Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-20 / 6. szám

segedelmével, hogy m­igyen a‘ mérsékleti egyesület’ tagja leszek, magamat minden részegítő italtól megtartóztatom, kivé­vén orvoslati czélból, és mind tanácsom, mind példám által a’ lehetőségig elkövetek mindent másoknak is elve­, / . r i r i ULC 17» .. L .... "A T‘A TM mliwb­ilL ül' aluli a rend­esegig n'.'sára az ivástól.““ Ezt az összegyűlt tömeg mindenkor nhitatosan ismétlé, mellynek következtében igy áldá meg azt Mathew: „„Áldjon meg az Isten mindnyájatokat ’s te­gyen alkalmassá kegyelme által ezen önkintes fogadástok­nak hű megtartására.““ „„Amen!““ mondá erre a’ nép­i eltávozók sokszori áldásának rebegése közben, hogy más csoportnak adjon helyet. A’ városimé, a’ sheriff* küldöttje, számos békehívé, sok protestáns gentleman, presbyteria­­nus és quaker tolongott a’ hely’ színére, hogy szünidő köz­ben magát a tisztes lelkésznek bem­utattathassa. 1 órakor mintegy 4000 emberből állott néptömeg jött hangakiséret­­ben az éjszaki külvárosból, a’ másik részről pedig mintegy 1000 hasonlókép hadászattal; mindnyájan a’ legszebb renddel járultak a’ terembe, fogadást tőnek, ’s megáldatva ví­tan tértek ismét vissza lakhelyeikre. Azonban e’ nagyobb csoportokon kívül is szakadatlanul rajzott a’ nép a’ város­ba: betegek, bénák, vakok járultak a’lelkészhez áldásának elfogadása végett; minden utcza tele volt emberrel a’ szo­rongásig. Délutáni három óráig, mint ez körülbelül órán­ké fölszámíttathatók, 30,000 embernél többen tettek mér­tékletességi­ fogadást. Akkor azonban iszonyúan kezdett esni az eső ’s rémítő szélvész keletkezett, úgy hogy teg­napra nézve föl kelle hagyni a’ munkával, ’s a’ még vára­kozott ez ereket, kik nagy távolságból, Izland’éjszaki része­iből ’s a’ connemarai mocsárok mellől érkeztek , csak ma lehetett fölvennie az egyesületbe.“ N­a e’ mérsékleti egye­sület, mellyhez már most is több csatlakozott másfél millió embernél, majd az egész szigeten el fogott terjedni, a­­mi bizonyosan megtörténik, akkor szintolly nagy mint csuda­szerű elő hal­adás fog következni Irland’ jóllétében. Ki mer­te volna ezt sejteni egy év előtt, ’s mellyik vallásnak lehet illy nagy hatása mint a’ catholica vallásnak? Ismerni kell Irlandot, hogy a’ térítésnek e’ csudáját teljesen méltathas­sa az ember, es ismerni kell a népét, hogy tudhassa az em­ber , mi Ily állhatatos ez az ő elhatározásában. Franczia­orszá­g. A’ követkamarának föliráskészítő választmánya jan. 3-án tartott ülésében egyhangúlag Re­masat­ot választó ter­veinek szerkesztőjéül. A’ ministerek által a’ választmány­nak adott felvilágosítások a’ lehetőségig tökélyesek valá­nak. A’ keleti kérdésre vonatkozólag, me­lly­re nézve a’ vá­lasztmány’ tagjai értesüléseket kivantak, azt valaszola a ministerelnök, hogy az ügy iránt még alkudozások foly­nak. Mintegy negyven követ vára a’ tanácskozási terem­ben a’ ministeri közlések’ eredményét. — A’ pak­kamara’ föl írási választmánya már befejező üléseit. Az általa ké­szített fölirás, mint mondják, tartózkodatlanul a’jelen mi­­nisteriumnak bánásmódjához csatlakozást nyilványít. A’ követkamara’ jan. 6 kai ülésében elkezdődött a’ válaszfelirat fölötti vitatás, miután azt a’ biztosság­’ tudósí­tója Par­tails úr felolvasta. E’ fölirat igen nagy mértékben semmit sem jelentő ’s a’ trónbeszédnek csupa üres visz­­tfangja. Dupin Károly legelső jut a szóhoz a’ fölirat ellen. Csodálkozék, hogy az egy szóval sem emlékezik a’ keres­kedés’ mostani szorult állapotja felől, mellyben ugyan nem lehet magát a’ franczia kormányt okolni, minthogy azt Hol­landia ’s más országok is