Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-22 / 59. szám

tolmácsolását és nem mint törvényes alakban szerkezeti ellenmondást elfogadják és mint ollyant az irományokhoz eltétetni rendelik. Győr megye Julius 5-kei közgyűlésének nevezetesb eredményei a’ következők: Az első alispány ur indítványára a’ nemességnek tisztujitás miatti összeírására a’ főbirák kiküldettek. Benyovszky Péter ur, mint e’ megyének uj birtokosa, a’ gyűlésen jelen lévén, közhelyesléssel fogadott indítvány következtében táblabirónak jeleskeltetett. Bereg megyének a’ szederfatermesztést tárgyazó leveléhez képest küldöttség rendeltetett, melly annak czélszerű előmozdítása és a’ szükséges költségek fedezése iránt tervet készítsen. Soprony megyének határzata az ausztriai és orosz udvarok közt a’ dunai gőzhajózás iránt kötött szerződésre nézve, pártolás végett az országgyűlési tárgyak közé följegyeztetett. Baranya megyének intézkedése a’ dunai hajókon járó személyek útlevelei iránt elfogadtatott. Zólyom megye a’ hermaneczi gyárban készült papir-nemek megküldése mellett felszólítá a’ rendeket e’ hazai intézet pártolására, melly felszólítás a’ gazdálkodó választmánnyal olly utasítással közöltetett, hogy azon esetre, ha a’papir-példányokat jóknak találja, habár csekély áldozattal is, e’ gyár fölsegéléséhez járuljon. Pest megye levele következtében a’ pesti vakok intézetére a’ gyűlésben rüszint nyitott alakrás utján 200 p. fit ajánllatott, a’ közölt aláírási ívek pedig a’ járásbeli fősz. bíráknak segélygyűjtés végett kiadattak. Az országos színházra hátralevő tartozások törvényes behajtása elrendeltetett. Győr városa azon határozatában, melly szerint az eddigi gyakorlat ellenére a’ borjuhásmérést kebelbeli mészárosaira szántá, a’ KB. egyedáruságot látván, a’ nm. h. tanács megkéretni rendeltetett, hogy a’ várost e’ káros ’s az eddigi gyakorlatba ütköző újítástól letiltani méltóztassék. Esztergom, juh 20. Városunk, melly hajdan az Árpád vérből származott fejedelmek alatt mind fényre mind kereskedésre a’nevezetesbek közzé tartozott, de később Visegrád eleste után a’ török járom alatt igen sokat szenvedett, nehány év óta újabban emelkedni kezd. Az esztergomi főkáptalan, némelly lelkes tagjai indítványára, Szent Tamás hegye alatt a’ hévvizre nagy vendéglő ’s fürdőházat szándékozik építeni; a’ terv igen szép és üdvös, reménytenünk lehet nem sokárai megkezdetését ’s létre jövetelét, valamint azt is, hogy az illető bajok gyógyítására alkalmas meleg viz számos kórostól látogattatva szép kertel és kellemes sétánnyal lesz körűlövedzve, melly által nem csak a’beteg egyedek egészsége nyerend, hanem szép hölgyeink sem lesznek kénytelenek jó legérdelketés végett a’ messzebb fekvő sziget vagy doroghi kertek vidékét sétányul használni; e’ terviélesítése légtisztitási tekintetből is óhajtandó, mert télen át eddig az ásványos vizből nagy mértékben kifejlett gőz a’ városi láthatárt igen ellepé, igy pedig aranyessővé alakuland át, melly az elgyengült kórlagokat ny eleire ébresztendő Togma Lajos magyar egyetemi orvostanár a’ honi ásványos és érczes vizek főbuvára a’ tavaszától közelebb tartatott orvosi gyülekezetben nagy kincset mondott e’ vízben rejtezni , mit eddig használni nem tudtunk. — Az érseki templomon folytonos szorgalommal dolgoznak; az idő viszonyai által elrombolt anyag leszedésével a’főbb akadályok már elhárítvák; az