Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-08-16 / 65. szám
tam, hogy a városokat különösen érdekli az élelmezési tárgy. Miért különösen? Itt az a kérdés, hogy kaszárnyák építtessenek és a megkívántató zab és széna kiszolgáltassák ;e terhet csak néhány városok viselik, a többiek — kivévőn az alföldi városokat — a szállásozást és katonai élelmezést alig ismerik. Az mondatott továbbá, hogy a városok képviselik az adózók osztályát, én azt mondom, hogy ők szinte olly castot képviselnek, mint mi. Én tehát elvkérdést látván a dologban, s azt per tangentem eldönteni nem akarván, maradok a kerületi határozat mellett. (Vége kövt Julius 26-ki kerületi ülésben, az V-ik osztályú sérelmek és kivonatok folytatása volt napirenden. 51. Mivel 1840-ik évben hozott kereskedési törvények czéljuknak meg nem felelnek, óhajtandó: a) Hogy a számviteli könyv a mostan fenálló dijak mellett, az első feljegyzési könyv vagy épen nem, vagy minden terjedelmére tekintet nélkül a pecsét és aláírások egyszerű díjai mellett mind a váltótörvényszékek, mind a törvényhatóságok által törvényesítlélhessék. b) Hogy a számviteli könyv, a bejegyzett kereskedő vagy annak könyvivője által a fenálló törvény értelmében vezettetvén, az első feljegyzési könyvbe a kereskedési segédszemélyzet is — a tanítványokon kívül — az általa vett vagy eladott tárgyakat bejegyezhesse, nehogy különben a kereskedők, könyvvivőjük rögtöni megbetegedése vagy elutazása esetében, vagy a törvény által tiltott firkakönyveket (Schmierbicher) alattomosan ismét behozni, vagy talán több hét után is csak emlékezetből az egyes tételeket az első feljegyzési könyvbe felvenni kénytelenek legyenek, c Hogy az 1840. 16. t. ez. 16. §. ekkép módositlassék, hogy a rendesen vezetett kereskedői könyvek, úgy mint az előtt, fél próbának tekintessenek, mert az áru megrendelésének vagy átadásának bebizonyitása alig lévén lehetséges, a részlelkű adósok hitelezőiket könnyen kijátszhatják. d) Hogy az 1836: 20. és 1840: 11. szóbeli bíráskodásról szóló czikkek rendelete a számviteli 200 pontot meg nem haladó adósságokra is olly formán terjesztessék ki, miszerint az első bíró ítélete a hit letétele előtt, tehát birtokon belül a törvényszékhez s illetőleg a városi tanácshoz felebb vitethetvén, a felebbvitelben hozott elmarasztaló ítélet pedig azonnal a pótló eskü fetétele után végre is hajtassák. 52. Miután a 1840-ik országgyűlés hiteltörvényeket alkotott, s ez által a kereskedés és ipar nélkülözhetsen segédeszközeinek, a tőkéknek biztosítására egy nevezetes lépést ten, szükséges arról gondoskodni, mikép azon óhajtott siker, mellyel a földbirtokos egyedül amazok által el nem élhetett, hitelintézetek által eszközöltessék; s mikép azon váltójogi hiteltörvényeknek netalán tapasztalt hiányai kijavitassanak, jelesen is az, minthogy eddig a csőd alá került javaktól a hitelező részére az ingók elszakasztalván, a földbirtok megúsztatott azon lényeges tartozmányától, melly egyedül képessé tévé megadni a jövedelmet, mit nélküle csak felében eszközölhet, szükséges , hogy az ingó tartozmányok ingatlanoknak s a földbirtoktól elválhatlanoknak tekintessenek. 53. Végre a váltótörvény különösen a földbirtokosokra a váltóképességből háromló káros következések miatt oda módosítlassék, hogy váltókiadási úgy szintén elfogadási képességgel csupán a kereskedők bírhassanak. 