Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-01-31 / 9. szám
9. szám. HÍRNÖK Január 31. 1942. A sliink kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hirek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, danavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Száz Ildivik terjedelmes, politicai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár- literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Szalásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. s r., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél a „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetést kéretik. Tartalom: Magyarország. Váltótörvényszék; Fehér, Zala és Sopron megyék közgyűlései; adakozás; az irgalmas szerzet; esztergomi és szekszárdi tudósítások; czáfoló válasz Pestről. Ausztria. Nagybritannia. Francziaország. Követkamarai ülés: a Journal des Débats az éjszakamerikai senatus rabszolgakereskedés feletti tanácskozásairól. Németország. Porosz kir. rendelmény. Nápoly. Norvégia. Törökország. A syriaiak lecsendesítése. Középamerika. Földrengés. Elegy. Hirdetések. Magyarország. (Váltó törvényszék. Pozsony, január. Ha vannak törvényes intézetek, mellyeknek becse bizonyos előzmények létezése által feltételeztetik, úgy nincs ok megütköznünk ama csekély eredményen, mellyel a váltótörvény egy évi rövid, de a honfi figyelmét nagy mértékben igénylő hatása, a gyakorlat még igenis parlag mezején, előhozott. Eleven bizonysága egyszersmind annak, hogy az eszme, bármilly felséges, bármilly üdvhozó combinatióval szövé is azt nemzeti intézményeink sorába a törvényhozás, ha nem a nemzet életéből folya ki, kelet szelíd növényeként csak gondos ápolás után, csak későn termi meg gyümölcseit. És ez váltótörvényeink születését illetőleg valóban áll, mert amaz előzmények, mellyek azoknak becsét feltételezik, most is nagy mértékben hiányzanak és még soká hiányzani fognak. Az ész hatalmas világa előtt foszlani kezd ugyan itt ott a nehéz köd, melly alkotmányos egünkre száll, de vastag előítéletek nyomják még e hazát átalakulásunk ez örökké nevezetes korában, mellyben a gyanusítgatás erőt osztó mételye durong, s én megvallom, hogy bármennyire vagyok is hajlandó osztozni azok véleményében, kik a nemzet ezer évi fenmaradásának okát helyhatósági rendszerünkben keresik, ezt nem csupán annak, hanem valóban s leginkább a természet kedvező éghajlatunk alatt áldásdozólag működő erejének tulajdonítom. Csekély eredményt szült, mint mondom, a váltótörvény, és lehet e ezen csodálkoznunk, hol a mellett, hogy a kereskedési ismeretek olly szűk korlátok közé szorítvák, maguk a közlekedés könnyítését célzó tervek is, máiglan csak pusztában elhangzott szavak, pedig az anyagi jóllét nem csupán a törvények által, hanem leginkább az azokat elevenítő s a foglalatosságok czélirányos felosztását elősegítő intézetek létesítése által eszközölhető. Jó országutak, hajókázható folyók, vízcsatornák és vasutak, mind megannyi szárnyai a kereskedésnek, s ha az egyetlenegy Dunát kiveszem , melly magában a nemzetet gazdagítható belkereskedésnek csak egy igen csekély csatornája, a többi mind a pia desideriák közé sorozandó. A magában csekély, de aránytalansága miatt hazánkra sulyosodott adórendszer, a magány s közös viszonyokban elgyomosodott ősiség, elzáró