emelkedő főegyházat a’ szép egyszerűség magasztosan jellemzi. A’ repülőludat nem sokára álló váltandja fel, ’s igy a’ környékbeli kereskedés, valamint a’ komáromi, barsi, honti, úgy nyitrai termesztők és fogyasztók érdekük ’s a’ kényelemre nézve igen sokat nyernek. — Czímfelirásaink magyarosodnak, bár nértmellyek igen bénán születnek; bábáinkat sújtja e’ vád leginkább, kiktől igényelhető volna, hogy a’ születendő felek hiven őrködjenek, így elölegesen három illy korcs szülöttet mutatok be, az egyik examinált, a’ másik diplomatus, a’ harmadik kitanult (?) bába. Kész nevetség! Minek az a’ felesleges mellék név? Nem állhatna-e ezek helyett inkább az egyszerű szülész vagy bába magányosan? De híjában, mai időben sokakat megszállott a’ czéltalan balhaladási kór, ’s innen van, hogy annyian ’s olly sokszor törik be orrukat; már a’ szabók is megunták szép nevüket ’s férfi ruha varró művészeknek keresztelők magukat; bizony félek, hogy nemsokára a’ csizmadiák is csizmám vagy csizmázokki lesznek. — Folyó hó 11 kén délután fél egyre vagy tíz perczig dühöngő orkán lepé meg vidékünket ’s mind a’ learatott gabonában mind a’ ház fedelekben sok kárt okozott. — Nemes Esztergom vármegye folyó évi nyérbenészkén tekintetes ltozzay János első alispány ur elnöksége alatt közgyűlést tartván egy érdemes ülnök által indítványba hozatott, hogy f. m. herczeg prior okos föispányunk fényes küldöttség által keressék fel engedje meg a’ megyei terem számára magát olajba levétetni, ’s a’ rendek nagy örömére a’ többi örök emlékű föispányi ősök koszorújába fűzni, melly is nagy „éljen“ kiáltással fogadatván, az egybegyült Karok és Rendek által, e’ végre első alispány uz elnöklete alatt tizenkét tagból álló küldöttség neveztetett; azonban e’ tisztelt’ köz nemesség is részesülni óhajtván, maga köréből szint egykét egyedet kívánt kineveztetni, mi teljesiktetett is........... Székes fejérvár, junius 28. Mit a’ múlt évi Hírnök 96ik. száma szerint méltóságos püspökünknek minden jót, szentet, nemest és igazán vallásost előmozdítani törekvő, de különösen a’ nép- é s gyermeknevelést tárgyazó buzgalmáról az olvasóközönség elébe terjeszteni valók szerencsés, a’legreményteljesebb eredménynyel kecsegtet; ugyanis: a’ kormánya alatti lelkipásztorokhoz megfejtésül intézett nevelést illető eme’ gyönyörű kérdései. Mi a’ czélja a’ nevelésnek? mi köze ’s lényeges kötelességei vannak a gyermeknevelőnek, különösen pedig a’ hittanitónak templomban, iskolában és közéletben? mi a’ tisztje e’ pontban az iskola helybeli és kerületi igazgatónak? melly után ’s mi eszközökkel juthatni legbiztosban azon czélhoz, mellyet a nevelésnek szülnie kell? miben áll a mostani házi, különösen vallásos nevelés, mi a természete, ’s mint kell ezt miután nem legjobb lábon áll, czélszerűteni? megfejtvék; hallom, nehány igen szép felelet érkezek; a’ lelkes főpap most foglalkodik a’ feleletek’ vizsgálatával, ’s a’ legnevezetesbeket egész terjedelmökben, a’ többit kivonatban önköltségén nyomatandja ki. Barkóczy e méltósága, mint kérdéseiből kitetszik, a’ legőszintébb barátja azon ügynek, mellyel mint korunk’ földadatát emlegetnek ezrenkint a’ hazafiak, a’ népnevelésnek; igen, ő őszinte barátja a’ gyermekeknek, kiknek jövendőjén egész valója csügg. Láttam öt gondom alá bízott gyermekek’ körében, tapasztalám, hogy atyaiig szereli őket ’s gyöngéd gyermekileg viszont