Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-10-24 / 84. szám
század Ferdinand huszárok beszállásoltatván, nehogy ezen teher rendszerintinek tekintessék. Ő Felségéhez felírás létetik olly czélból, hogy ezen a lovas katonaság tartására egészen alkalmatlan megyét, mellyben, ha egy svadron egy év alatt élelmeztetik, a deperditák 10,000 -ra hágnak fel, legkegyelmesebben felmenteni méltóztassék, miután úgyis az adóbeli restantia a kétévi tartozást felülhaladja. F. J. 5 Kassa, oct. 12. Folyó hótkén kezdett és öt napig folytatólag tartott rendkívüli közgyűlésünk főtárgya az ujan alakitott 5 mezei rendőrségi alszbirák választása volt. Ennek eredménye következő: a füzéri járásban lett, felkiáltás által: Fekete Ferencz; a kassaiban voksolás által Martenidesz László; a cserehátiban felkiáltás által: Szent-Imrey Bertalan; a szikszaiban voksolás által: Fáy Abraham; a göncziben voksolás által Kovács Ferencz. Ez után választott alszbiráknak rendes alszbirói és nem kizárólag mezeirendőrségi hatóságuk leend, mennyiben pedig szolgabiró esküdt nélkül hivatalilag nem működhetnek, ez okból addig is, mig a jövő országgyűlésen a mezei rendőrségi törvénynek e részbeni kiegészítése eszközöltetnék, a megyebeli rendszerinti s tiszteletbeli esküdtek mezei rendőrségi ügyekbeni eljárásra is köteleztettek. Egyéb kitűnöbb tárgyai ezen közgyűlésünknek következők: 1 a megyebeli hajdúk hadnagya meghatározván, ezen a Rendek által czélszerűbben rendszerezett, és a tömlöcztartói helyett, tömlöczfelügyelői tiszttel összekötött hivatalra eddigi albiztos Tóth János neveztetett ki 12 folyamodók közül az elnök főispány ő maga által. 21 Felolvastatott ns Zala vmegyének, Beák Antal haláláról megyénket tudósitó levele, melly a nagy hazafi kimultán megyénk rendei által érzett őszinte fájdalom kifejezésével fogadtatott. 33 Két ideglázban sinlő megyei raboskodó kezesség mellett leendő kibocsátásáért folyamodott; kérésük meg nem tagadtatott. 43 A szabott árérti faszolgáltatás, melly kegyelembeli kedvezésben, némelly katonai és nem-katonai intézetek és hivatalok eddigelé részeltettek, a közbenjött visszaélések miatt, mellyek megyénk adózó népére nézve a pénzkereshetés ezen ágát nyomasztó teherré tevék, megszüntetett. 53 Felolvastatott a nm. m. kir. Hló-Tanácsnak b. Mednyánszky Alajos önmagának kamara elnökké lett kineveztetését tudató levele, mellynek nyomán ő excája üdvözlő, egyszersmind örvendező levéllel fog megyénk részéről megtiszteltetni. 53 A kassai mészárosok folyamodására a hús ára jövő évnegyedi közgyűléstől kezdve 1 krral feljebb emeltetett. 73 két úti biztosi hely ürességben lévén, az azt elnyerni óhajtók folyamodásaiknak a főispány ő magához a jövő évnegyedi közgyűlés idejéig leendő beadására utasittattak. A jövő évnegyedi közgyűlés határnapja dec. 12ére van kitűzve, a törvényes napok pedig nov. mikén veendik kezdetüket. Máramarosból. A hírlapokban az időjárásról és evvel többnyire összekötött termésről különböző vidékről különféléket, sokszor ellenkezőt is sokat olvashatni; egyik vidék bőségről dicsekeszik, másik akkor szükségről panaszkodik, és szomorúan néz a tél ekbe; ez a földnek geographiai, és physikai fekvéséből magyarázható. Illy pontból magyarázható Verhhovina vidékünk múlt és ez évi termése: tavaly az országosan uralkodó aszály miatt a takarmány és gabna nagy szűke sok házigazdát sokáig érezhető, vagy talán soha meg nem győzhető szegénységbe süllyesztett, ellenben nálunk a takarmány bőségben, és legjobb minőségű ; a szalma és élet középszerűségen felőli annyira, hogy alföldről múlt telelésre ide hajtott egy darab marhától csak 12 v.ft. fizettetett, krumpliszüretünk pedig, melly e hegyes megyékben a