vámjakint állanak a haladás olajág övezte pályáján, s bármennyire szeretek is lelkes honfitársaim ama szép hitében osztozni, hogy a mostani vámrendszerből eredő minden hasznok és károk csak a hitelt érdeklő minden törvények meghozatala után lesznek mérlegezhetendők, a gyakorlat rideg mezején elhervad e remény, midőn tapasztalni kénytelenítetünk, hogy magok a már fenálló törvények is, mellyek a hitel és kereskedés érdekeit illetőleg hozattak, nagy részben még mindig a kivitel vasakaratu emberére várnak. És illy szegény s előítélettel teljes körülmények közt pang hitelünk, holott a váltótörvények nem szülője, hanem csak dajkája a hitelnek, melly ama bizodalmon ama hiten alapszik, hogy az, kit valaki hitelével megajándékozott, szavának minden tekintetben embere is lesz. És ezen értelemben a hitel egyik felette, fontos rugója a kereskedésnek, egyik nevezetes faktora amaz erkölcsi tekintetben is meszszeható anyagi jólétnek, mellyel a kereskedés virágzása, vagyis az emberi munkásságnak lehető legnagyobb szétágazása tetemesen feltételez. A munkásságnak ezen imént említett czélirányos felosztása eszközlené azt, hogy a nemzet sokkal jutányosabban elégíthetvén ki szükségeit, az áruk is sokkal kevesebb költséggel és időveszteséggel hozatnának létre, mint most, midőn a javak árának egymáshozi aránytalansága annyira szembeszökő, pedig minél jobb, minél olcsóbb a kicserélésre szánt áru, annál szaporább az áruk utáni, s az anyagi jóllét természetet előzményéül tekintendő kérdezősködés, melly midőn egy részről a termesztők s kereskedők számát és nyereségét szaporítja, más részről a termesztést egyaránt emeli és javítja. Ezen előrebocsátott s anyagi jóllétünkre nézve igen is fontos a körülmények méltánylata mellett, reményem, hogy honfitársaim óhajtását előzöm meg, midőn a hazánk évkönyveiben felejthetetlen 1840 ki évszülte váltótörvények azon általános hatását, mellyet életbe léptük egy évi zsenge ideje alatt az élet gyakorlati mezején e kerületben előidéztenek, rövid vázolatban a nyilványosságnak átadom. — A pozsonyi kir. e. b. váltó törvényszék 1841-dik évi jan. 11. napján tartott legelső ülésében alakulván, törvényes eljárásait e napon kezdé meg. Ezen naptól kezdve a legközelebb lefolyt évben öszszesen 109 kereskedő jegyezteté be magát, jelesül: A Szabad kir. Pozsony városából. Mader J., Weisz László, Jiringer József, Fischer János, Edl Tivadar, Frölich Zsigmond, Barth Károly, Scherz Fülöp, Zechmeister Eduard, Habermayer Mátyás és fia, Jurenák Antal, Andree Mihály, Glumels Erbens társ. Hofer Károly, Pairer József, Glauber Ferencz, Römer Károly, Burián József, Schönauer Jakab, Kieszling József, Kieszling testvérek, Scherz József, Meer Péter, Duránszky János Fülöp, Kottrits Károly, Neubauer Pál, Kalotta Constantin, Zechmeister T. A. és társa, Pallehner János István, Poszusztál Mihály, Schönhofer Sámuel, Hallesch Antal, Schwerdtner Kristóf, Winkler Alajos, Mitterhauser György, Schreiber Iveresztély, Colloseus K. János, Gerometta Vincze, Reidner János Gottlieb, Grohman Károly, Viltsek Károly, Fuszek Zsigmond , Walkó Márton, Berger József, Maschee Fridrik, Schmid Antal, Slubek Susanna, Tsida Nép. Ján., Pauer Frerencz, Siegel Ernő, Sieber Henrik, Schwartz Keresztély, Bauschek János, Kainz Ferencz, Bánik István és társa, Ringer