Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-12-06 / 98. szám
Figyelmeztetés. Miután az idei Hírnök 87. számában, Dés ur által illy czim alatt közlött czikkre: „Dr. Luther Márton egyetlen egy Magyarországba irt levelett senki az ágostai vallástételt követők közül, noha a t. lelkész urakat e’ dolog közelebbről illethette, mindekkoráig sem szólalt fel, nehogy e’ tévedés minden észrevétel nélkül hangozzék el, ’s a’ hallgatás helyeslésnek magyaráztassék, történeti tekintetből is, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Dr. Luther Márton nemcsak egyetlenegy, hanem több levelet is irt Magyarországba és a’ közlött levelet talán épen nem is Szmrecsányi Péternek irta. Dr. Luther Márton igen nagy levelezést vitt, és minden iránt, ki őt felszólítá, nagy gonddal volt. Itt ő boldognak boldogtalannak, urnak , szegénynek, fejedelemnek és pedig férfi s nő nemen levőknek. Különösen a’magyarok iránt szives részvéttel volt: jelesen a Mária királynét, Mohácsnál elesett Lajos királyunk özvegyét, az ő tudományához való hajlandóságáért azzal tisztelte meg, hogy a 37. 62. 94. és 109. zsoltároknak világositását, mellyel maga készített és Vittembergában kinyomatott, az elöljáró levelével együtt, 1526 ik évi novelsó napján, neki ajánlotta. Luther Mártonnak ezen levelét kiadta Kollár Ferencz, in originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa Sacra Apostolicorum Regum Hungáriáé, Vindob. A. 1774, p. 123. et 124. úgyszintén Ribini János illyczimű munkájában ’Memorabilia Ecclesiae Augustanae Confessionis in regno Hungariáe. Posonii, 1787. T. I. p. 14. et 15.“ Ezen levelében Luther így ír: „Clementissima Regina! Constitueram mecum piorum hominum impulsus consilio 4. des Psalmos Majestati Vestrae inscribere, qui commonefacerent, ut Majestas Vestra Sanctum Dei Azerbum alacriter et hilare in Hungária porro pergat promovere. Secunda quippe fama ad me pervenit, Majestatem Aestram in Evangelium esse propensam, attamen ab Episcopis, qui magna potestate in Hungária praediti et maximam ejus partem possidere dicuntur, admodum impediri et averti, adeo ut etusi etiam nonnullis inocentis saguillis auctores exsitterint ’sb. Továbbá b) Erdélyi Antal kassai lelkésznek zavartatása, Luthernek értésére esvén, 1530ban kelt levele által ot Luther állhatatosságra inté, ki is a’ Luther levele következésében neki bátorodván, több szomszéd lelkész társaival, az úrvacsorája miatt habzókat, Luther értelmében megerősíteni iparkodott. Ribini János ugyanis, említett munkája 42. lapján igy szól: „Jam anno 1530. Joannes curio Cibiniensis, doctrina sacramentaria turbare coepit Ecclesias, qui tamen a ministris Cassoviensibus et Eperjessiensibus repressus est. Cassoviae eo tempore Antonius Transilvanus sacrum munus administrabat, quam Kis Futur. Lutherus per literas ad constantiam hortabatur. Antonius literis Lutheri motus, rem cum vicinis Eperjesiensibus communicat, adjuncta cohortatione, ut vicinum Joannem, de Sacramento coenae litubanter et inconstanter loquentem, in doctrina et sententia Lutheri confirmare conaventur. Vid. Hypomnema Severini Sculteti föl. 17“ Majd c) Stöckel Lénárt — bártfai születés — Wittembergában Luthert hallgatván és Szlábiában rectorságot viselvén, midőn 1539 ben Bártfán, a’ hazájában, kívánt volna hivatalba