szerettetik; csak ügy- ’s gyermekszeretete szülhető a’ fenebbi kérdéseket. — De nem csak a’ gyermekek Java 's boldogsága fekszik Jó püspökünk’ szivén, ő minden gondja alatti híveinek atyja; látták őt már a’ fejérváriak vigasztaló angyalként betérni a’ szalmafedte kalibába, hogy a’ születése óta szegény, szerencsétlen, a’ szó’ legszorosb értelmében nyomoru koldus aggot a’ kívánt bérmálás szenségében részesítse; igenis ott nyugtatéa meg a’ kesergő szenvedőt, hol a’ felebaráti szeretet hosszú évek’ során átkönyörületből védi téli hideg, és nyári meleg ellen a’ magával fóltehetlent; örömkönyükkel köszöné főpapi kegyességét a’ nyomoru, és ő könyvivel igazolá, milly örömmel vigasztalja a’ szomorút! mindkét részröli könyük meghálálták bennünket. — Jelenleg a’ magyarok közötti miveletlenséget ’s vadságot tanúsító iszonyú káromkodás és iszákosság ellen intézkedik. Lelkes buzgalma hozott is már létre egy Magyarországban első mértékletességi és káromkodás elleni egyesületet, melly ünnepélyesen nem alakult ugyan meg, de önadta szabályoknál fogva ’s ünnepélyesen jövő vasárnap hatni induland, miről aztán bővebben. Felső városi plébános és esperes Krizsán, mint az egyesület’ leendő elnöke’ ’s két segédje’, Nyári és Venes urak’, buzgalma a’ legüdvösb sikerrel biztat, ’s azon édes reménynyel kecsegtet, hogy buzgalmok szerte a’ hazában viszhangra találand, minek annál is inkább örvendenénk, mert mindenütt haladás és világosodottság a’ magyarok’ ajkain, holott e’ két bűn felsőbb ’s alsóbb osztályokban kisebb nagyobb mércékben uralkodván, sötétséget ’s vastag tudatlanságot árul el. — Ő méltósága a’ legközelebb múlt két vasárnapon megyéjébeni híveit látogatá, ’s előbb ugyan Perkátán törvényes egyházi szemlét (canoniica visitation tartott, aztán pedig Szaáron a’ bérmálás’szentségét szolgáltatá ki, mindenütt maga után hagyván nyája’ szivében az irániai hála’, tisztelet’ és szeretet’ gerjedelmeit. — Az újonnan kinevezett kanonokok, Pelrik és Konzmics, tegnap iktattattak székeikbe. (Egyh. Tud.) Arad, juh 10. Jelen vásárunk alul áll a’középszerűségen, minek már csak az is biztos jelensége, hogy a’ kereskedők áruikkal fel ’s alá házalni kénytelenek. Váltótörvényszékünk munkálkodik, hitelünk kezd szilárdulni, ’s miért van az, hogy mégis pénzünk nincs? Gróf Széchenyi István „Kelet népe“ czímű legújabb munkája valamint mindenütt, úgy nálunk is rendkívüli figyelmet gerjesztett. Különös az, hogy midőn a’ nemes gróf, egész munkáján keresztül, egyedül a’ kérdéses hírlapi modort kárhoztatja, ugyanakkor nálunk a’ „Kelet népének“ szinte csak modorját halljuk kárhoztatni. Többen az elveket ’s a’ gróf magast» szempontú hazafiai nézeteit bármilly üdveseknek, de Kosuth hírlapi irányára egyátalában nem lesék alkalmazhatóknak; mig mások teljesen meg vannak győződve, hogy ha Kosuthot nemtője el nem hagyja válaszában, a' grófot ézen azon sors érendi, melly Horváth Istvánt és Dessewffy Józsefet érte a’ Bajzávali hatalmas vita után. Adja isten, hogy ezen jóslatok meghiúsuljanak, de csak javára e’ gyúlékony keleti fajnak, mellynek természete pangó quietismus, ’s mellyet csekély hitünk szerint, hogy nemesebb vállalataival fel ne hagyjon, nem elég koronkint, hanem szakadatlanul , ’s minél elevenrehatóbban kell ösztönözni. Zeliz, jul. 11. Különös a’ természet játéka; de, fájdalom, néha borzasztó eseményeket szül. Illym természeti rémtüneménynek