagy része elvész. Cabrera, mondják, miután Zken Villafumes’ ostromával felhagyott, Alcorába ment, ’s van Halen, kihez még két zászlóal tartaléksereg csatlakozott Terveiből, onnan 8kán indult el, Valenciába menendő. A’ középponti hadsereg ezenkívül még három zászlóaljat erősít­­tetett meg az éjszaki táborból, mellyek Calahorrán átjöttek volt Arragoniába. — A’követek még mindig a’statusadósság­­törlesztő-pénztár’ új elintézését illető törvényjavaslat felett vitatkoznak, mellyel a’ pénzügyminister a’ spanyol hitelt jobb lábra állítni reményű. Ha azonban Pio Pita urnak nem sikerül minél előbb kész­pénzt előteremteni, alkalmasint ő sem fogja állomását megtarthatni. — Sevillában még min­dig sok ellenszegülés uralkodik; a’ Clonard gróf szerkesz­tette nemzeti polgárkatonaság egyáltalában vonakodik szol­gálatot tenni. — Cordova Osunában van. Madrid, jan. 17. Melilla erősség’spanyol őrserege, az afrikai tengermelléken, fellázadt, ’s don Carlos’ nevében egy királyi kormányzó juntát állított fel. Ezen őrsereg ugyan­azon csapatokból áll (Hey ezred), melly 1835­ és 1836 ban Malagában lázadói­ juntákat alkotott; de most nem az alkot­mányt, hanem don Carlost kiáltják ki. Ezen erősség sok é­­lelmi és hadi szereket ’s nem csekély számú carlosi foglyo­kat tartott ölében. A’lázadók azon tiszteket, kik a’ felke­lésben nem részesülnének, foglyoknak nyilatkoztaták, de különben sem rablást sem gyilkolást nem követtek el. Pa­­larea general a’ gibraltari kormányzóhoz folyamodott, kül­dene egy pár angol hajót Melilla’ elébe , hogy a’ lázadók engedelmességre bi­assanak. — Minden oda látszik mutat­ni, hogy a’ ministerium többségét a’ congressusban elve­­szítendi, ’s e’ szerint könnyen azon esetbe jöhet, hogy a’ cortest fel kellend oszlatnia, melly lépést a’ túlzók min­den áron előmozdítani igyekeznek. E’ czélra Luciana gróf együttmunkálására is számolnak, kit minden lehetséges fogásokkal a’ mérsékeltek ellen felingerelni tudnak. Hall­juk, hogy ez már ismét új emlékiratot küldött a’ királyné­hoz ellenségei, a’jovellanok, ellen. Madrid, jan. 19. Vitorlából jelentik, hogy legköze­lebb az éjszaki hadseregnél a’ foglyok mind ki fognak cse­réltetni. — Van Halen general’ levele, mellyet a’ kormány a’ jókai titkos ülésben közlött a’ gyűléssel, a’ corteshez vala intézve ’s igen kemény hangon irva. A’ generál panasz­­kodék benne azon követekre és senatorokra, kik az ő ál­tala használt visszatorlások ellen emelték szavokat; jog­talanság — úgy mond — őt egész Europa előtt mint vér­­szomjazót festeni, holott ő nem tesz egyebet, mint a’ mit a’ szükség’ törvénye parancsol neki. A’ carlosiak — állító továbbá — a’ királyné’ leghívebb védelmezői ellen támasz­tott efféle vádakból a’ legnagyobb hasznokat tudók húzni, ezáltal saját kegyetlenségeiket igazolni törekedvén. Végre parancsnokságáról lemondással ’s a’ középponti hadsereg­nek ezáltal okozandó feloszlásával fenyegetőzök. — Ma este azt hirlelik, hogy Palarea generál visszahivatott, ’s he­lyébe don Antonio Maria Alvarez neveztetett granadai fő­kapitánnyá. A’ köve­t kamara’ január­ 19dikei ülésében Lujan a’ ministereket tudakolta a’ melillai ismeretes események iránt. A’ vitatkozás, mellyben Olozaga, Galiano, Martinez de la Hosa, Armero ’s mások vevének részt, igen heves volt. Lujan’ állításai szerint Melillában 157. nagy ágyú és sok hadi szer létezett. Mint látszik, egy másik pontot is féltenek az afrikai tengerparton, t. i. el Pen­on de la Gomerát A’ministerek azt válaszolák, hogy mindent, a’ mi hatalmokban