lépni, maga Luther, levele által, ajánlá őtet a bártfaiaknak. (Lásd Buday Ezsaias Magyarország históriáját a’ mohácsi veszedelemtől fogva Buda visszavételéig. Második kiadás Debreczenben 1814. a’ 119 ik lapon). Luthernek ezen levelét, mint Ribini említett munkájában (T. I. p. 39.) megjegyzi, egri püspök Barkóczy, 1750ben midőn azon vidéket hivatalosan szemlélgetné, több a’ vallást illető oklevelekkel együtt, magához vette; úgyszintén .) Midőn Dévay Mátyás — Luthernek igen kedvelt tanítványa — 1543 ban Felső-Magyarországban , az úrvacsorája felől Zwinglius értelmét hirdetné, a’ Sáros vmegyei prédikátorok panaszt tevén ő ellene Luthernél, ezeknek Luther a’ következő 1544dik évi áprilisben érzékenyen felelte, hogy Dévay Mátyás ő tőle azt a’ tudományt nem tanulta. Luthernek ezen levele (Ribini T. I. p. 60) szóról szóra igy vagyon: „Venerabilibus in Christo Fratribus, ministris verbi in ecclesiis Eperies et vicinorum locorum, sinceris et fidelissimis in Domino carissimis, gratiam et pacem. Venerabiles in Domino viri. Literas vestras lugubres nimis, legi magno cum dolore cordis mei, tantam videns iram Dei; imo tanta dementa peccalorum nostrorum, quae coegerunt Deum, ad mittendas contra nostam horridas furias Turcarum. Ipse det, ut resipiscamus, et acta poenitentia, placemus hanc iram. Aut si omnino decretum est, ita fieri, faciat, ut sit haec novissima ira, et unum de magnis signis, ad diem gloriae et saluris nostrae sicut dixit. Et signa erunt. Amen. Ceterum quod de Mathia Dévay scribitis, vehementer sum admiratus, cum et apud nos sit ipse adeo boni odoris, ut mihi ipsi sit difficile vobis dicere scribentibus. Sed utut sit, certe non a nobis habet Sacramentariorum doctrinam. Nos hic constanter contra eam pugnamus, publice et privatim , nec ulla suspicio aut tenuis odor est apud nos, de ista abominatione. State ergo et nolite dubitare, me nunquam, nisi me Deus furiosum fieri permittat, sensurum esse cum adversariis sacramenti, nec eam abominationem passurum in ecclesia mihi credita, aut si, quod avertat Deus, aliter fecero, vos cum fiducia dicite, me furiosum et damnatum esse. Diabolus est, qui cum seit, tot meis libris testibus me invictum esse in publico, cogitat serpentinis et clanculariis sibillis, ubi potest in angulis suis, me infamare et verbum veritatis, sub mei nominia lituro, deformare. Cogor itaque post tot confessiones meas, adhuc unam edere, quam faciam propediem, et novissimam. De M. Philippo mihi nulla est omnino suspicio, neque de ullo nostrum. Nam, ut dixi, in publico ne mutire quidem audet satanas. Oremus ardecter ut Dominus noster Jesus Christus, finem faciat propediem istius mundi nos vissimi et pessimi, qui venit ad summum, ut neque se ipsum ferre ultio posse videatur, a eni Domine Jesu, Amen in quo bene valete. Datum Wittebergae feria 2. post Quasimodogeniti. MDXLIV.