Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-11-22 / 93. szám
93. szám. Szerkeszd s kiadja Valásfalvi Orosz József. November 22*1 &44.» A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi políticai hirek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak , dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmes!) politikai s rokon tudományi értekezésekkel, a Kis futár literatúrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden kedden és perbeken. Előfizetése 15-dik félévre postán 6 fr. 48 kr. p., helyben boríték nélkül 6 fr., borítékkal 6 fr. 12 kr. Előfizethetni a szerkesztőségnél Hófehérutczában a 21. sz. a. ház udvarra eső lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Országgyűlési közlések. Üzenetek, felirási- és törv.javaslatok s kir. válaszok. Pozsonyi újdonságok. Vegyes közlemények. Terv egy nagyszerű selyemkelme és szalaggyárnak biztosított részvények útjáni alakítására. Budapest. Iparegyesület. Székesfehérvár. Jablovicz. Erdélyi hírek. Igazítás. Nagybritannia. Francziaország. Spanyolország. Svézia és Norvégia. Szerbia. Kis futár. Ponori Thewrewk József utazás naplójából régi okiratok. Hirdetések: Zf Magyaroszág és Erdély. A nm. m. k. u. kamara Czerminger János vádoviczi k. kam. kerületi igazgatósági írnokot bukovinai, Zóllai Manót az ujszandeczi cs. k. kam. kerületi igazgatósági hiv. gyakornokot rajcazi vám és harminczadi kollektaussá ideiglen kinevezni méltóztatott. Országgyűlési közlés. Még eddig nem közöltélhetett izenetek, felírást és törvényjavaslatok, s királyi válaszok.— Ezen rovatbani országgyűlési tárgyakra vonatkozó közlésünket — mellyet lapjaink hasábjain jelen számunkban bevégzünk — megkezdjük a t. RRnek a m. FRRhez az ő Felsége kormánya alá nem tartozó idegen tartományokkal folytatandó külkereskedés iránt intézett, s a „Századunk“ 16-ik számában olvasható üzenete folytán kelt válaszüzenetével a m. FRRnek , úgyszintén ezen válaszizenetre kelt 2-ik izenetével a t.RRnek, mellyek következők: Izenete a m. FRRnek aziránt, hogy a vámszabályzatban országgyűlésen kivül változás ne tétessék. Abban, hogy az ország RRei által a múlt hó 13-kán a vámszabályzat iránt fölterjesztett felírás következtében ö Felsége k. kir. válaszának.mielöbbi kiadatása végett megkeressék, a m. FRR. megegyeznek ; annak azonban megemlítését, hogy a hon belsejéből a magyar tengerpart felé biztos közlekedési eszköznek létesítése van szándékban — minthogy még ezen tárgy nincs . Felsége ebbe terjesztve — mellőzendőnek látják ; kihagyatni kívánják továbbá a felírásnak azon részét is, mellyben mintegy előre föltételik, miszerint kormányi rendeletek által a magyar tengerparton fenálló vámok fölemeltethetvén , ez által a nemzetnek a közlekedési eszköz létesítéséhez csatlakozott reményei meghiúsíttatnak. Ami pedig az őfelsége kormánya alá nem tartozó idegen tartományokkal folytatandó külkereskedés iránti 1.javaslatot illeti: ennek tárgyát a m.FRR, mint részét tekintik azon egész vámrendszernek, mellyet az ország Rendei azorvhozás utján szabályoztatni kértek, és a mellynek fölvétele előtt annak egyes részét a m. FRR. nem látják czélszerűen tárgyalhatnak; ugyanazért mellőzve a t.javaslatot, ezen felírásnál fogva ő Felségét általánosan csak arra óhajtanák megkeresni, hogy addig is, míg a vámrendszer országgyűlésileg megállapitatik, a vámszabályzatban a törvhozás utján kívül változás ne tétessék, melly nézetük elfogadására és a felírásnak ezek szerinti szerkesztésére a t. KK. és RRet szives bizalommal felszólitják. — Második üzenete a t. KK. és RRnek aziránt, hogy a vámszabályzatban az országgyűlésen kívül változás ne tétessék. A KK. és RR. abban, hogy a múlt hó 13-án fölterjesztett felírásra a k. k. válasz általánosan sürgettesék, valamelly különös erősséget azért nem látnak, mert ha ezen sürgető felírásban a magyar tengerparti vámok különösen megemlítve nem lennének, ezen sürgető felírás nem lenne egyéb, mint ismétlése azon elveknek, és kivánatoknak, melly elvek és kivánatok az alap-felírásban foglaltatnak; azokat pedig, mint mellyekhez minden ismétlés nélkül, nem szabad akaratból, hanem a dolog fejtegetésének ellenállhatatlan erejénél fogva különben is szorosan ragaszkodnak, ismételni szükségesnek nem látják , hanem miután az ország Rendes részéről az első ezen válaszokat körülményesen felvilágosító fejtegetés megtételeit, a tárgynak kivált a legújabb időkben mindenütt kifejlett mozgalmaknál fogva komoly fontosságához képest illőbbnek tartják, bármi a kormány részéről bekövetkezni is kellő kiengesztelő lépéseit. Ahhoz pedig , hogy a 1.javaslat mellőzésével ő Felsége megkeressék, miszerint a kültartományok és Magyarország közötti vámok azalatt, míg a vámrendszer országgyűlésileg megalapíttathatik, azért nem járulhatnak, mivel az országyűlés jelenben épen együtt lévén, önmagára nem hivatkozhatik, s más lépést e részben, mi a vámszabályt illeti, nem is tehet, mint azt, hogy egy t.javaslat fölterjesztetése által épen a törvényhozás ösvényét kövesse. És ezen okoknál fogva a t. RR. az első szenetben közlött felíráshoz, és t.javaslathoz bízvást ragaszkodva , továbbá is felszólítják a m. FRRet hogy azoknak fölterjesztését hozzájárulásuk által előmozdítani méltoztassanak. Továbbá czélszerűnek látjuk közleni a 71-dik számi „Századunkban“ olvasható, s az 1836-dik évi orsz.gyűlésen alkotott úrbéri törvényczikkelyek némelly szakaszaink felvilágosításáról s illetőleg bővítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, a m. FRRnek ugyan e tárgyban a 76-dik számú „Századunkéban látható Válaszizenete folytán keltedik izenetét a RRnek, majd a 2ik főrendi választ, s az arra keletkezett 3ik izenetét a t. RRnek, mellyek következőleg hangzanak :N-ik üzenete a RR. és RRnek az úrbéri törv.czikkek némelly §§ainak módosítása tárgyában. A KK. és RR. némelly úrbéri czikkelyek felvilágosítását, mellyeknek önkényes vagy balmagyarázatából az adózó nép sorsára súlyos következmények keletkeztek, igazságosnak s azért elmulaszthatlannak tekintvén, fájdalmasan vették ebbeli törvényjavaslatuknak a m. FRR. általi el nem fogadását, és ez el nem fogadást a m. FRR. azon kijelentésével, miszerint bár a földesúr s jobbágy közötti viszonyokról rendelkező törvények gyakori változtatását általában jónak nem látják, ezen változtatást midőn szükségessé vált, el nem mellőzhetőnek ismerik, megegyeztetni nem tudják, mert a KK. és RR. e tárgybani javaslata az úrbéri törvények lényeges változtatása nélkül csak a törvény czéljának világosabb kifejtését foglalja magában, és törvénybe iktatása elmulaszthatlanul szükséges már azért is, hogy a becsúszott visszaélések szokássá ne erősödjenek; mín, ha a törvényhozás a dolognak idejére nem fordítja gondos figyelmét, könnyen bekövetkezhetnék. A 1.javaslat egyes §§aira átmenve a Bt. a 6. t.cz. 2. §ának 4. pontjánál az élesztő és ezet szabad behozatalának megemlítését, s ugyanazon §. végének a téglaégetés megemlítésével bővítését igazságosnak, s a fönálló törvényből folyónak tartják; mert a jobbágy ezen kedvezményekből az úrbéri törvényekben kizárva nem levén,sem kir. haszonvétel vagy bármelly jog e tekintetben a földesúrnak megadva nincs; a 7. t.cz. 11. §ában pedig minden földesúri előjogok és kizárások, mellyek a törvényben világosan elősorolva nincsenek, megtiltottak, következőleg a jobbágyok ezen jogok gyakorlatában bárminő megszorítása törvénytelen. A BR. tehát szükségesnek hiszik, hogy minden visszaélések jövőbeni meggátlására a törvény értelme határozottan felvilágosittassék s ennek folytában a téglaégetésre nézve jelenben fönálló szokásnak a FRR. által javaslalt föntartásában meg nem egyezhetnek, mert azáltal a t.hozás helyeslését fejezé ki azon földesurak törvénytelen cselekedetére, kik a jobbágyot ezen élvezetében akadályoztatták vagy díjfizetésre kényszerítették. A 6-ik. 2-ik §a 5. pontjának javaslati módosítása ezen t.cz. önként következménye, mert abban megengedtetvén a jobbágynak akár akónkinti kereskedése, akár önszüksége végetti főzhetése, természetes, hogy a pálinka akónkinti behozatalának is, mint nélkülözhetetlen eszköznek a kereskedés üzhetésére szabadnak kell lenni. A 6. t. ez. 8. §ának a malombérekre javaslott módosítását illetőleg, megjegyzék a RR., hogy a malombérek