54. Az ithéri laizás tárgyában alkotott törvény határozatlan s könnyen önkényre vezető értelmű ; mind ezért, mind az úrbéri laizás engedelme alatt levő erdőknek majd mindenütt pusztulásra jutott állapotja miatt, ezen törvény szükségképen mégpedig a kép módosítandó, hogy az úrbéri erdő egy részének természetbeni kiszakítása és a jobbágynak használata alá bocsátása egyedül a földesúri szolgálatokat örökösen megváltandó községekre terjesztessék ki, a többiekre nézve pedig az úrbéri faizás is, szintúgy mint a legelővel történt, a legkisebb és legnagyobb szám, melly között a faizás akár és akár pedig szekér számra, az úrbéri erdő terjedelmességéhez és a házhelyek mennyiségéhez képest, állapíttassák meg. (Folyt. köv.) Pozsonyi újdonságok. Pozsony, aug.15. Midőn a legközelbi számiban említett kicsapongásról szóló sorokat írtam, kezemet szivemre tevén, meggyóntam az igazságnak, hogy magamat rágalom s méltatlanság bűnösévé nem teszem. Mert valamint utálat s gyűlölet érzetével fordulok el mindentől, a mi az erény útjáról letérten a bűn undok bélyegét viseli homlokán, s ellenállhatlan erőt érzek lelkemben megostorozni a rosztetteket, olly hő tisztelettel hajlok meg öröm közt a valódi jó előtt, tonon vágyva hirdetni minden igazságos érdemet. És mindenekfelatt, amit a polgári élet alapföltétéül szabott meg a közérzetem, mint Izrael fiai elött a szentek szenét szavaim és tetteim előtt olly sérthetetlen a becsület. — Ezen elvjellemző vallomás helyett becses olvasóink bizonyára a lönérintettem kihágás megígért rajzát várták ; annak közlését azonban később időre halasztván, midőn egész hitelességében fog az e lapokban megjelenhetni, jelen alkalommal egy más, igen rövid kalandocskával bátorkodom szolgálni , miszerint ugyanis tegnap este egy derék magyar úri társaságot elhagyván, s a városi kávéházak egyikébe fagylaltozni térvén, alig három perczet mulattam benne, midőn hirtelen megfordulva „szellemei“ kíséretében láttam elöttem a mult számban megemlített egyént, eme kérdéssel gúnyvonásos ajkain : „nem tudja mi újság?“ — Engem a sors meglehetős jó mennyiségű sejtelemmel ellátott megérteni s tapintattal, hol csak lehet, kikerülni a kellemetlen súrlódásokat, s megvallom gyengeségemet, ez alkommal is minden válasz nélkül szép beken hagyom oda tüszinta rám nézve künynyen talán veszélyt is hozhatotteremet. Uram! ha sértve érzi önmagát, lépjen fel jogszerű módon ellenem ; ott a törvény itt a sajtó, de minden egyéb visszatorlás csak gyalázatot hárítandna fejére. És ha van áliadalom, mellyben szabad volna egyenetlen fegyverekkel szerezni magának igazságot, mellyben a kárhoztatás méltó szózatát erőszakkal lehetne viszszafojtani, veszélyben forogván e miatt a személyes bátorlét, akkor tegyék le ott mindenről a kezeket és alkossanak a társaséretnek egy uj szerkezetet. Ezzel tartoztam, önnek uram, önmagamnak és a közönségnek mint e rovat írója. — Schultz Auguszt: Megyei tudósítások. Szombathely, nyárutó 8. Folyó hótkén kezdődött évnegyedes közgyűlésünk ma jön befejezve. Már az első nap igen gyéren mutatkozék a köznemesség s utóbb pénzért sem volt látható; s ezen t. olvasó milsé csóváljuk fejünket, mert ki mihez nem ért, hacsak mások előteleséből nem, különben avatatlan szokott maradni, a mit én helyeslek. Jelenleg körülményünk sem áll ama ponton, miszerint az úgynevezett korleskedés a még csak egy év lefolyta után tartandható tisztujitás esetére beállhatna. S akkorra erős reményünkint országgyűlésileg a megyei tisztujitásokon segítve leend, s akkoron a munkás kezek nem leendenek többé erőszakosan elvonva természelrendelte haszondus pályájukról, mi eddigelé a közállománynak csak kára s végveszélyeül szolgála.