“ Végre e) Azon levelet is, mellyet Dé s ur az idei Hírnök 87dik számában közöl, Luther irta és pedig ide Magyarországba irta. Hanem A mi észrevételemnek és figyelmeztetésemnek másik főtárgya, nem Szmrecsányi Péternek — mint a’ közlő állítja — hanem Révay Ferencznek, Turócz vmegye főispányának irta és küldötte. Révay Ferencz ugyanis — ki maga is igen tanult ember — és a’ reformationak hatalmas pártfogója volt, habozván az úrvacsorája felőli tudományban, ön megnyugtathatása végett, Luther Mártonnak, a’ zwinglianusok okaira vonatkozólag irt, hogy világosítná és erősítné meg őtet ez érdemben és ekkorrá Luther Révaynak szóról szóra azon D—s ur által közlött levelet, melly Ribini említett munkájának 43. és 44ik lapjain hibátlanul (mert D—s ur másolata néhol még is hibás és hiányos) feltalálható. Ez értelemben van nemcsak Ribini, hanem Buday Ezsaiás is históriájának 96. és 134ik lapjain. Már most mellyik nemzetiség levéltárában van az eredeti ? Azt csak senki sem állítja, hogy ez Luthernek, az úrvacsorája feletti encyclicája és így többekhez szóló körlevele lett volna ; de azt sem állítja , hogy Luthernek, mind Révay Ferencz mind Smrecsányi Péter azon egy időben ’s érdemben írlak és Luther mindegyiknek épen azon egy napon ’s épen azon szavakkal felelt volna. Itt alkalmasint valami kis plagiaratusi csínnak kell lappangani. Miután tehát én — mindazon állításom megmutatásával, hogy Dr. Luther Márton nemcsak egyetlenegy , hanem több levelet is irt Magyarországba, mindazzal, hogy azon levelet dr. Luther Márton talán nem is Szmrcsányi Péternek, hanem talán Révay Ferencznek, Trencsény főispánjának (ki utóbb 1542-ki országgyűlésen nádori helytartóvá (Locumtenens Palatinalis) lett, ’s ki — mint már mondva vala — a’ reformationak hatalmas pártfogója ’s buzgó terjesztője volt) irta ; egy kis figyelmet ébresztettem: már most tessék azoknak, kik közelebbről érdekeltetnek, a’ dologhoz nyomosabban szólani, ’s minden kétséget a’ lehetőségig eloszlatni. Pápán nov. 25-én 1841. Sebestyén Gábor, t. és Veszprém vármegye tiszti főügyviselője. Előfizetési jelentés. Tiszteltt.cz. Előfizetőinket figyelmeztetjük, hogy Hírnök és Századunk lapjaink, eddigi irányukat’s belesküi alakjukat megtartva, ’s ugyancsak az eddigi díj mellett, fogják jövő évben is pályájukat folytatni, bizodalmasan remélvén a’ t.cz. közönség számos pártfogását ezentúl is, egyszersmind kérvén az előfizetések jókorán megtételét, nehogy az uj évkor egyszerre összetódulni szokott előfizetők hátramaradást, vagy a’ későn érkezők hiányt, minden igyekezetünk mellett is, szenvedni kényteleníttessenek. A’ Hírnök és Századunk szerkesztősége. Pozsony, december 5-kén 1841. (311) Legközelebb megjelent ’s Wigand pozsonyi könyvárusnál, valamint általa országszerte minden könyvárusnál, megszerezhető: Még egy TERRA IMMUNTA. Ismeretek és tudnivalók az ausztriai birodalom nem-magyar tartományairól. Összegyüjté ’s kiadás*1. S*amberg f Ferencs* Tartalma: Előszó. ■ Bevezetés. Népesség. — Polgári osztályzatok. — Kormányforma. — Vagyon-és örökülés-jog. — Földbirtok. — Jótékony intézetek. — Vallási ’s egyházi szerkezet. Nevelés. Fenyírőjog. Polgári igazgatás. — Aristocratia. — Törvénykezés. — Rendőrség. — Pénzügy. Hadkormány és hadsereg. — Számviteli ellenőrség. — Szellemi műveltség ’s a’ mesterségek és tudományok előmozdítása.— Anyagi képzés és nemesítő ipar._Kereskedés. — Külkereskedés. — Beviteli áruezikkek. — Kiviteli áruezikkek. — Fökereskedőurak __ Befejezés. Ára 1 fz. 30 kr. j. (317) A’ Sopron-Vasi Szederegylet az 1842-ik évi januar. 3-án tartandó első félévi közgyűlésére, a’ tisztelt tagok meghivatnak. A’választmány rendeletéből (3) Chernél Lajos jegyző. (318) (1) A’ Suliguli érezviz-források haszonbérbe adása. A’ am. magyar kir. udv. Kamara ré-széről ezennel közzétételik, hogy jövő ' évi január 17íni Maimaros-Szigeten a’ Sj!