János, Wigand Károly, Braun János, Levius János, Schauer György, Jaeger Lajos József, Pohl Ferencz. Pozsonyi takarékpénztár. BJ Pozsony váralljáról: Stampfl György. CJ Izraeliták részint Pozsony váralljáról részszerint sz. kir. Pozsony városából: Berger I. P., Mayer Salamon, Brüll J. M., Lövy Ádám és fia, Pappenheim Hermann, Bizenczer Leopold, Ehrenfeld J. H., Schreiber Abr. Jónás, Grünwald Ignácz, Brach Ernán, és testvére, Leitersdorfer Móricz, Abeles Rudolf, Kann Fülöp, Lövy Lázár, Kann Sámuel, Trebitsch Móses Löb., Frankl Sámuel, Leitersdorf Mayer, Trebitsch Bernát, Wärendorfer Hermann, Frankl Y., Leitersdorf Arnold, Wellisch Regina, DJ Sz. kir. Nagy- Szombat városából: Heuffel Sámuel, Neuman Pál, Thinagl Nép. János, Slopfer György, Lukachich József, Stanzel Ján., Stanzel József, Stanzel Imre, Raimund J. és Smckál W. A., Pröbstl Alajos, Wächter Bódog, Palmano János, Pröbst özv. és fia, Planer Ign. özv. és társ, Sziliss György, Schönhofer Sámuel. EJ Sz. kir. Modor városából: Stalis Péter. FJ T. Pozsony vármegyéből: különösen aj Gubor helységből Zsitvay Gyula, bj Szered mezővárosából Wütsching Lajos Erid. GJ T. Bars vármegyéből: különösen aj Aranyos-Maróthról Samassa János, bj Oszlány mezővárosából: Dievald Antal. HJ T. Győr vmegyéből: különösen Sziget helységből Lederer Zsigmond, izraelita. II T. Nyitra vármegyéből, különösen Szabad Nyitra városából Vutray Péter. — A váltótörvényszéki bíróság eleibe került 88 váltó s egy áruszállítási ügy, mellyek küzül egyesség által elintéztetett 31. Feljebb vitetett 3. A váltójeltörvényszék által helybenhagyatott 3. Nem vagyok azok közül, kik a váltótörvény hatását illetőleg fellengős reménnyel kecsegteték magukat, de megvallom, hogy ha azon aggodalomteljes idegenkedésre visszaemlékezem, mellyel a kereskedői testület, s ebben épen azok, kiket ipar és szerencse a nagyok sorába emelt, önérdekük biztosítására hozott váltótörvényeink ellenében most jajveszékelőleg majd megtámadólag viseltetett, olly kielégítő sikert, mint amillyen idő haladtával a bejegyeztetési évkönyv hitelesítési rendszabályok szültek, reménylem alig való kilátásunk. Részakarat, vagy különczködés s a mi leghihetőbb, ismerethiány idézte e fel, a jó életbe léptének ezen nem annyira váratlan, mint szomorító előjelét, meghahatározni annyival kevésbbé merem, mivel a törvény uralkodó hatalma előtt e gondolat bennem elnémul; bizonyos azonban az, hogy a tiszta felfogás szülte meggyőződés által érlelt akarat itt is megtenné gyümölcseit, s e részben kereskedői ülnökeinknek Weisz László és Jiringer József uraknak mind a pozsonyi, mind a kerületbeli kereskedőkre vonatkozólag példás buzgalmát, meleg kebellel adjuk a jövő kor becses emlékének át. Nem illy kedvezőleg áll a dolog a kereskedői könyvek törvényesítésével, mert az egész év lefolyta alatt, annyi beczímzett kereskedők könyvei közül csak 36 darab hitelesíttetett s a törvény szoros rendszabása szerint mindezek sem vezettetnek, úgy vélem, hogy ezen a kereskedői érdekekre olly káros befolyású körülmény csupán a törvény rendszabásában feneklő amazoknak tulajdonítható, mivel a 100 laptól 3 fttal járó törvényesítési díj nem csak a kis árus kereskedőnek felette terhes, ki pénzforgatási alapjának csekély terjedelmessége miatt illy nagy díjt csak áldozatul