jobágyságnak egyedüli istápja, olly bőven fizetett, hogy majd a fél lakosságnak egész újig eltartott, ez idén pedig háladatos szivünket az egek urához emelő tudósitásokat olvasunk: az őszi jól fizet, takarmány bőségben, a szőlő legjobb reménnyel kecsegtet, gyümölcs elégkevés kivételben, a pusztító viharokról is kevesbet olvashatni. E bőségnek ellenében kerületünkben a széna igen kevés, szalma és gabna még kevesebb, krumpli pedig a legsilányabb állapotban a melett, hogy egész nyárom egész aug. 6-ig elegendően esözött, de mit az éjjel-nappal uralkodó szünetnélküli éjszaki szelek azonnal kiszárítottak, mellyek ellen kárpáthegyeink alföldet megóvták, azért bő ott talán, itten a hegyekben pedig szegény a termés. — Aug. 6-tól sept. 8-ig esők nem volt, Huszth, NI. Szőlős körül, Munkács, Ungvár felett minden fajú tavaszi vetést, még a füvet is gyökerében nagy táblákon kirágta a féreg. — Egyéb bajainkhoz járul a marha száj- és körömfájása, melly olly közönséges, hogy juhaink fele, még sertések is sintödnek benne, a nélkül hogy e gyakori baj ellen hathatós és bizonyos gyógymódot ismernénk; kívánatos, sőt a gazdaközönség és szegénység részéről e betegség által okozni szokott sok károk és a gazdálkodásban beteg marha miatt történhető hátramaradások elhárítása tekintetéből szükséges is, hogy ügybarátok, vagy a hasznos és szükséges gazdasági ösméretek terjesztésében fáradhatlanul munkálódó , közháladatosságra méltó M. Gaz. egyesület e gyakori és mindenütt előforduló baj ellen mezei naptárában közzétett rövid értekezéssel és sikeres gyógymóddal a gazdaközönséget megvigasztalná. Előzményül szolgálhatnak következő adatok: említett betegség völgyünkben hét év alatt négyszer fordult elő száraz nyáron és ősszel; télben és tavasszal nem tapasztaltatott, néha úgy dühöng, hogy a tehenek elvetnek. E két baj egy természetű és minőségű lehet, mivel szájfájás lábfájással előbb vagy utóbb vagy egyszerre elmúlhatlanul együtt jár; a szájfájás hat nap alatt foly le, négy napig a rothadástól tajtékszik, utolsó napokban pedig az ing, szájpadlás és nyelv elrothadt bőrét elhullatja; ezután eszik és kérődzik a marha ; legjobb eczetes vagy tiszta hidegvízzel többször napjában a rothadt büdös nyáltól száját kiöblíteni; használtaik még mosásul limsó, kékkő, bors, sósviz ; mivel a marha ekkor semmit nem eszik, híg péppel többször napjában haszonnal öntetik be, máskép elgyengül és elhullhat. — Ennél sokkal makacsabb a körömfájás, melly egy, sőt két holnapig is elkinozza a szegény párát, sokszor elhull a körme vagy előre nyúl, elkaperásodik, néha görcsöket vet a lábán, a marha elsatnyul, munkára illyenkor alkalmatlan, vevőre hibás s. t. f. Ez ellen a gazdakönyvekben ajánlott gyógymódok közül kiemelhető, hogy a gyuladást érettségre juttatni segítsük, kifakadás után hidegvízzel, eczettel, vagy mészvizzel gyakran leöblíteni igen hasznos ; de nem jó a hidegvíz kifakadás előtt, melly a fekélynek éretségre jutását gátolja, a koronától ekkor, hol kifakadni szokott, beljebb veszi magát a fekély, innen azután a körömlehullás és bénaság. Mindezek mellett örvendetest is írhatni, mi különös említést érdemel, hogy vidékünkben nedves vagy száraz években majd egyiránt a legszebben diszlik a kender, len és ebből selyem tapintatú szösz, de kereskedésezikké nem válván, semmi befolyású anyagi életünkre, csak házi szükségre és hanyagon termesztetik ; és nem tudni azért, mivel senkitől nem kerestetik, vagy azért nem kereskedési czikk, mivel kicsinyben űzetik? talán az elsőben fekszik a baj. Kívánatos, hogy a mindig közjóra ügyelő, ezt előmozdutni törekvő kegyes kormányunk erre figyelmet fordítva az Odessába kender és len után evező angol hajókat ismét