áll, elkövetendenek az afrikai parton elő­fordult szomorú események’ jóvátételére. El­ Castillano madridi hírlap szerint Espartero két el­fogott carlosi tisztet a’ san-sebastiani börtönből, állítólag vissza toldásul Heinoso christino ezredes’ megöletéséért, a­­gyonlövetett. Ennek következtében Iturriza carlosi gene­ral megparancsolta, hogy két christino tiszt az atauni bör­tönből agyonlövessék. — Januar. lükén Valladolidban dón Diego Vég­a nevű hatvanéves férfiu mint hazaáruló agyon­lövetett, mivel don Carlosszal levelezésben állott ’s tőle ez­redesi pátenst birt. A’ Quotidierme szerint don Carlos­ udvari tábora Arcoy­­tiából Onatébe való legközelebb áthelyezte­ten­dő, hol a’ prae­­tendens’ elfogadására már készületek is létettek. — A’ Me­morial des Pyrenees következő levelet közöl, mellyet Cab­rera intézett van Halén generálhoz: „Önnek dec. 19dikén kelt levelemre adott 22kei válasza mutatja nekem mértékét nyakasságának, mellyel minden méltányos intézkedést fél­revet, és vérszomjának. Hiába beszél, hogy a’ népet el­csábítsa, élet- és halálzas hadüzenetemről; de mégis őriz­kedik, hozzáadni, hogy azon üzenet’ végrehajtása egyedül az általa követendő bánásmódtól függ. — Önnek azon ész­revétele, hogy az october’ 22ikétől nov. 24keig hatalmamba került foglyok közül egynek sem kegyelmeztem, hamis; azon körülmény, hogy a’ háromezer fogoly Pardinas’ osz­tályának megveretése után életben van, megczáfolja amaz állítást, holott ön sem a’ foglyokat sem a’ föld­ népét nem kímélte. Borsó­ lemondása, ki nem akart osztozni önnek utóbbi gyilkolásaiban, szüksége esetében bizonyítani fogná, milly lókra hágott önnek vérszomja. ... De mi haszna, olly embernek, mint ön, tett dolgokat és világos okokat idézni , evvel csak az időt vesztegetném. Azt hinnék, hogy ön elhatározta, a’ nemzetnek tetemes részét az élők­ számá­ból kitörleni ’s ezer meg ezer családot tönkretenni! Mig cselekedetei meg nem bizonyítják nekem, hogy vég­re más érzelmeket ven fel, mindaddig semmi közlekedés­be nem akarok önnel bocsátkozni, kivévén a’ csatamezőn, majd meglátjuk akkor, van e annyi bátorsága, mint a’ fog­lyok’ és fegyvertelen emberek’ gyilkolásánál. Cabrera:“ Saint Jean-Pied-de-Port-ból érkezett tudósítá­sok szerint a’ carlosi hadak közt nagy mozgás valt észreve­hető. Marc Jo jan. 16 án kilencz zászlóalj indított meg, Meri­no és Carrion alatt, az Ebro felé. Espartero ugyanazon nap két zászlóallal és két lovasszázaddal kémlés végett la Guar­dia felé indult; Ribero Calahorrába ment. (Quotidierme.) Németország, Köln, január. 27. Tegnap délután 2 órakor telegraf által érkezett parancs által a’ 14- és 15dik hadosztálynak meghagyatik, hogy tartalékait azonnal összehúzza, és zász­lóalap 1002 főre szaporítsa. Még ugyanazon délután gyors­posták által tudósíttattak a’ tartományi tanácsnokok e’. pa­rancsról, ’s rendelések tétettek, hogy f. h.­ljén már mind­két osztály indulható állapotban legyen. Posen, januar. 24. Zienkiewitz és Lerski kanonokok tegnap váratlanul ismét szabadon bocsáttattak. Ezen örven­detes rendszabás’ okául az mondatik, hogy a’ nyomozatok már bevégeztettek, ’s a’ perirományok itélethozásra elké­szíttettek. Ezen ítélet mindenkitől a’ legnagyobb feszültség­gel vára­tik. A’ hannover­i hírlap jan. 23ikról következő czik­­kelyt közöl: „Az eberfeldi ’s brémai hírlapok jelen­tik,’hogy ha a’ rendek’most egybehívott gyűlése össze nem jő, úgy az 1819-i alkotmány nem áll erőben, ’s a’ magas német szövetségnek aztán belé kell avatkoznia a’ hannove­r­i