érzik, mellyeknek pénzügyi elő­­látlanságukból eredett e’ crisis. Utóbb a’ szónok a’ kamat­­leszállítás ellen nyilatkozik, mivel a’keblek most e’vál­toztatástól idegenek. A’ vaspályákat, mellyeket véleménye szerint arany pá­ly­áknak kellene nevezni, a’ kormányá­nak teljes figyelmébe ajánlja. A’csatornák’ építésénél azon­ban nagy óvatosságot sürget, kivált azénál, melly a’ Ga­ronne folyamból a’ bayonnei jarhatlan kikötőbe fogna öm­­leni ’s mellyé 100 millió franknál többet emésztene föl. Gáncsolja a’ rendszerinti költségvetéseken (budgets) tu­­menést, holott már azok különben is olly tetemesek ’s az algíri háború által 19 millióval szaporodtak. A’ külviszo­­nyokat illetőleg azon elvet állítja fel, hogy Francziaor­­szágnak a­ királyságot kell védelmeznie ’s a’ polgárisodást (civilisatio) terjesztenie. Így védte Belgiumot, Görögor­szágot ’s egy üldözött (a’ spanyol) királynét. Törökország­ban — úgy mond — egy fiatal fejedelem a’ törvényes­ségben keresi erejét ’s nem állapodik meg, mint elődje, az öltözetformák’ változtatásánál. Népe’ fele részének pol­gári jogokat enged, mellyekből az eddig ki vala rekesztve. Igaz, hogy egy hattiserif maga még nem elegendő az erköl­csök’ és szokások’ azonnali megváltoztatására, de vannak engedmények, mellyeket, ha egyszer a’ népeknek mega­dattak, nem lehet többé visszahúzni. Az 1839dik év az ot­tomán birodalomra nézve az, mi az 1789dik volt a’ fran­ciára nézve (zugás) , politicai és polgári újjászületés. A’ török birodalom Europa’ állandóságára (Stabilität) nézve szükséges, és minden franczia rokonszenvek mellette szóla­nak. Egyébiránt a’ szónok Egyiptom’ hatalmát nem akarja csonkíttatni, csupán Mehemed-Alinak a’ szultánt kellene követnie, a’ vagyont biztosítania, az egyedárusságot meg­szüntetnie ’stb. Angliának saját írányzati vannak, mellye­ket őrszemekkel kell kísérni, de különben örömmel kell tekinteni, ha az ó és uj világ közt egy békés átjárást esz­közöl. Végre Dupin úr azon óhajtását fejezi ki, hogy a’ szultánnak a’ szent városok adassanak ki. Említi még Oroszország’ üldözését a’görög-egyesült szertartású papok ellen, és sürgeti Algír’ megtartását ’s gyarmatosítását. — Egykét más szónok’ beszéde után az ál­talányos vitatkozás berekesztet­ett ’s az egyes czikkelyek’ vitatása következett. A’ kö­v­etkam­ara januar. 7kén hallá a’ válaszfelirat­­terv’ felolvasását. Több helyek tetszéssel üdvözöltettek, péld. azok, m­ellyek Lengyelországot, a’ kormány’ parla­ment-z­erű megtartásának szükségét és Afrikát illetik. El­­­határoztaték, hogy a’vitatkozások 9kén kezdessenek meg. A’ Moniteur januar. 9kei száma szerint a’ pairka­mara’ nagy küldöttsége, báró Paasquier francziaországi cancellár’ vezérlete alatt megvitte 8kán este a’ királynak az említett kamara által a' trónbeszédre határozott válasz­­feliratot. — Miután e’ válaszfelirat Pasqier báró által fel­olvastatott, a’ király ezeket viszonzá: „Az ezen válaszfel­iratban kifejezett érzelmek örömmel töltötték el szivemet. Köszönetet mondok önöknek magam és családom’részéről. A’ statushatalmak' szoros egyessége, miről önök nekem uj zálogokat hoznak, intézményeink’ lóerejét képezi, és elcsüggeszti azokat, kik még azoknak felforgatásáról ne­talán álmodoznak. Ezen ügyesség bizodalmat nyújt minden­­ jó­zan gondolkodásunknak, kik nem akarnak egyebet mint I­­rancziaország’ nyugalmát ’s jóllétét az alkotmányos mo­narchia’ védpaizsa alatt. Önök’ nemes nyelve, midőn ezen igazságot kimondja, tanúja azon hű összemunkálásnak, mellyet önöktől vártam, ’s mellyet önök kormányomnak az ország’ érdekeire nyújtottak. T­e­l­e­g­r­a­fi t­u d ó s­í t á s. 1­­o­u Ion, januar. 