mi is, de főkép a’ szomszéd lekélnek valának tanúi. Ma délután egy óra tájban, midőn rettenetes szélvihar vonult el fölöttük, a’ gabonakereszteket felbontván ’s messze hengentvén, mezőket, utakat, árkokat kalászokkal ’s szemekkel betöltvén, az uradalmi kastély födözetét végkép lerombolván, pajtákat, háztetőket ’s más épületeket részint megsértvén, részint megsemmisítvén. Nálunk kevesebb károk történtek; azért hála az egeknek! mert a’ nélkül is ránk nézve a’ tavali nyár volt mostoha ’s borzasztó. - Az illyen természeti látogatások azonban sokkal gyérebben érnek minket, mint némelly pennahösök megtámadásai; ezeket ha más nem, én fogom szigorú figyelemmel kisérni, minthogy Zelznek sok ágakra terjedő ipara és műveltsége csak elfogult hazafi előtt lehet ismeretlen. Ennélfogva B. urnak, ki a’ múltkor itt ’s környékünben tapogatá ellenét, ’s Zelizröl azt mondá, hogy eddig csak azt tudta, hogy itt pályinkaház van, azt felelem, hogy csak ő előtte ismeretlen mi létez még itt, ’s az egész világ tudja, milly virágzásban van itt a’ mezei gazdaság, milly jó ízlésű majorok építetnek, milly gyönyörű fasorok ültettetnek, mikép készülnek itt szederfák kiültetésével gróf Széchenyi indítványának eleget tenni; azonban jól van, ha megérdemlettük a’ kárpálást. Írjon B. ur, mit akar Zeliz ellen; de fogadom, hogy névtelen ellenét soha meg nem czárólandja ; mert ehhez ollyan B. ur, mint musca contra leonem a’ tudományok nemében. De mégis tanultunk valamit gunyiratából B. urnak, tanultuk t. i., hogy cortes és pálinka közt nagy az atyafiság. De én is valamire tanítom B. urat, melly Zelizen figyelemre méltó, ’s nem rég létesült. Van itt a’ pályinka ház fölött egy ményköhárító pózna Cpertica frankliniana), melly e’ környéknek minden gonosz és kártékony légét, hogy ne gyújthasson, összegyűjti, megfékezi és földalatti sötét üregekbe lebörtönözi, millyenekből kipárolgott. S. .. Léva’ tája, Julius’ 6. Junius’ 21 töl 28ig felette nagy meleg uralkodott, hogy a’hévmérő reggeli 9 órakor 24°, délbre 27°, esténkint 7 órakor 21°-on állott árnyékban, de szabad helyen, jun. 28 án délután Lován nagy zápor, környékén pedig nagy jégeső volt, melly Honibban Disznósnak, ’s Leszenyének határait nagy részben, Sólymosnak és Újfalunak Barsban kisebb mértékben elverte. Az esőzés rendkívüli villámlásokkal, és égdörgéssel járt, ’s egész julius’ -ig csaknem szakadatlanul tartott. Junius’ 30ik és julius’ ise közli éjjel a’ villám Léván a’ kegyes szerzet’ tornyába csapott be, és sok kárt okozott ugyan, de nem gyújtott. — Az őszi verések középszerűnél nagyobb termést ígérnek, a’ tavasziak álalában szegények; — kukoricza és burgonya jó reménnyel táplál. Az aratást már junius’ utolsó napjaiban el lellete kezdeni, ha a’ beállott esőzés azt nem akadályozta volna, mi miatt tartani lehet attól, hogy sok szem ki fog hullani. A’ rétek felette kevés szénát adtak, alig felét a’ múlt évinek; a’ luczernák és lóherék’ második kaszálása, úgy a’ ledneké is felette silány; ezen utolsót a’ penész féreg is nagyon megrontotta. Sarjához van némi reménységünk. A’ szarvasmarha itt is köröm- és szájbetegségben szenved; többi állataink egészégesek. A’ szöllő nálunk is korán kifejlődött, és igen jó bort, de keveset igér. — A’ gabonának rész kelete van; a’ marhahúsnak fontja 13 kr. vólt.; a’ hires ludfertály’ árulása Léván már kezdődik, ’s ez sok embert szokott