® p kir. provisoratus hivatalteremében délelőtti 1 órakor tartandó nyilványos árverés HI HBBI utján hat egymásutáni évre uj haszonbéri,e sürina,í adatni a’ vissói erdő-hivatalt M&l *|la kerületben a’ tajnai völgyben fekvő úgynevezett .Suliguli érezviz-források, az illető fürdői és raktári épületekkel együtt. A’ bérleni kívánók, 80 fr. bánatpénzzel ellátvák, a’ fentebb nevezett napon és helyen megjelenni hivatalosak. A’ szerződés feltételei előbb is megtekinthetők ugyanők és a’ vissói kir. erdő- és számtartó-hivatalban, valamint Budán a’ kir. udv. kamarai számvivő hivatalban a’ szokott hivatal-órák alatt. (3) (319) Haszonbérletek. (1) Folyó évi december holnap 22k én a’ királyi alapítványi uradalmak Séllye kerületének kormányzói hivatala által az ajánlatok arányában, egy, vagy több évre az alul jegyzett, tekintetes Nyitra megyében keblezett királyi alapítványi javak árverés utján a’ többet ígérőknek a’ Szent- János-Elefanti uradalmi épületben , felsőbb helybenhagyás fentartása mellett a’ majorsági épületekkel kibéreltetnek és pedig: 1) Szent-János-Elefanti puszta, Alsó- és Felső- Elefanti rész jószággal, 233 mai holdnyi majorságbeli Szántóföldek, 42*%, hold rétek, 8'%, hold legelővel, 7' 131 kertes szőlővel, ’s évenkint 3' 33 holdnyi erdei vágással, 1/31 jobbágy-telektől 3 jobbágy- és 3 zsellérház utáni úrbéri járandósággal és a’ vásárjovidelem Sz. János-Ftesánton a’ többi itt nem nevezed királyi haszonvételeken kívül. 2) Gethfalu puszta, Kolon helységi rész jószággal 272 holdnyi majorságbéli szántóföldek — 78%2 hold réttel, 208 erdei legelővel 1 % hold kerttel, 1%2 jobbágytelektől, 3 jobbágy- és 1 zsellérháztól, az úrbéri járandóság , kilenczed és tized természetben , ide nem értvén a’ királyi haszonvételeket, mellyek külön kibéreltettek Kik tehát a’ fent érintett javakat kibérleni szándékoznak, elegendő bánpénzzel ellátva hivatalosak. Séllyén november hó 24-kén 1841. (3) (320) Árverési hirdetés. (1) Néhai méltóságos császári kir. Kamarás Nagy-Jókai Farkas Imre hátrahagyott özvegye részéről köztudomásúl létetik, hogy folyó évi december 16-kán ugyan Nagy-Jókán (t. n. Pozsony vármegyében) reggeli 9 órakor kezdve, többnyire 16—17 markos magasságu , és ugyan 4 csödör, 7 kocsi és 3 csikó-lovak a’ legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzbeli lefizetés mellettel fognak adatni. (*3*) (314) Malom-bérleti árverés. A’ határnap, meddig azok, kik a’ kitett jutalomért vetélkedni szándékoznak, értekezéseiket a’ pesti királyi tudományos egyetem nagyságos rectorának postabér terhe nélkül általküldeni tartoznak, jövő 1842ik esztendei december 31k ére van rendelve; azon nap pedig, mellyen a’ 200 forintból álló jutalom a’ legjobb értekezés szerzőjének oda ítéltetik, 1843ik esztendei május lsejére határoztatott. Olly értekezés , melly a’ szerzője nevét nyilván kijelenti, ezen tudományos vetélkedéshez nem bocsáttathatni, hanem csak az ollyan, melly valamelly jelszót viselvén homlokán , szerzőjének nevét és más őt megismertető jeleket, egy melléje kapcsolt, de zárva lepecsételt levélkébe foglalja, mellyen kívülről ugyanazon jelszó légyen irva. Ezen tudományos vetélkedésre mind a’ hazai, mind a’ külföldi tudós férfiak meghivatnak, a’ kik értekezéseiket deák, magyar , német vagy franczia nyelven készíthetik. Költ Pesten nov. 25kén 1841. Schwartner (3) jutalom-hagyományának gondviselői. A’ séllyei praefectoralus részéről ezennel közhírré tetetik, hogy f. 1841. évi decemb. 