5. Bel­i­­cia, dec. 31. 1839. Valee marsai a’ hadministerhez. A’ parancsom alatti hadláb Abd-el-Kader seregét a’ belidai felső tábor és a’ Chiffa között megtámadta. Az ellenség teljes rendetlenségbe hozatott; a' milíianai khalifaságnak három zászlója, nagy számú puskák és dobok maradtak kezeinkben. Oran, dec. 31. Legszélsőbb táborszemeinken apró villongások történtek ugyan, de még semmi komolyabb üt­közet. Buh­amedi seregeivel két ágyulövésnyire áll a füge­fa­ melletti tábortól, ’s hihetőleg Abd-el-Kadert várja, hogy minket megtámadjon. Az arabok’ legnagyobb része vona­kodik e’ kabylfőnöknek engedelmeskedni,’s a’ nagy sós-tó’ partjainál a’ mascarai khalifa’, Hadsi-Musztafa­ megérkezé­sét várja. Az emir, mint hailik, Oran ellen akar fordulni, mig sógora, Musztafa, Meszerghint támadandja meg, Bu­­h­amedi p­edig frigyeseink’ laktanyáit dulandja fel, ’s aztán a’ Meszerghinbe vezető útón álland őrt. Mi őket elszántan varjuk. Tegnapelőtt az ellenséges kalózok (marodeurs) mintegy 100 juhot raboltak el tőlünk, de az öreg Musztafa­­ben-Izmael general mintegy 100 lovassal megrohanta őket, 3—4 emberüket leölte ’s a’ zsákmányt visszahajtatta. Az ellenféli lovasság körülszáguldja táborszemeinket, hogy minket lesbe csaljon , de a’ seregek parancsot kaptak, a’ puszta védelemre szorítkozniok. Az Algírba érkezett utol­só gőzhajók’ erősítéseket hoztak, mellyek szövetségeseink’ bizodalmát ismét fölemelték. A’ metzi pattantyúsiskolából Afrikába golyók­ és kar­tácsokkal töltött rakéták indíttattak el, mellyek az arab lovasság közt iszonyú pusztításokat teendőnek. Az arab lovagok rendszerint az ágyulövések’ körén kívül tartják magokat, de ezen új rakéták, mellyek négyannyira bor­danak mint a’ közönséges lövések, az ellenségnek ezen okos előlátását meghiusítandják. E’ rakéták a’ földön pat­tannak el, ’s megölnek és sebesítnek mindent, mi leesésük’ helyének tág körében létezik. Algier, dec. 28. A’ Metidzsa’ éjszaki részén megle­hetős csend uralkodik; ellenben Belida mellett folyvást tetemes számban állanak az arabok. E’ város és a’ környékebeli táborok múlt szombaton megtámadtattak­ Ezúttal néhány ágyú volt az araboknál, kik is mintegy harmincz lövést tettek, ’s néhány kartácsot szórtak az erő­ségbe. Katonáink dühösek, hogy a’ táborokba rekesztvék, sajnálják a’ lelkes Rub­ieres general’elmenetelét, ki Valee marsal’ tilalma’ daczára legalább néhány pillanatra harczba vezette őket. Most visszatért a’ városba; a’ kormányzó ál­tal hidegen fogadtaték, ’s — mint mondják — a’ legköze­lebbi napokban Francziaországba megy. Jelenleg 5000 em­berből egy mozgékony hadláb alkottatik, melly arra van szánva, hogy a’ Belida melletti táborokat megszállva tartó arabok ellen munkáljon, ’s elszedje az emir’ ágyúit. Abd­­el-Kader Tenia szorosutat, mellyen a’ francziáknak ke­resztül kell menni, erősítteti, hogy Medeába juthasson. Most annyi katonaságunk van, hogy azon haditestek, mélyü­ljek Oran és Constantine tartományokból ide hivattak, visz­szaküldetnek. A’ rendőrség Duera’ környékében 25 arabot fogott el, kik lovastul, fegyverestül és podgyászostul át akarónak menni az ellenséghez. Ide hozattak börtönbe. — Sersel révvároska előtt, melly­el franczia mérföldnyire fekszik Algírtól nyugatnak, fontos eset fordult elő. Egy kalmárhajó, melly Oranból Algírba vitorlázott, Sersel’ kö­zelében szélcsend által lepetette meg, ’s nem vitorlázhata tovább. 