ide édesgetni. Egyébiránt a’ vásárok itt is, mint másutt, nem sok élénkséggel bírnak. Különös keresetág, melly figyelmet érdemelne, nem űzetik. — Főméltóságu galanthai Eszterházy Pál , herczegsége a’ lévai-ipoly-pászthói és bujáki uradalmait, javított Zugmayerféle ekékkel, skót boronákkal, amerikai szénagyűjtőkkel, széna-vontatókkal és Sternféle szelelő-rostákkal méltóztatott ellátni, ’s ez által magyar gazdáinknak öt megyébe nyujta alkalmat, hogy azokkal megismerkedjenek, ’s ha czélszerűnek találandják, bizonyos lévén már előre a’ sikerről, a’ jó példát hasznukra fordítsák. — Mi az itteni nép jellemét illeti, az kevés kivétellel sem nem munkás sem vállalkozási szellemmel nem bir, holott a’ város, helyzeténél fogva, jóllétét könnyen eszközölhetné. Ön érdekeik elhanyagolásának legfőbb, ’s mondhatnám egyedüli akadálya a’ bor, mellynek termesztésén nagyon kapnak, de mégis roszul mivelik. A’ bortermesztés sok hegyet elfoglal, mellyek különben csekély kivétellel, gabona-termesztésre is alkalmasok lennének, mire ha valóságosan fordítatnának, Léva városa’ jólléte, hol, mint a’ bányavárosok’ piaczán, a’ gabonának mindig jó ára van, tetemesen növekednék, annál inkább, minthogy a’ termesztett bor kevés pénzt hoz a’ városba, ’s egyedül esték mulatságul ’s többeknek lelket ölő részegeskedésül szolgál. Szürettől kezdve, mig csak a’ borban tart, seregesen járják rendre esténkint a’pinczéket, ’s igy haszon nélkül vesztegetik el, némellyek készpénzen, mások verejtékekkel termesztett boraikat. (Ifj. G . É. Újvár tája, julius 10. Medárd előtti napon megkezdődött és szinte 6 napig tartott eső csepegést, mellyet régi mondás szerint 6 hetes esőnek, vagy legalább is nedvesebb időnek kellekövetnie, felváltott rekkenő melegség gabnáinkat öszszetöpörítvén, aratásunkat jun. 25 én kezdők meg. Búzánk, kivált kövérebb és lejtősebb földjeinken szalmára nézve meglehetősen mutatkozik, itt ott ritkább, a’ későbbi üszögös is — szemre nem mindenütt kielégítő, a’ virágzás közben uralkodott kellemetlen idők és szárazság miatt. Rozsunk a’ lapályosabb részeken szinte jobb, dombosabb homokos helyeken majd csaknem egészen kiszáradt, és szemnélküli. April óta tájunkon kevés eső lévén, apró szénánk a’ tavaknál jóval kevesebb, azonban a’ szárazság miatt berkeink sok és egésséges szarvas marha szénával póló ják szükségünket. Árpánk ritka, kicsiny, zabunk itt ott jó, tengerink ( korább vetésű) szépen mutatkozik, burgonyánk szárára nézve igen szép, és ott, hol a’ nagyon pásztásan járó esőben részesülhetett, jó áldást igér, kenderünk és lenünk kölesünkkel együtt csak ott jó, hol több eső érte, második termésével roszul fizetett tenyerünket (lucerna), bükkönyünket, sőt a’ réti füvet is az aranyka, lippang, somogyiasan kosz, olly mértékben ölt, mellyben ezt még soha sem tapasztalom. Sírjunk kevés lesz. — Szarvas marháink száj, tölgy és köröm fájásban szűlödének, lovaink itt ott torokfájással küzdöttek; a’ birka tűrhető állapotban van, néhol a’ legelő nagy szűke miatt sovány. — Aratási időnk nagyon roszúl mutatkozik, egy hét óta több munkarontó, és a’ szántásokat elő éppen nem segítő csepergésink vannak ; lakomtól egy órányira az Újváron, Bajoson, és Nyitra vizén túli, sőt melléki némelly helyeken, leginkább pedig a’ vágmentében több eső szakadások mutatkoznak; vágmenti szomszédink vetéseik jól állanak, ’s ha a’múltkor is rögtön felduzzadtság ki nem szakaszt, szorgalmas fáradozásaiknak ez idén nem kis sikerét érendik. Az őszi 11-dik, a’ tavaszi 12-dik részéit arattatik. Mind a’ mellett, hogy gabona és széna termésünk a’ tavalyinál jóval alábbvaló, a’gabonának semmi ára, ellenben a’ szénának nagy a’ kelete.