adhat, hanem a nagyobbaknak is, kik széles kereskedésükhez megkivántató nagy számú vastag könyveik törvényesítésére olly tőkét kénytelenek évenkint feláldozni, mellynek tömegbeli kiszakítása, hogy megtörténhessék, akár magának a kereskedőnek terhére akár kamat-felszámítás általa tőle vásárlóra, de egyikre mindenesetre reá rovandó. Szabad legyen itt az általános nézetek e vonalán, először is a bejegyeztetést illetőleg, jelző gyanánt megjegyeznem azt, hogy a bejegyeztetés vétkes elmulasztásával a törvény e szó legnemesebb értelmében rendes kereskedők tetemesen és csupán ők szenvednek, szenvednek pedig azáltal, hogy azokkali összeköttetésük fentartását önérdekük s felállhatásuk parancsolólag követelvén, nem ritkán peres útra szorított keresetükkel,"daczára annak, hogy ők a nem kereskedők biztosításáról gondoskodott váltótörvény szigorúságának a könyvek rendes vezetése tekintetében fárasztó pontossággal eleget tettek, a rendetlen kereskedőházak ellenében részint a váltói rendes perfolyamra, részint az annyi házrekesszel ellátott köztörvénykezési rendszerre vagynak utasítva. E részben a törvényhozásnak, melly a váltótörvényszékek tettleges felállításával, minden a kereskedés szabad mozgását, gátló befolyásoknak nyílt ellensége jön, parancsolólag kell majdan fellépnie. — Kötelességemnek tartom ezúttal hazámfiait egy visszaélésre figyelmeztetni, melly a váltó kezelésénél, a könnyelműek vagy vele bánni nem tudók tekintetében veszélyeztetőleg divatban van. Ez abban áll, hogy midőn a hitelező adósára váltót intézvén, azt vele elfogadtatja, csupán számokkal szokja a kölcsönözött summát beírni, üresen hagyva a betűkkel tetszés szerint betöltendő vékony vonalakat. Hogy a váltóknak ekkénti kibocsátásánál visszaélések nemcsak könnyen történhetnek,hanem valóban meg is történtek,a tapasztalás bizonyítja; minélfogva addig is, míg a törvényhozás erről megelőzőleg rendelkezendik, javaslanám a váltókra pénzt keresőknek, hogy a váltó elfogadása alkalmával a betűknek szánt vonalat mindjárt töltessék be, vagy, ami sokkal czélirányosabb, maguk keze írásával töltsék be. Ami a váltótörvényszéki bíráskodás általános hatását illeti,tagadhatatlan s önérzés melengette kebellel mondhatni, hogy az előtte lefolyt nem csekély számú ügyek szigorú kezelése által, az ígéret rendes teljesítésében gyökerező személyes hitel terjesztésére fel nem számítható következményeket idézett elő, s e részben hazafias örömmel tanúsíthatni, hogy a jelenleg fenálló helyhatósági rendszer méltánylata mellett, egy-két esetet kivéve azon aggodalom, mellyel némellyek a váltótörvénynek tettleges alkalmazására megbízott törvényhatóságok eljárása iránt, jósló tekintettel terjeszgettek, tökéletesen hiúsulva jön. Ámde az áruszállítási ügyek ritkasága, s az álhitelezők jókori fellépte által kijátszott némelly jólelkű hitelezőnek a váltótörvény szigorúan kimért következetességétől, idegenkedése mind megannyi bizonysága annak, hogy a törvény bármilly fáradhatatlanul őrködjék is a polgárok igazai felett, magában az erkölcsi erők rugóit kellő mozgásba nem hozhatja; s amennyiben a hiteltörvénynek tagadhatatlan de nagyobbadán csak szenvedő hatását cselekvővé változtatni az önmagunktól függ, alapos okunk van hinni, hogy midőn a törvények gyakorlati hatását mérlegező hazafi a váltóügyek