alkotmányügybe. E’ nézetek egyáltalában helytelenek. Egészen világos, hogy, miután az 1819-i rendek’ gyűlése a’ múlt évben összejött, magát mint illyen forma szerint megalkotta, ’s törvények’ elfogadása ’s félrevetése iránt végzéseket hozott, az 1819diki alkotmány elismert erőben áll. Óhajtjuk, vajha mindkét kamara’ tagjai minél teljesebb számban jelennének meg az országgyűlésen, ’s meg va­gyunk győződve, hogy ez csakugyan megtörténik; de e’ mellett mégis egészen bizonyos marad az, hogy a’ rendek’ össze nem gyűlésének az 1819-i alkotmány’jogszerű fen­­maradására legkisebb befolyása sem lehet. Ha a’ meghívott rendek össze nem gyűlnének, ennek csupán az fogna len­ni következése, hogy a’ rendekre ruházott jogok ezen ülés­re nézve nem jöhetnének gyakorlatba, de maga az 1819iki alkotmány’ értékessége azáltal teljességgel nem fogna meg­­csorbíttatni. Minden nyílványos jog’ egészleni összezavará­sa azt állítani, hogy ha a’ rendeknek egyszer tetszeni ta­lálna, országgyűlésen össze nem jőni, evvel az alkotmány, mellynek erejét a’ választótestületek szintúgy mint a’ sze­mélyesen jogosítottak kétségtelen cselekedetek által magok elismerték, most egyszerre ismét nincs erőben. Ezen okok­ból tehát az is világos, hogy a’ tagok’ megkivántató számá­nak kimaradása, akár az első akár a’ második kamarát il­letőleg, a’magas német szövetséggyülésnek nemhogy jo­got, de még csak okot sem adhat a’ rendek’ megegyezésé­vel erőbe helyezett illy alkotmánynak közelebbi vizsgálat és megítélés alá vetésére.“ München, jan. 22. legfelsőbb engedelemből itt egye­sület alakult a’ cathol. hitvallás’ éjszakamerikábani ’s a’ távol világrészekben­ terjesztésére bajor missionariusok ál­tal, mellynek vezérlője München-Freysing érsek, ’s melly­nek szabályai nemsokára elhagyandják a’ sajtót. fielgimit* A’ kép­viselőkamara’ jan. 23kai ülésében a’ biztos­ság, melynek a’ pénzügyminister által javasloti terv átkü­l­­detett, a’ törvény tervet megajánlani tanácssa. Dec­amus ur beszédet tart, mellyben ellenszegülést tanácsol, mivel meg v­­an győződve, hogy a hatalmasságok nem nyúlhatnak erő­szakhoz az egyezkedés’ végrehajtásának belgiumtóli kicsi karasa vegett. — Pirson ur: „Kérdést kell tennem , melly ergg 5 kormánynak tartott, hírlapra vonatkozik. E’ hírlap a’ Journal des Debuts értelmében szólott, minket a’ pillanatra elkészítendő, mellyben ez fog mondatni nekünk: „Mi min­dent megtettünk, a mit emberi erő tehet, mégis le kell mondanunk.« Meg vagyok győződve, hogy a’ diplomába megtette, a mi­t tudott; de van meg más teendő is, még a’ fegyverhez-nyulás is az emberi tehetség’ körében fekszik. Igen de míg fegyverhez nem nyúltunk, addig még nem tettünk meg mindent, mit emberi erő tehet. Kérdés már most, ha az Inde­pendant nem azt akarta e halkan tudtunkra adni, mit kell szükségkép érnünk. A’ minister úr gyakran monda, hogy a kormánynak nincs egyéb orgánuma mint a’ Moniteur. De p. o. Parison kívül, minden ember azt hiszi hogy az Independant a kormány’lapja. Azt kívánom tehát, ilogy e kamarában a minister ur az Independantot tagad­ja meg.« A’ bel-­es külügyminister: „Olly gyakran mondatott, miképen a kormánynak nincs más műszere mint a’ Moniteur, hogy a’ nyilatkozás, mellyet Pirson ur kíván, felesleges, azonban mégis kinyilatkoztatom, hogy az Inde­pendant szintolly kevéssé orgánuma a’ kormánynak mint akármelly más hírlap.