változtatására nézve a földesur korlátlan önkénnyel már az 1836: 6. t.czikknél fogva sem bir, hogy mig a földesur az illető malmokat úrbéri után magához nem váltja, a dolog addigi egész voltában hagyassák meg, tehát a malombérek is fönálló mennyiségekben hagyassanak meg. E szerint midőn a BR. ezen taxák állandósítását hozták javaslatba, csak az illető törvényben már benfoglalt eszmének világosabbá tételét javasolták s ezt rendőrségi tekintetből a nép közérdeke, valamint a malomgazdák iránti igazságos tekintek, kiknek a földesurak abbeli önkényes rendelkezhetésének megismerésével minden beépített, s beruházott értékűk ingadozó állapotba sülyesztetnék, egyiránt követelik. Mi végre a FRR. észrevételét a 6. t.cz. 9. §ának módosítására nézve illeti, a BR. a tisztesb rendűek (honoratiorok) nevezetének értelmét, a fenálló törvényes gyakorlat által annyira meghatározottnak vélik, hogy valamelly kétség e tekintetbeni támadhatásának aggodalmát nem osztják. Midőn ekképen a RR. javaslatában az úrbéri törvényben rendezett földesúri jogok legkevésbbé sem csonkittatnak, hanem csupán az iránt létezik intézkedés, hogy a jobbágyok a törvény rendelete ellen becsúszott megszorítások, és visszaélések ellen jövőben megotalmaztassanak, a RR. teljes reményben vannak, hogy ő cs. kir. Fölgséges a m. FRR. az adózó nép iránti igazságszeretetnél fogva a törvényjavaslat fölterjesztésében megegyezni méltóztatnak.— Második üzenete a m. FRR-nek az úrbéri törvényczikkek némelly §§-ainak módosítása tárgyában. Hogy a t.RR. által javaslatba hozott úrbéri törv.czikkek az eddigi törvényeknek nem egyedüli felvilágosítását czélozzák, hanem azokat lényegesen változtatják, magából a tervezett t.czikkek szövegéből világosan kitetszik, és miután a mélt. FRR, továbbá is azon meggyőződésben vannak, miszerint különösen az úrbéri viszonyokat tárgyazó törvények gyakori változtatása nem tanácsos, arra szólítják fel a t. RRket bizodalmasan , hogy a nem rég alkotott és már azóta is módosított úrbéri törvényeknek isméti újabb változtatásától elállani szíveskedjenek. —Harmadik üzenete a t. RK. és RRnek az úrbéri t. czikkek némelly o§ainak módosítása tárgyában. A KR. és RR. nem hallgathatják el a m. FRRnek eljárása iránt megjegyezni, hogy azt méltányosnak nem tarthatják , miszerint a m. FRR. minden okadás nélkül már a II-dik üzenetükben azon általános nézetnél fogva mellőzik a t. RR. javaslatait, mivel az úrbéri viszonyok felett alkotott törvények gyakori változtatását czélszerűnek nem vélik; mert ha feltéve az átküldött javaslatban némi §§-ok módosítása eszközöltetnék is, mit azonban a m. FRR. részletekbe nem bocsátkozva teljességgel fel nem világosítanak, a törvénynek gyakorlatban kifejtett alkalmazási nehézsége miatt módosítását nemcsak czélszerűnek, de szükségesnek is tekintik, s annál könyebben eszközölhetőnek, minél kevesebb idő folyt még el a törvényalkotás óta, azonban az országgyűlésének eme végóráiban a közlött javaslat iránti megegyesülés reménykivüli annál kevésbbé lehetvén, mivel a m. FRR. annak részleteit tanácskozás alá sem vették, ha a m. FRR. mire ezennel újólag szívesen felszólittatnak, ahhoz egész kiterjedésben hozzájárulni nem kívánnának is, a KR. és RR. azon bizodalmas felszólítást intézik a méltóságos Főrendekhez, hogy a közlött törvényjavaslatnak legalább azon részét méltóztassanak elfogadni, melly a tégla- és cserépégetést tárgyazza; teszik pedig ezt annál biztosabb reménnyel, mivel a téglaégetést az ország Rendei az 1836 évi országgyűlési naplók útmutatása szerint is úrbéri tárgynak nem tekintvén, az ez iránti részletes intézkedés ez oknál fogva mellőztetett; ide mellékelve tehát a tégla- és cserépégetést illető egy külön.javaslatot, s a felirási javaslatot is köztik.— Felirási javaslat e tárgyban. Felséges stb. A jobbágyok által gyakorolható tégla- és cserépégetést tárgyazó t.javaslatot ide 7. alatt mellékelve olly alázatos kéréssel terjesztjük fel, hogy azt Felséged k. k. jóváhagyása által megerősíteni méltóztassék. Egyébiránt stb. Törvényczikkely e tárgyban. 