kérlelhetetlen szigorúsággal történt kezelésében egy részről a közjó egyik hatalmas zálogát biztosítva látja, más részről azonban ugyanezen váltóügyek és a naponta szaporodó csődök nem várt tömegében, a mindent magával ragadó kor aggodalom teljes szavát hallja. Kunsch Lajos. ■*=:* Sz. Fejérvár, télhó 21. (Vég.) A tegnapi ülés kezdetén a jegyzőkönyv hitelesítésekor ismét hosszas vita keletkezet a szerkezet szavai fölött; utóbb pedig az ügyészek iránti rendelkezés adott alkalmat sok feleselésre, minthogy többen személy szerint érdekelve voltak a tárgyban. Szükség valóban, hogy — kíméletes szóval élvén — az ügyészi fogások megszüntessenek, s a pörök rendes folyamát hanyagság miatti vagy szándékos visszaélések ne akadályoztathassák. A választmány által kidolgozott szabályok azonban megyei statútumok alakjában lévén megállapítandók, azoknak elfogadására pedig az öszszes nemesség jelenléte kivántatván, a két óránál tovább vitatott ügy, uj megvitatásul a jövő közgyűlésre halasztaték, mellyre a nemesség szokott módon körlevelek által fog meghivatni. Szőnyegre került továbbá az írnokok fizetésének javítása, melly az újabban üdvösnek talált gazdálkodási elvvelmindenkinek fáradságához mért becsületes fizetést !) homlokegyenest ellenkezőleg az eddigi 100 pengő forinton fölül még csak lakásbérrel sem szaporittatott. — Ma kitűnőbb tárgyak voltak. Fölolvastatott főispán ur ő exojának levele, mellyben Takács Sándor aladószedő uz előbbi helyére, a bicskei járásbeli esküdtségre, Izoboz Ferenczet nevezte ki; továbbá Zichy Károly gr. levele, mellyben jelenti, hogy bold. gr. Eszterházi Pálné szül. Csáky Josepha grófnő a megyei kórházra 1000 váltó filét hagyott végrendeletében. Előterjesztő azután az első alispán ur Szemere Bertalan levelének tartalmát, mellyben ez áradatban írónk a börtönjavitásról készítendő munkájához különrovatu adatokat kíván, mellyekre nézve semmi nehézség nem tétetvén, az illető tisztviselő urak önindultokbul egész készséggel ajánlották az adatok benyújtását. — Egy utóbb fölolvasott tiszti tudósitásból szomorú bizonysága tűnt föl a népi tudatlanságnak s együgyűségnek; mert csak ez által volt csupán lehetséges, hogy Perkáta helységben 40—50 ember és mintegy 150 darab ló megkoszosodott. Sime, mégis vannak, kik mondják: a népnevelés nem első tennivalónk! — Gyűlésünk holnap érend véget, mikorra csupán olly tárgyak maradtak, mellyek a közönség figyelmét nem igényelhetik. ** Soprony megyéből. Megyénk f. jan. 10-kén s következő napjain tartott közgyűlésének nevezetesebb határozatai: Hőgyészi Pál e megyének hosszú évsoron át szeszerelve tisztelt első alispánya a kir. táblához ülnöknek neveztetvén ki, hivataláról érzékenyen leköszönt. A megye rendet tisztelve érdemes volt főnöküknek bokros érdemeit, Rohonczy Ignácz másod alispány ur indítványára, kinek már előbb a leköszönő ur a megyei pecsétet átadta, elismerésöket a jegyzőkönyvbe iktattatni rendelték. A tisztikar nevében a másod alispány, Simon János főjegyző és Fiath tb. búcsúzott el. —A megyei ismeretes körlevelek sorsa e megyében pártoltattak: Bereghé a laibaebi sérelem tárgyában, felírás határoztatván Ő Felségéhez, mellyben a viszonyosság elve emeltetik ki; Fejére a gyorsírók iránt, Nádor Ő Fenségéhez határoztunk felírást; szinte Fejére az erdéllyeli egye-