26ika’ reggelén észrevették ezt a’ Sersel’ környé­kebeli kabylok, kik egy bárkára ülvén, a’ hajó felé evez­tek. A’ legénység, nem lévén sem ágyúi sem puskás, nem bírt ellentállani. Az utasokkal és a’ kapitány’ nőjével sar­kára ülvén, mivel gyorsabban evezett az ellenséges bár­kánál, szerencsésen kikerülé a’ bizonyos halált, ’s éjfél után Algírba érkezék. Az ellenség majd megpukkadt mér­gében , midőn a’ szerencsétleneket elillatni látá. Mihelyt Bougainville admiral a’ hajó’ kapitányától meghalta az esetet, azonnal parancsot ad a Sphynx és Crocodil gőzhajóknak, hogy Serselbe menjenek , az ottani bárkákat sűlyesszék el, ’s az odahagyott kalmárhajót, ha lehet, vegyék vissza. A’ kis expeditio 27ke’ reggelén Serseltől fél ágyúlövésnyire horgonyt vetett, a’ tengeri katonáknak egy része sajkákon a’ révbe evezett ’s az elzsákmányolt hajóra ment, de nem szabadítható meg. A’ Crocodil kapitánya, miután embere­inek harmada képtelen lön a’ viaskodásra, visszavonult az ellenség’ tüze közt. A’ gőzhajók’ ágyútelepei szétrombolák a’ révben fekvő bárkákat ’s egy részét Sersel’ házainak és mecseteinek, utoljára az elzsákmányolt hajót is. A’ Moniteur januar. 7kei számában Bordeaux hercze­get illetőleg következő nyilatkozás foglaltatik: „Több hír­lapok jelentették, hogy Bordeaux herczegnek Rómába tett véletlen utazása komoly egyenetlenséget okozott a’ szent­szék ’s a’ király’ kormánya közt; hogy Latour-Maubourg gróf, franczia nagykövet, ez okból nem igen mérsékleti hangon szólott a’cardinal-statustitoknokhoz, úgy hogy a’ pápa’ kormánya e’ miatti álmélkodását jelenteté a’ szent széknek Párisban levő követe (internuncius) által, ’s a­ do­log annyira ment, hogy félni lehet a’ római udvarral leendő béketöréstől. Fel vagyunk hatalmazva azon nyilat­kozásra , hogy nincs semmi igaz ezen szint annyi tudatlan­ságot mint álnokságot bizonyító hírekben. — Az eset, melly­nek a’ pártszellem nagyított fontosságot tulajdonán, a’ mindkét cabinet közt váltott közleménnyek szerint nem olly természetű volt, melly a’ szent szék által a’ király’ kormá­nyával mindenkor táplált ’s a’ vallásnak jól értett érdekén alapult v­iszonyokat megváltoztatná. A’ római udvar egy pillanatig sem szűnt meg bebizonyítani, hogy igen sokat, tart­ama’ viszonyok’ e’ jellemének megőrzésére­ ’stb. George Sa­td (madame Dudevaul) ezelőtt néhány nap­pal a’ Siécle hírlapba egy az ő fényes stylus­ ában irt czik­­kelyt iktattatott a’ lengyel kiköltözésről. Állítása szerint Francziaországban még mintegy 5500 lengyel tartózkodik; 500 saját vagyonából él, 3000 útépítésnél, gyárakban ’stb. dolgozik , 450 képző­ intézetekbe jár, ’s 1100 őszek, asszo­nyok és árvák jótékony gyámolításra szorulnak. Ezeknek Czarturyska herczegnő segítő angyaluk. Ő maga, azelőtt királyi pompától környezve, most egyszerű, úgyszólván szegény háziságban él. De az egész évet asszony­ mun­kákra szenteli, ezeket aztán a’ szűkölködő lengyelek’ ja­vára eladandó. Ilimzetei olly ékesek ’s olly csodálatra­méltó mesterséggel dolgozvák, hogy ezelőtt Francziaor­szágban sem ismertek hasonlókat. Spanyolország, Madrid, dec. 28. A’ministerek Linage brigádos’ ü­­gyében egészen szenvedőleg viselték magokat. A’ máso­dik futár, ki innen Esparlero-hoz küldetett, ehhez csak du­­plicátumát vivé meg a’ regens-királyné által egy nappal előbb hozzá intézett levélnek,’s az ide érkezett második futár szintúgy duplicátumát hozá meg Espartero’ válaszá­nak. Mihelyt a’ herezeg vévé a’ királyné’ levelét, azonnal bezárkozék, senkit sem bocsáta maga elébe , mig a’ futárt vissza nem küldötte , úgy hogy­ válasza saját érzelmei’ hű kifejezéséül tarthatik. A’ kormánypárt azt állítja, hogy ré­szére máris nagy szótöbbség volt biztosítva a' közelgő vá­lasztásoknál, de az első benyomás által, mellyet Linage’ czikkelye tett, a’ kimenetel ingadozóvá lön. Valóban az egész