hazánk kikötőibe e czikkek után édesgetné, talán így a kereskedésnek jótékony sugára közlekedések utján Máramarosnak e legéjszakibb járásába is behatna, több szorgalomra buzditná a népet, mellynek két völgye kevés ipar mellett ebből egész adóját is leróná, csak volna kinek e czikket megvenni; olly vidékkel történnék ez, mellynek földje talán egyptomi József bő éveiben sem volna képes népének elegendő kenyeret adni; a minden évi nagy hiányt juhtenyésztésből, fenyőfaeladásból pótolják a lakosok, de ezekből is az utóbbi, mint jövedelmezőbb, speculánsok és zsidók kezére került, a jobbágyság majd egészen kiszorítva. — Szellemi életünkről szinte hasonlót mondhatni, mert ez az anyagival kezet fogva együtt jár, sőt az anyagi, mint nervus rerum gerendarum, amannak bátyja, mindnyájan szellemiek lehetünk, és leszünk, csak legyen honnan, de mi haszna, midőn hazánk minden szagolyából csak ez hallható: nincs kereskedés, nincs pénz, és mi kevés vagyon, szellemiek után magyar szellemként külföldre kiszellemeztetik. Tudjuk és ismerjük azt is, ha szellemiekhez tartozik, hogy rangfeletti, módnélküli fényűzés minden pénzhiánynál túlságokba kapott, a szegény gazdagot, a szolga urat, kicsiny nagyot mutat, mit nem csudálunk, mert tulságok kora ez, mit inkább sajnálunk. Dolgunk hasonló amazéhoz, ki jobb jövendőt keresendő, régi álláspontját, irányát, elhagyva hánykódik, és hányattatik, mig a czélhoz legbiztosabb vezetője akad, bár jelen erisisünk soká ne tartana. Muszty István. & Kassa, oct. 12. Folyó hórkán tartatott a kassai kir. academiánál a szent léleknek segítségül hívása mellett a közelebbről beállott uj oskolai évnek ünnepélyes megnyitása. Az isteni tisztelet után az egész tanítói kar, valamint a tanuló ifjúság, az academia nagy teremébe jött össze, hol a politia tanítója t. ez. Plath Nép. János ur tarta az úgynevezett praeludiumot, vagyis beköszönő szónoklatot, mellyben a „korszellemről“ nem korszerű nyelven ugyan, de igen velősen értekezett. A beszéd remek szerkezete és a páratlanul ékes előadás ragadó hatalma csaknem elfeledtető velünk, hogy füleinket nem magyar hangok csiklandozák. Más részről igen kellemesen meglepő érzet a tisztelt szónok úrnak azon végnyilatkozása, hogy tanulmányát (studiumát magyar nyelven előadhatni legnagyobb örömére szolgáland; valaminthogy a tisztelt tanító úr már most is a deák textus magyarázására nagyobb részt a magyar nyelvet vegyesen használja, és ezáltal mind tanítványainak tudományos előmenetelét biztosabban eszközli, mind tanítói érdemkoszorújába egy igen becses „örökzöldet“ fűzni indul, és magát a haza hálájára mindinkább érdemesíti. Valóban óhajtjuk, hogy e hazafiai szép igyekezetnek az academiai testület körében több követői akadjanak, annál is inkább, mert igy az előleges szoktatás hatása által kevesbbé értendenék a pálya rögeit, mellyel elébb utóbb megtörniük mulhatlanul kellend. Szegszárd, oct. 6. Szüretünknek már úgyszólván vége. Mennyiségre nézve általjában jóval fölülmúlja az idei a tavali meglehetős termést úgy, hogy 1834. óta nem is emlékszünk bővebb termésre; s mint akkor, úgy most is igen kapósak a hordók, olly annyira, hogy az avult faabroncsuak is 1 fr. 15 kr. s még drágábban is adatnak el. E kedvező bor-esztendő, úgy hinnék, föléleszti szőlős gazdáinkban a többi évi csekély termés után már csüggedni kezdett szőlőművelési hajlamot; csak jobb ára lenne borainknak, mert 2 vszon, sőt mint halljuk, olcsóbban is vesztegetik, mi azon, úgy tartom, országszerte divatozó körülménynek tulajdonítható, hogy nincsenek vevőink, hisz csak két tehetős borkereskedő szokott messze terjedő borvidékünkre jönni, kik kények szerint szabják meg a többnyire aránytalan árt, a szegény népünk várjon várván már úgy is a szüretet, hogy számos szükségei fedezésére kevéssé pénzelhessen, kénytelen elhirált borait mintegy elvesztegetni. Ez ismét új adat, hogy nincs kereskedésünk. El vola végezve, hogy sz. Mihály napja előtt nem engedtetik meg a szedés hegyeinken .'