1. §. Az 1836-ik évi 6. l. sz. azzal bővíttetik, miszerint téglát és cserepet úgy egyes jobbágyoknak mint egész községeknek önhasználat és kereskedés végez a magok földjén, vagy a közlegelőn, és pedig hol a legelőelkülönözés megtörtént, a község által, különben a község s uradalom egyetértésével kijelölendő helyen égetni minden díjfizetés nélkül szabad. Szinte közlendőnek látjuk a királyi válaszok észrevételeinek, a törvényjavaslatok egyes szavaira is kiterjesztése iránti felírásra kelt k. k. válasz érdemében keletkezett rendi imer üzenetet. Üzenete a KKnak és RRnek a királyi válaszok észrevételeinek a törvényjavaslatok egyes szavaira is kiterjesztése iránt f. é. oct. 5-kén fölterjesztett felírásra leérkezett királyi válasz tárgyában. Tanácskozás alá vévén a KK. és RR. a folyó évi oct. 5-kén az iránt, hogy a királyi válaszokban foglalt észrevételek a törvényjavaslatoknak nemcsak érdemére hanem egyes szavaira is kiterjesztessenek, fölterjesztett országos írásra érkezett folyó évi oct. 13-án kelt királyi válasz tartalmát, azon meggyőződésben vannak most is, hogy a m. udvari cancellariával a törvények szerkezetére nézve folytatott értekezések és egyezkedések alkalmatlanok és a czélnak biztosan meg nem felelők, s azért azon óhajtást, miszerint a törvényjavaslatok érdemének országgyűlés és fejedelem közötti vitatása közben a szerkezet s annak egyes szavai felett is folytattassék az egyezkedés, s a szerint a kir. válaszokban arra nézve eleve tétessenek észrevételek, a KK. és KR. továbbá is ápolják ; tekintve azonban a folyó országgyűlés még hátra levő rövid idejét, csak a jelen esetben s minden innét jövőre vonható következtetés nélkül nem ellenzik azt, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatok szerkezetére nézve a m. udv. cancellariávali kölcsönös értekezés történjék ugyan meg, mindazáltal a múlt országgyűlésen megállapítva volt azon szabályoknak ezúttal is szoros megtartásával, hogy a két tábla részéről rendelendő országos küldöttsége— a felírásokból és királyi válaszokból készített törvényczikkelyek érdemére és értelmére nézve a királyi udv. Cancellariával semmi további egyezkedésekbe általában ne bocsátkozzék, hanem ha a törvényczikkelyek szerkezetének egyes szavaira és kifejezéseire tenne a kir. udv. Cancellaria valamelly észrevételeket, az országos választmány tagjainak, egy szóteli elállásra sem hatalmaztatván meg, reájok nézve áthágatálán szabályul a szolgáljon , hogy csupán a kir. udv. Cancellariával tartandó értekezés végett lévén kiküldve, minden egy egy az ország javára és jogai bátorságára hasznos és szükséges szót továbbá is megtartani, s ezt a kir. udvari Cancellaria tagjainak értesítésével kivívni is törekedjenek; magok azonban hozzájárusukkal legkisebb változtatást is el ne fogadhassanak , hanem a magokat előadandó mindennemű észrevételekről s eleikbe terjesztendő kivonatokról, körülményes tudósításaikat, időről időre a két táblák elegyes üléseikbe írásban nyújtsák be, s tudósításaik onnét közrehatás s a KK. és RRnek minden más köztárgyakra nézve is pr.gyűlési szokott gyakorlatú tanácskozásaik alá bocsáttassanak, s az miben a két tábla szinte szokott módon folytatandó kölcsönös értekezései után megegyesülend, a kir. udv. cancellariávali értekezés végett kirendelendő országos választmányi tagoknak — további utasításokul szolgáljon; a Kir. és RR. semmit sem kételkedvén, hogy a múlt országgyűlés alatt is megállapítva volt felebbi szabályokban e cs. kir. Főherczegsége s a m. Főrendek ezúttal is megegyezni méltóztatnak. Végre közöljük az 1836: 20.cz. 11. §-nak felvilágosítása iránt kelt rendi izenetet, melly igy hangzik : Izenete a t. Rnnek a szóbeli bíráskodásnak a kamatokra határozatlan mennyiségig kiterjesztése, s az 1836: 20. t.cz. 11. §-ának felvilágosítása tárgyában. A kölcsönző felek biztossága, s általában a közhitel tekintetében czélszerünek, s hasznosnak tartják a t. RR., hogy az 1836: 20. t.czikben elrendezett szóbeli bíráskodás rövid útja a kamatokra bármelly öszvegig azon esetre is kiterjesztessék, ha az adós magát szóbeli eljárásnak alá nem vetette; szükségesnek vélik továbbá, miszerint a gyakorlatban sokszor mutatkozó azon bizonytalan