— Bizzunk a kegyleli egekben, s Árpád unokái ébredési korszakának magasztos gyümölcsét élvezendjük. Majd felejtek lisztünket, hisz a közgyűlésről akarok meglenni rövid jelentésünket. El lehet mondani, hogy első nap a közügyet érdeklő igen nevezetes tárgyak szőnyegre nem jutának. Öt rendbeli orsz. követi tudósítások az illető választmánynak adattak át, ha tán még némellyek iránt követ urak a szükséges utasításokkal ellátva nem lennének, meg időből ki nem szoriltatunk, a szükséges utasítások megeshessenek. — Egy tárgy azonban a BB. figyelmét több ideig elfoglalá. Ugyanis a mult évnegyedes közgyűlés alkalmával más. bán Kőszegh városából a lovagkatonaság szabja Körmendre eltelelni határoztaték , mivel a nevezett város az eddigi szerződés értelme szerint — a mint követe által a megye teremében nyilatkozók — nem akart a katonaságnak továbbá szállást adni. Az érdeklett határzat következtében buzgalomteljes megyei alispán Széll József úr a megyétől megbizatva lévén avégett, hogy Körmend városát venné szoros vizsgálat alá, valljon képes leendene-e az ezredesnek s többi liszturaknak alkalmas szállással szolgálni ? a megyei fömérnökkel párosult kiküldöttségbeni eljárását előterjesztő, mellyből kitetszett, hogy Körmenden a tiszt urak elfogadására 90 alkalmas szoba kínálkozik, s hogy minden előkészületek már megillezvék, mire nézve jövő hóban a katonaság Körmendre vonulhat,a mi a megyének bizonnyal hasznára s a szegény adózó közönségnek nem kis könnyítésére történendik, mivel az előfogatok rövidülendnek s a Zala megyei és sz. Gotthard táján létező katonaság zab- és szénabeli tartozását könnyebben s gyorsabban kézhez fogja szolgáltathatni. Az érdeklett hivatalnokoknak lelkiismeretes és igen gyors eljárása hű éljenzés közt méltányoltatott. Honnan kitetszik, hogy a megye előbbi végzetéhez szilárdul ragaszkodik, melly szerint a stáb még a jövő ősszel Körmendre lészen helyzendő. Ez alkalommal eziránt is jelentés létetett, miszerint a stábnak áttétele által a kőszeghi biztosságra sem leend szükség. De valljon a hivatalától elesendő biztoson temnd-e valamikép segítve; ennek feláldása a BE. nagylelkűségére bízatott. Sz. M. főjegyző úr azt ajánlá , hogy az érintett biztos úr, tekintetbe vévén annak lelkiismeretes kezelését s pontosságát, tétetnék olly állomásra, hol az illy igen ritka kellékű tisztviselő a megyének nagy hasznot s kedves szolgálatot teendhet továbbá is. Melly indítvány viszhangra talált ugyan, de a már többször említett biztos Kemény Károly ur senkinek sem akarván ártani, a megye kegyes részvétét megköszönte, s igy eddigi 100 pft. fizetését és 6 öt fa járandóságát érdemének elismerése és némileges jutalmul huzandja a jövő lisztujitásig. Midőn hihetőleg a megye szerencséjének ismerendi, ha illy jeles tulajdonú egyéni tisztviselői koszorújába fog fűzhetni. — Kőszegen a megyeháza magtárral együtt nyilvános árverés utján lesznek eladandók. E tárgy eldöntése után következett a legfőbb helyekrőli intézmények felolvasása, ezután többféle hatóságoktól érkezett tudósítások olvaslatának fel, nevezetesen: Veszprém megyének felszólítása őseinknek homályfedte nyomdokit kutatgató derék Regulyak pártfogoltatási ügyében , mi siker nélkül egészen nem maradt, mert egy aláírási iv nyittatott meg, az ügy kezelése Szelestey László urra bizalék. Többek közt Győr városának megyénket megkereső abbeli levelének következtében, miszerint a Duna jobbpartján a vasútnak létrehozatalát elősegítni egész erővel sietnénk — az igen korszerű vaspályaügyben követ uraknak utasításba adandó következő határzat létesült: mindig az összes törvényhozótestület s ne a kormány határozza meg az építendő vaspályát; bármelly vonalon épülendő vaspályát tiltó törvény létrehozatala ellen szavazzanak. Egyébiránt Vasmegye rendei a pest-fiumei vasútnak minden más vonal előtti elsőségét sürgetik ; erre nézve biztosítékul ötös százbérfizetésre késznek nyilatkoznak. De a dunántúli résznek fiumévali összekapcsoltatását is Sopronytól kezdve különösen sürgöltetni rendelők. Alig mernénk kételkedni, hogy az, ki csak az egész hon felemelkedésén örvend s ezt előmozditni vágy, tán pártérdekből ellenezhetné gyengülni indult kikötőnk jövőjét, s igy széldúlhatna forrón dobogó keblünkben rejlő s epedve várt felemelkedésünk iránti reményünk nagy hatású csiráját. —m—. Vegyes közlemények. Mi újság Budapesten? Széchenyi gőzös első visi utazásának ünnepélye a nemes gróf tiszteletére folyó hó. 10-kén díszcsert fog megtartatni. Maga az ünnep hőse is jelen leen,, s az uj gőzös többi társainál bizonnyal büszkébbenartandja föl fejét, hogy a magyarhoni gőzhajózás egyik leghatalmasabb előmozdítójának világhirűr nevét viselheti. — 15-én pedig azaz Nagy b. asszony ünnepén a magyar gyalog polgárkatonaság nagykészülétű zászlószentelési ünnepe fog végbemenni, nem, mint lapjainkban emlitve volt, a Bakoson, hanem a városház piaczán. Ez ünnepély alkalmával egyszersmind a dragonyos polgárság ismeteendi esküjét, s a zászlóanyák, gróf Batthyányi Lajosné, és gróf Károlyi Györgyné diszmagyar ruhában fognak megjelenni. — Vörösmarty összes művei már sajtó alatt vannak, kétféle nagyobb és kisebb alakú kiadásban fognak megjelenni. Meglássuk , a magyar olvasó világ mint viselendi magát a lángesze gazdag kincshalmazát hona oltárára levő nagy költő irányában! — A fiatal írók közt olly rövid időn feltűnt, s közönségünk által mindinkább kedvelt Petőfi Sándor költeményeinek első füzete is nemsokára napfényre jő. A nemzeti kör, mint pártfogója, minden magyarhoni casinóhoz aláírási ívet küldött előfizetés végett, minek jó sükerét bizton lehet remélni. — A budai hegyek közt rendes, kiváltságos és numerizált gyermekek láthatók, kik kizárólagos szabadalommal búnak a poros Budapestről érkező urakat egy pár krajczárért megkerélni. — Cassano, a köztünk megtelepedett jeles olasz építész egy tervet készít, melly szerint a közkedvességet nyert Széchenyféle társalgási kert egy része üveg alá fog vétetni, s ezen nrelszerü vendéglő a legszebb növényekkel leend földíszitve, hogy idén is tavaszi zöld környezze az élvezni szerető vendégeket. Hisszük, hogy ez lesz a divatvilág téli elúzeuma, leglátogatottabb mulatóhelye. — A nemzeti színház tevékeny igazgatója által kitűzött 30 arany díjra 8 szinmű érkezett be pályázás végett, miről a hivatalos jelentés bővebben fog szólani. — Egyik legszorgalmasabb, derék színésznőnk, Hubenay Ferenczné annyira beteg, hogy szinte kevés remény van becses életéhez. Adná ez ég, hogy ne esnék áldozatául az állma használt, erős, természetlen rudnói gyógyszereknek! Buda. Valamikor az ember tanúja szép s reményekre följogosító nyilatkozatoknak, mik főleg a munkaképes ifjúság köréből származvak, kellemes szivnyugtató érzet karolja átkebleinket s képzetvilágunkban sejtelmileg elénk tárul a jövő koránya, melynek szinte tündér lényében csillamlanak a most sarjadó növények akkoron teljes életerejü fákká vastagodott törzsei, s az azokról lecsüngő zamaldus gyümölcsök önmagukat kínálják a bámulat becseibe elmélyedt nézőnek. Lesznek honunknak is