ország némi görcsös állapotba tétetik a’ külön pár­toknak azon erőködései által, hogy mindegyik a’ maga ré­szére nyerje meg a’ választások’ kimenetelét. Még azon személyek is, kik különben közönösen viselék magokat, vagy a’ túlzók’ fenyegetéseitől megrezzenve , nem merők adni szózataikat, ezúttal a’választási ügyet lélekismeret dolgává látszanak tenni. A’ mérsékletiek mindenütt bizton­ságokat alakúnak, mellyeknek fejeivé nagy befolyással bí­ró személyek tétetnek, sőt pénzáldozatok sem kíméltetnek. A’ túlzóknak ellenben azon hasznuk van, hogy a’ tartomá­nyi’s városhatósági hivatalokat bírják, melly birtok’ ere­jével megkészítik a’ választási névjegyzékeket, ’s olly sze­mélyektől, kiknek szózatit nem tették részükre bizonyosok­ká, a’ beiktatást megtagadják. A’ franczia diplomatia nagy feszültséggel várja e’ pártvita’ kimenetelét, ’s Rumig­ny marquis egyáltalában nem titkolja, hogy kormányának őszinte óhajtása, olly fér­fiaktól látni környezve II. Izabel­la'' trónját, kik képesek volnának, erős kézzel létesíteni egy szabályozott igazgatási rendszert, az anarchisták’ ve­szedelmes ármányinak véget vetni, ’s a’ spanyol nemzet­nek külföldön tiszteletet és elismerést szerezni. — Don Francisco de Paula infans számos családjával Párisban nyo­masztó helyzetbe tétetve látja magát a’ cortestől számára megajánlott pénzsummák’ kimaradása által. E’ summák a’ philippini szigetekre utalványoztatak, ’s e’ váltókon csak 23—25 pcent veszteséggel lehet túladni; de az infans ré­gibb idő óta e’ veszteség mellett sem kaphatott semmi fi­zetést a’spanyol statuspénztártól, melly körülmény annyi­val aggasztóbb volt, mivel a’ túlzók’ pártja ismét azon dol­gozik, hogy a’ könnyen elcsábíthatniuk) herczeget csel­­szövényeinek tárgyává tegye. Cabrera, ha az Eco de Aragon-nak hihetni, közel van a’ halálhoz. Betegsége annyira megsúlyosodott, hogy négyszer kelle rajta eret vágni, ’s az utolsó kenetet is fel­adták neki. Cabrera’ halála, a’ nevezett hírlap’ vélekedése szerint, csakhamar el fogná fojtani a’ polgárháborút Spa­nyolországban , mert e’ főnök lelke a’ carlosi pártnak. Had­serege holta után hihetőleg gyorsan elszéledend. Az Eco de Aragon egy napi­ parancsát közli Claveria Narciso főtisztikari főnöknek Segorbeból, melly szerint: C h­u 1 i 11 a ereség (Valencia királyságban) nyolcz napi meg­szállás után, dec. 30-án, a’ christinai had’ első osztályá­nak ’s don Francisco Xav. Aspiroz general’ tartalékbrigád­­jának kezeire került. Arevalo\ Arnau\ Forcadell és Lacom­ba’ egyesült pártos­ csoportinak nem sikerült, e’ helyet föl­menteni a’ megszállás alól. A’ parancsnok és néhány tiszt ennek idején megszökött a’ viz felől levő meredek sziklá­kon keresztül, melly alkalommal egykettő közülök életét veszté. A’ 49 emberből álló kisded őrizet ’s az erőségben volt hadiszerek a’ megszállók’ hatalmába kerültek. T­ö­r­ö­k o­r­s­z­ág, Kostantin­ápoly, dec. 24. Mihály hg , Serbiai feje­delme, 23 kán volt audientián a’ szultánnál, melly alkalom­mal minden a’ szokott szertartás szerint ment végbe. Ezt megelőzőleg átnyujtá a’ fejedelem gazdag ajándékait a’ porta’részéről annak elfogadására megbízott hivatalos sze­mélyeknek. Konstantinápoly, dec. 24. A’divánban rendkívül viharos ülés volt. Tárgyai a’ hattiserifben ígért rendszeres javítások ’s ezeknek valósítása voltak. Örömmel jelenthe­tem , hogy a’ török triumvirátus Chosrew, Reád és Halit szorosan összetartott az ellenvetések’ megczáfolása 's megtámadtatásaik’ visszatolása végett. Igazi elkeserült­­séggel támadtak a’ jelenvolt ulemák a’ veszéllyel fenye­gető újítások ellen, mellyeket az ozmán birodalomban

Next