20k án a’ Sz. János Elefánt vallás-alapitványiirodalomhoz tartozó, Nyitrától 1/2 postaállomásnyi távolságra a’ Nyitra folyón helyzeti, most ismét egészen ujan szerkeztetek ’s czélszerűleg felkészített, uj szilárd zsilippel négyszöget köböl ellátva , így hamarjábani javítást nem fdivánó ’s kisebb vízzel is őrölhető állapotba helyzett nyolcz-kerekü podluzsáni őrlőmalom, a’ szükséges lak-épűletekkel, fészerrel, istálókkal, lakhelyekkel ’s 20 hodnyi gyümölcsös- és káposztás-kerttel együtt, árverés utján a’ többet igérőnek egy vagy az ajánlat minősége szerint több évre is haszonbérbe adatandik. Bérleni akarók tehát, kik t. i. adósságnélküli elégséges vagyont mutathatnak elő, felszólittatnak, hogy 200 fr. p. sr. bánatpénzzel ellátva a’ mondott napon magában a’ malomban megjelenjenek. A’ szerződési feltételek pedig addig is mind a’ séllyei praefectoralus iróteremében mind a’ Sz. János Elefanti tiszttartósági hivatalban megtudhatók. (3) (316) , (2) Jutalom-hirdetés pályairatra. Néhai tek. tudós Schwartner Márton urnak, a’ pesti királyi tudományos egyetemben a’ diplomatica és heraldica volt tanítójának , könyvtárőrjének és a’ bölcselkedési kar seniorának hagyományából 200 forint váltó czédusában ajánltatik a’ következő tárgyról készítendő legjobb értekezés jutalmául: „Texatur catalogus auctorum librorumque a Joanne Kitonich in suis operibus laudatorum , addita corundem notifia literaria". Azon értekezés, melly a’ jutalmat megnyeri , máshonnan e’ ezévra ajánltatott költséggel kinyomtattatik és annak 12 példánya a’ szerzőnek állaladalik. (306) sz ung-zabolcsi (3) gesmalom-társaság december 13-kán Nyíregyházán közgyűlést tartami, mellyre a’ részvényesek hivatalosak. (3) (310) Seelmaier Anna felszólítasik (3) bajorországi öröksége átvételére. A’ császári királyi Udvarnál lévő bajorországi követségnek legfőbb helyről érkezett emléklevele szerint 1840. április 19én Bajorországban kebelezett Kirchberg nevű helységben törvénytelen származású Buchner Anna papszakácsné végrendelet nélkül meghatározván, annak természetes anyja t. i. Tellenweisból származó mészáros leány, Seelmaier Anna, ki állítólag 1808. Magyarországban férjhez ment, nevezetes örökségnek tulajdonosnéjává lett. ... Miután azonban említett Seelmaier Annának életben létele, annak mostani neve, állása, lakhelye, vagy más családi viszonyai senki előtt tudva nem volnának, felsőbb parancs következtében említett Seelmaier Anna, vagy annak netalán közbejött halála után elmaradott örökösei és általjában mindazok , kik a’fölebbi örökségre valami jogot tarthatnak, e’ jognak a’ hirdetés napjától számítandó hatvan nap leforgása alatt a’ bajorországi Limbachi tartományi törvényszék előtt leendő bebizonyítására minél hamarább es közlendő országos híreszteléssel felszóllttatnak, minthogy e’határidő elteltével a’ kérdéses örökség minden tekintet nélkül a’ magokat jelentő törvényileg közelebbröli örökösök kezeihez szolgáltatandó leend. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.