maholnap számos Demosthenesei, Cicerói; hisz az ifjúság a nagyobbakban úgy mikint a kisebb tanodákban a szónoklati kerekdedség s hangkellem megszerzésében nem egyedül apadhatlan fáradalommal segitselik, hanem annak alapos elsajátítására s az ablam minél tökéletes!) kiképzésére mind példaadó lelkűsés, mind hasznosb könyveknek a jelesbek közötti elosztása által serkentetik, ösztönöztetik. S e nézpontból tekintve az ügyet, a hon legigazságosb méltánylatával adózik a budai kir. főtanodalmi kegyesrendi oktató testületnek, melly e néniben magát semmi hasonnemü intézetünk által felülni varri nem engedi. Múlt hó 30-án tartatott a szónoklati ünnepély, gyér, ám válogatott hallgatóság elött. Kellem a kimondásban, nemesség a magatartásában, erély a szenvedelmek kitüntetésében, szendeség az erény ajánlatában, csengve fölbátoritó szózat a jó követésére — mind megannyi gyöngy, mik ez ünnepély diszét sokmagasiták. S elérzékenyültek sziveink, midőn a szavalók elsője, sőt minden értelemben elsője az ifjúságnak, reményteljes Köffinger Fridrik szive mélyéből fakadó hálát rebegetleün s hőn tisztelte elöljárója és tanítójának. Az ünnepélyt löt. Somogyi Károly úr nagylelkű ajándékának (három példány academiailag koszoruzott munkájából!) kiosztása fejezte be. Éljen az ifjúság méltánylója; éljenek annak érdemes ápolói, éljenek ift a Demostheneseink Székesfehérvárról. Minthogy erősen hiszem azt, hogy serdülő újainkról, kikben a haza édes reményét helyezi, kedvesen veszi tudósításainkat, becses lapjaiban egy két rendet, nem kétkedem, midőn ez ügyben írni szándékom, engedend. A lefolyt hónapban ifjaink kedves ajakán örömteljesen hallam eme szavakat: elközelgetének másod félévi próbatételeink! s milly kitűnő figyelemmel kisérék azt, kivehetem onnét, mert napi beszédjük kedves tárgya, foglalatosságaik főanyaga volt, s valóban a belső öröm szálta meg keblemet, látva igy bennök a tudományos utáni szép és reményteljes haladás szándékát, tapasztalva az ösztönt, mellyel egyik a másikat a jól kieső próbalét öröméből ösztönözé, támogatva ama nemes adattal, hogy csak igy fogják a szülői fáradozás szülte cseppeket egy kevéssé letöröleni, ha ifjú korukban a tudománnyal kapcsolt szép erény ösvényeitpodják. E szellemtől áthatva isteni segedelemmel végzők újaink próbatételeiket, a próbatétel után az azokat koronázni szokott ünepélyes soroztatásról nyájasan értekezzenek, várva a napot, mellyen szorgalmuk ítéletét meghallandók. A fényes örömünnep jul. h. 31 kéretűzetett ki, mellyen a tanulóifjúság a szerencsésen fülért esztendei javakért a mindenhatónak hálát emelve, a kormányzó, tanáci kar s több számos vendégek kíséretében gyűlt öszsze, élvezni az öröm ünnep ajándékit; két szónoklat előzi meg a soroztatás felolvasását, mellyek egyikében a szónok latin nyelven ékesen fejtegetve a tudatlanság szomorú következményeit, ösztönt nyujta a tudományok szerzésére; a másik szónok honi nyelvünkön szivet indító s kényeket facsaró búcsúzó beszédével hirdeté az elválás szomorú óráját, miután felolvastalak újaink érdemszerint rendezett nevei; mindezen ünnepélyt hathatósan emelő jelenlétével városunk tisztelt nagyprépostja, ki a tanuló ifjúság iránt viseltető szives hajlamából ünnepélyünkre megjelenni kegyeskedett, s midőn ékes beszédével először a szülőket mint első nevelőket, kiktől egyedül függ a mnitei fáradság sikere, leereszkedő gyengédséggel szent kötelességükre figyelmeztette volna, hálaszót emelt a tisztelt kormányzó a buzgó s fáradozó (anilói kar munkás iparáért, kiket).