*3 de a véletlen, s miután egész nyarunkon át folytonos nagy szárazság uralkodott, épen nem reménylett tartós esőzések kénytelenítették előbb megereszteni a szüretet, és sokak szerencséjére , mert így mégis betakaríthatták csekély mijüket, különben a sz. mihálynapi, délutáni 5—6 órai nagy zivatar és sűrű jégzápor szüretelte volna le. Az ugyanakkor dühöngött orkán töménytelen károkat is okozott; több ló sodortatott el a felhőszakadás következtében ötnyi magasságú árvíztől. Nem hagyhatom érintetlenül, hogy vidékünk több mérföldre sáskakint lepve volt fekete földiegerekkel, mellyek vetéseinkben, léteinken tetemes pusztításaik után már mi emészthetőt sem lelvén szőlőshegyeinkre kezdtek tódulni; ezeket, hála Isten, a sok eső elemésztette, s igy uj vetéseinket is előre félt pusztításaik ellen kármen"'.) Vidékünkül t. i. többnyire sept. derekán szoktak szüretelni, minthogy vékony borti szőlőfürteink nem igen tarthatók. tesitette. — Napjaink olly annyira meghüsültek, hogy hévmérőnk reggelenkint alig mutat 4—5 foknyit. (N. U. A kőszegi árvaház. Ez intézet első alapját Kelcz Imre Jézus társasági szerzetes vallásos buzgósága s keresztény szeretete veté meg 1750 ben, ki néhány rokonkeblü szerzetes társaitól nemes szándékában gyámolittatva a jótevő hívek adakozásaiból 5000 (öt ezer) forintra menő öszveget gyűjtött, hogy ennek kamatjából olly elhagyott szegény s árva gyermekek, kik vagy magok szabadon a kath. hitre térnek , vagy szűkölködő szüleiktől nevelés végett önkényt átadatnak, avagy katholikus szüleik kora halála, szegénysége vagy hanyagsága által magokra hagyatvák s lelki veszedelemnek kitétetvék, az üdvözítő kath. hit tudományában s a keresztény erkölcs szabályaiban neveltessenek, miszerint mind lelki üdvökről, mind életök jövendő sorsáról kellően gondoskodni képesek legyenek. Ezen zsenge intézet, mellyel csekély erő, de annál buzgóbb lélek alapita, csakhamar meleg részvétre talált az emberiség valódi jólétéért lángoló szivekben. Kőszeg városa s egyes polgárai, több vidéki főrangúak s nemesek gyarapiták azt pénzbeli adományukkal. Azonban szilárdabb állást s tágasabb hatást Adelfy Antalnak a dunántúli kerületi tábla elnökének Kőszegenjul.ján 1768ban lett s febr.21én 1771ben foganatbalépett végrendelete által nyert, miszerint szerzeményének nevezetes részét 70,000 (hetven ezer) forintot Jézus igaz anyaszentegyházának gyarapítására s a keresztény hívek üdvösségének elősegítésére ezen intézetnek ajándékoza. Az alaptőkének illy tetemes öregbedésével szaporodott a növendékek száma is, kik először egy bérbe vett, utóbb pedig egy megvásárlott házban neveltettek. Különös atyai gonddal ápolta ezen vallásos buzgóság szülte intézetet a szombathelyi egyházmegyének szinte buzgó s feledhetlen első püspöke felső szopori Szily János, ki főpásztori bokros gondjai közt sem feledkezett meg nyájának ezen kisded részéről, hanem annak ezélzetű ápolására s nevelésére a lelkismeretes kezelés és bölcs takarékosság által meggazdálkodott kamatokból egy tágasb s az előbbinél alkalmasb épületet emelt a várostól pénzen vett téren a nélkül, hogy az intézet tőkéje, mint a niélt. Helytartó Tanácshoz decembe 17én 1785ben intézett folyamodásában vallja, egy fillérnyi csorbát szenvedett, vagy a növendékek száma kevesittetett volna, sőt ezen időközben még az alaptőkét is 3754 forinttal növelte. Ezen nagyszerű épületet, mellyet a szegény s árva növendékek mai napig is laknak, alig végzé be a fáradhatatlan főpap 1785-ben, midőn ápril. 