— Gyümölcsünk kevés, szőlö-fürteink meglehetősen mutatkozók, káposzta a’vágmentén, valamint más egyéb zöldség is, hacsak valami veszély nem éri a’ termesztőket, elég fog lenni, a’ mondott aratási kezdetnél jóval hamarább levágott repczénk igen jól fizetett; vetése módja a’ közönséges szórt, kivéve egy kisebb részt, melly töltötten szinte kielégítő volt. — Az idei tenyer, és baltaczim vetéseink hol esőben részesülhettek, szinte kielégítők. — Fa ültetvényeinkben sok kárt szenvedénk a’ szárazság miatt, hetenkint többször eszközöltetett locsolás mellett is; többet azonban a’minden elöhaladást, mivetséget, ellenző ’s utáló népség’ rongálásai miatt, kiknek zabolázására a’ Somogy-megyei tisztikar igen pontos eljárását óhajtanám. — Tót népünk kimondhatlanul szerelvén a’ gyümölcsöt, a’ hol csak hozzájuthat, bár veszedelemmel járjon is, kilopja a’ szorgalommal és költséggel ápolt gyümölcsöt, de azért, még sem ültet, élt, és szemez gyümölcs fákat; mi okból igen ajánlható volna Nyírra felsőbb táján lévő egyik igen derék lelkészünk azon jótékony intézkedésének utánzása, miszerint addig egy házasulandó párt sem ad össze, míg ez bizonyos mennyiségű nemesített fát nem képes előmutatni. Ennek amaz áldott következménye jön, hogy az eddig gyümölcs után sóvárgó, de azt magának csak lopás által kereső híveit, állhatatosság, ’s folytonos ösztönzés által gyümölcscsel kereskedőkké, és az által élelem keresőkké változtatá. Milly kevés fáradságba kerülne a’ lelkész uraknak a’ szép példát követni, ’s az által híveik lelki boldogságán kívül azoknak anyagi jóllétét is eszközleni! (Ifj. G.) Pesten a’ kereskedői világban valóságos páni rettegés uralkodik. Néhány nagy bécsi háznak (ezek közt Geymüllernek és Steinnernek is) váratlan bukása seregestül vonja maga után mind Bécsben, mind Pesten is a’ kisebbeket, ’s köztük nagy hitelű szilárd házakat is, így bukott meg e’ napokban Liedemann Fridrik, így Jalics, igy többen is, és a bukások napról napra szaporodnak. Mondják, hogy az ausztriai nemzeti bank hirtelen minden hitelezést visszahúzott, ’s ez (a’ keleti dolgok utófájdalmainak segítségével) okozá a’ nagy bécsi házak bukását ; hirtelen kellett, a’ bankbéli kölcsönöket visszafizetni, és készpénz nem volt; — ’s most, midőn ezek megbuktak, hasonlóan járnak azok, kik viszont az ő fülelőkkel dolgoztának. Pedig ha egyszer liquidatiókra kerül a’ dolog, halasztásoknak helye nincs, hogy activumaikat beszedvén, tartozásaikat romlás nélkül leróhatnék. De akármi legyen is e’ bukások oka, egy körülményt igen szembetűnöleg bizonyítanak, és ez, hogy a’ forgásbani készpénz a’ kereskedői világban mondhatlanul megkevesedett. (p. // ) Kolozs megyei tisztválasztás további eredményei: tized— bértárnok: Cserey Ferencz; levéltárnok: Istvánffy Sándor; iktató szökefalvi Nagysándor. Szolgabirák, felső kér. fejérdi Jár: Graur Antal, gyalui: Rákossy Károly, almási: Mohai Ádám, bácsi: Keczeli Károly, bikali: Gelei K. Pál, b. hunyadi: Gyarmathy Sándor, alsó kéz: n. nyulasi: Ajtai György, kolozsi: Biró Pál, palatkai: Belleghy László, mocsi: Tóth Sámuel, tekei: Dorga.