** — Evvel a’ vitatások befejeztettek, s a’ ministeri törvényjavaslat egyhangúlag elfogadtatott. Elegy. Három első rendű amerikai postahajó, két gazdagon megterhelt keletindiai ’s egy kivándorlókat szállító hajó sú­lyér­t el a Vízkeresztkor ’s következett napokon Liverpool mellett dühösködött viharban, ’s azonkívül 200 ember’ éle­te ’s 1 millió font szeri­ teher veszett el. Gyanítják, hogy e borzasztó szerencsétlenségre legtöbbet tön azon világító­­hajó’ legénységének gyáva kötelességszegése, mellyet viz­­kereszt utáni nap elvitorlázni láttak, holott veszteg kellett volna maradnia ’s a’ hajóknak felül szolgálnia. A Semaphore de Marseille Alexandriából dec. 221 él Így n : „A legutóbbi tudósítások, mellyek Mehemed Ali­ uta­zásáról érkeztek, jelentik, hogy a’ hasa már csak nyolcz napi távolságra volt a’ hires fásoglói aranybányaerektől. Egészsége derekas; Covisban megállott, kíséretét beváran­dó, mellyet többnyire megelőz. Mihelyt ez őt utoléri, útját azonnal tovább folytatandja. Ha a’ basa, mint állíttatik, a’ fasogloi ereknél csak tiz napot tölt, úgy január­ végével már Cairoban leend megint. Egyébiránt is ez az idő, mely­­lyet visszatérése’ határául szabott. Karaim, a’basa’útjának utolsó, ismert állomása 10 napi távolság az aranyerektől. A’ futár, ki onnan dromedáron jőve Alexandriába, ezen utat csodálatraméltó rövid idő, u. m. 21 nap, alatt tette.« Nápoly. Jan. 12-én, királyunk’ ő felsége’névnapján, nagy kézcsók-ünnepély tartatott az udvarnál ’s este ünne­pélyes előadás a’ San Carlo színházban kivilágítással. Még soha sem volt itt illy néptömeg együtt, ’s még soha sem le­­hete olly fényes toiletteket ’s annyi drágaságot látni.­­• Mária orléansi herczegné’ halála’ következtében az udvar három hónapi gyászt öltött. Zürich­, jan. 25. Wallisban már most a’ felekezetek ellenségesen állnak egymás’ ellenében, ’s a’ statustanács szövetséggyülési közbejárulásért folyamodott. Jassy, nov. 30.1838. Tegnapelőtt mérnökök érkeztek fővárosunkba a’ magas portától ’s velek egy biztos, kik a’ mi kormányunk’ küldötteivel együtt egy biztosságot képzen­­denek, melly az erdélyországi, bukovinai és moldvai határ­szélek’ szabályozásával fog foglalkozni. Fejedelmünk már a’ múlt évben terjesztett a’ porta’ elébe egy határszéli sza­bályozást, némelly határrészek’ topographiai abroszival együtt.—Az itteni oppositio-párt Oroszország’ karjaiba ve­tette magát, ’s e’ védő hatalmasság most már a’ következő ministeriumot hozó létre: belügy: Ghika Alexa; igazság­ügy: Sturdza Kostaki; pénzügy: Ghika György. Ez azon három férj fiú, kik ama’hires panasziratot a’hospodár ellen aláírták. (Agr. Z.J Buenosayr­esb­ől, melly a’ francziák által folyvást elzárva tartatik, nov. Ilikéről érkezett tudósítások szerint az ottani congressus egy törvényjavaslattal foglalkodik, melly által a’kormány 10—20 millió spanyol tallérnyi papi­rospénz’ kibocsátására fogna felhatalmaztatni. P­é­n­z k­e­r­e­t. Bécs, február. 4.% A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p. 55 55 55 55 55 ^ 55 55 5­5 55 55 55 55 ^ 55 55 Kölcsönvett 183­1. évről, 500 font............................... ., 1821. ,, 100 .. . ..................., Bécsi statusbank-kötelezvény 2­/2 pcentért . . . „ Bank-részvények darabonkint 1486 ... . . „ 107 “/32 1007,, 817* Dunavizállás februarius’­edikán: 6’ 3' G­a­b­­o­n­a á­r. Pozsonyi mérője váltó-garasokban. Tiszt. búza. Rozs. Árpa. Zab. Kukoricza Bécs februar. 1. 130—150 100 105 85—89 68—74 Pozsony „ 1. 102-118 80-87 67-78 48-51 80-82 Nagy-Szombat ,,­1. 90 —102 74 78 62 — 65 40 42 72 75 Pest januar. 29. 80—103 68—72 52—54 38—40 66 70 Besztercze-B. ,, 23. 90-105 70-80 60-65 34-40 70-73 65 A

Next