Historia Ecclesiastica 2023/2

SOMOGYI Alfréd: Egyházi iskolák különbségei és azonosságai Erdélyben és Felvidéken a 19. és 20. század fordulóján

___________________________________________________________________SOMOGYI Alfréd___________________________________________________________________ 3. Különbség mutatkozik a diákok összetételében is. A felvidéki református isko­lák esetében jellemzőbb a - földrajzi értelemben - nagyobb gyűjtőterület. Az általunk vizsgált losonci református gimnázium diákjainak zöme Nógrád és Gömör vármegyéből való volt, de voltak olyan időszakok is az iskola történe­tében, amikor a losonci iskola diákjai között csak elvétve találunk losonci csa­ládok gyermekeit. Az eddigi vizsgálatok alapján erős a feltételezésünk, hogy az erdélyi oktatási intézményeknek jobban behatárolható „gyűjtőterülete” volt, mint a felvidéki oktatási intézményeknek. Ennek a hipotézisnek a bizonyítá­sához azonban egy sokkal átfogóbb vizsgálatra, az iskolai anyakönyvek alapo­sabb feldolgozására van szükség. 4. A végzős diákok kötődése az alma materhez. Az eddigi kutatás alapján meg­fogalmazódott az az alapos feltételezés, hogy az erdélyi oktatási intézmények végzősei - életük és szolgálatuk további részében - erőteljesebben kötődtek a hajdani iskolájukhoz, mint a Felvidék esetében. Az iskola támogatóinak, me­cénásainak a vizsgálata túlmutat ennek a kutatásnak a határain. Keresve az azonosságokat és a különbségeket, megállapíthatjuk, hogy a re­formátus iskolák lelkisége, igeisége, szigora és színvonala tekintetében nincsenek kirívó különbségek a XIX-XX század fordulóján Erdély és Felvidék református is­kolái - főleg gimnáziumai - között. Az intézmények identitásában azonban meg­ragadható különbségeket fedezhetünk fel, ami minden bizonnyal Erdély történel­mi sajátosságaiban, önállóságában és autoritásában gyökerezik, ami Felvidékre - mint a mindenkori magyar állam egy tájegységére - nem volt ennyire jellemző. Felhasznált irodalom 1. Böszörményi István: „Az egyház szeme fénye az oskola’’. A losonci református gimnázium (lí­ceum) története. Calvin J. Teológiai Akadémia, Komárom, 2016., ISBN 978-80-89899-00-5 2. Fehér Katalin: Oktatásügy a századforduló körüli évektől a trianoni békeszerződésig. In: Kol­lega Tarsoly István (szerk.): Magyarország a XX. században. V. kötet, Babits Kiadó, Szekszárd, 2000. ISBN 963-9015-08-3. Internet: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1354.html 3. Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1969., 4. Koncz József: A Marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557-1895). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006. ISBN 973-599-203-3 5. Lévai Attila: Honi egyháztörténet 1520-1920. Selye János Egyetem, Komárom, 2015. ISBN­ 978-80-8122-127-9 G. Lukács Olga: Az erdélyi református kollégiumok harca a megmaradásért a két világháború között. In: Kovács-Németh Mária-Lévai Attila-Szabó Péter (szerk.): Középszintű állami és fe­lekezeti iskolák, tanítóképzők és árvaházak 1869-1949. A magyarság megtartó ereje 111. Palatia Nyomda és Kiadó Kft., Győr, 2019. ISBN­ 978-615-5904-18-9 7. Magyar törvénytár 1836-1868. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1896. 8. Magyar törvénytár 1882-1883. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1896. 9. Magyar Törvénytár 1889-1891. évi törvénycikkek. Franklin Társulat, Budapest, 1897. 10. Szénási Lilla: „Ezeket hirdesd és tanítsad!”. A felvidéki református hittanoktatás száz éve, kü­lönös tekintettel a hittankönyvekre. In: Kolumbán Vilmos József (szerk.): Az iskolák fölöttébb 88

Next