29-én 1787-ben 2-ik József császár rendeletéből ezen intézet rendeltetése helyéről Kőszegről elvitetett s Pozsonyba áttétetett, alaptőkéje a vallási alapítványokhoz csatoltatott, az épület pedig a kerületi kir. tábla ülései helyéül kibérleltetett. Azonban 2-ik József halála után 1790-ben május 1-jén mindenek helyre állíttattak. Ekkor Kelcz Imre, az első alapító, Kristus religiója szerinti szeretetének, melly nem egy pillanatnak hit-, dics-, haszonvágy-ébresztette, s nyom nélkül ellobbanó lelkesedése, hanem a religio igazságaitól áthatott s mindenki boldogságát egyiránt óhajtó szívnek lettek s áldozatokban dús, és soha meg nem szűnő hajlandósága és készége, példás tanúságát adá. Ugyanis 1790 — 1792-ben, midőn már győri kanonok és adalberti prépost volt, több izbeni adakozásával 67,700 (hatvan hét ezer hét száz forinttal nevelte az intézet alaptőkéjét, minek következtében 1782-ben már 80 részint katholikussá lett, részint árva gyermek nyert vallási, erkölcsi s tudományos nevelést. Örök hála emlékéül ezen intézet a két nagy lelkű alapitónak nevéről „Adelfy-Kelcz árvaház“nak neveztetik. A növendékek fölvétele az intézetbe a megyés püspököt és a nemes káptalant közösen illeti. Azonban Kőszeg városa is nevezhet, minthogy eredetileg adománnyal járult az intézethez. A fölvettek eledellel és ruhával láttatnak el, az intézetben létők egész ideje alatt gondos fölvigyázat, alatt vágynak. Az intézetben iskola nincs, hanem koruk és tehetségükhöz képest vagy a helybeli nemzeti iskolába, vagy a gymnasiumba járnak. Kik tudományokra hajlandóságot s alkalmas elmelehetséget mulatnak, s jámbor viseletük által magokat ajánlják, mindaddig az intézetben tartatnak, mig a gymnasium mind a hat osztályát, de nem végzik, kik pedig a tanulmányokban nem nagy előmenetelt tanúsítanak, nehogy idővel a dologtól elszokva a hazának helye s haszontalan polgárivá váljanak, valamelly általok választott mesterség megtanulása végett ügyes mesterekre bízatnak. Inas éveikben ruházattal az intézettől láttatnak el, sőt a szegődési és felszabadulási költségeket is ez viseli. Az intézetből kiléptekor minden növendék egy öltözet ruhát kap, mi a tanulókra nézve akkor történik, mikor a gymnasiumot kivégzik, a mester inasokra, mikor fölszabadulnak. Minthogy pontos fölügyelés alatt rendhez és szorgalomhoz szoktattatnak, több szülők meghatározott tartási dij mellet beadják gyermekeiket. Jelenleg az iskolába járó növendékek száma 71, köztök 5 tartási dij mellett, és 10 kézművet tanuló, és igy összesen S1. Az intézet alaptőkéje, melly Kelcz Imre gyűjteményes adományából, Adelfy Antal kegyes hagyományából, Kőszeg városa s egyéb nagy részint egyházi jótévek adakozásaiból együtt, a pénz értékének századunk elején történt gyakori változásával nagy vesztességet szenvedett, de a lelkismeretes és pontos kezelés és újabbi majdnem egyedül egyházi férfiak kegyes hagyományai által ismét annyira növekedett, hogy az 184°/,-ki számadás szerint 183,095 (száznyolczvanhárom ezer kilen ezvenöt) forint 170 kra fölrúg váltó czédulában. Ide nem számitvák a szombathelyi székesegyházi káptalan két jótevő, a szellemi sörkötési nevelést hőn pártoló boldogult tagjának, Czuppon György és Török József apát és kanonokok kegyes hagyományai, mellyek, minthogy végrendeletük még tökéletes teljesedésbe nem mehetett, külön kezeltetnek. Az első april. 2-án 1819-ben, a másik mart. 19-én 1840-ben tett végrendeletükben általános örökösükké ezen intézetet tevék olly jegyzéssel, hogy a fölvételnél a családjukból származott gyermekeknek elsőség adassák, várandó mennyiség az elsőnél10, a másik