Historia, 3. évfolyam (1930.)

1- 3. szám - Családtörténeti Lapok - Kérdések és feleletek

KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Január. A hónapok magyar elneve­zéseit megtalálhatja minden Kalendá­riumban, de mivelhogy ma már Kalen­­dárium is alig akad a városi urak kezébe -s a Naptárak csak a hónapok nemzet­közi nevét adják, közöljük itt a magyar neveket is (talán más is hasznát fogja­­venni olykor) : D. F. úr. Szeged-Újváros. A Cserna, másként Udvardy család 1625-ben ka­pott nemességet — Udvardy János személyében. Ugyanakkor vele együtt öccse, Gergely is nemességre emeltetett. Az eredeti levélről mit sem tudunk, de másolata megvan Pest vármegye levél­tárában, ahol a családra vonatkozó egyéb okmányok (ezek között egy le­származási tábla) is találhatók. Címerét is igazolhatja a levéltár, K. A. Vanyarc. A Klobusiczk­y család egyike Trencsén vármegye nemes csa­ládainak, mely több százados múltjá­ban több ízben igen jelentősen emel­kedett ki, úgyhogy egy ága 1756-ban grófi rangot is nyert. Ősi fészke a trencsénmegyei Klobusic volt, hol 1456-ban részbirtokokat nyert, ez időtől kezdve szerepet játszanak s társadalmi érintkezéseikben is a megye legelőkelőbb­jeivel (Jakucsith, Mednyánszky, Pon­grácz, Marsovszky) érintkeznek. Az idők folyamán elterjedvén a család, annak egyik tagja aradi főispán, a másik zempléni főispán, egy másik ismét ka­locsai érsek stb. lesz. A grófi ág kihalt. A nemesi­ ág pedig igen megfogyat­kozott. A Honéczy családnak a magyar nemesi családok lajstromában nyoma nincs. P. K. Óbecse, Bucsay, Putsay név nem fordul elő a magyar nemes családok között. Egy Zemplén vármegyében ott­honos Buczay családot ismerünk név­leg, de adatok erről a családról nem állanak rendelkezésünkre. Újvidéken sze­mélyesen kellene utána nézni bővebb adatoknak a nevezett családra és annak írásmódjára vonatkozólag. B. G.-né úrnő, Kondó. A nevezett családról szakkönyveinkben alig esik szó. Egy helyen olvassuk, hogy az Veszprém vármegyében kihirdetett csa­lád, de a veszprémvármegyei kihirdeté­sek között nem találjuk. Címer­pecsétje Pest vármegye levéltárában két pél­dányban is megvan. Az első Császár­töltés pest megyei helységben 1824. máj. 29-én kelt és Bolváry Antal, a helység nótáriusa által aláírt okmányon talál­ható. A címer nem elég éles lenyomat, s úgy látszik egy ágaskodó egyszarvút áb­rázol pajzsban, mint sisakdíszül. A második báró Saffert Antal Rákoscsabán, 1854. márc. 3-án kelt végrendeletén van, melyet Bolváry Gellért írt alá, mint megkért tanu. Ez a pecsét azonban nem címeres, de ötágú koronás mono­grammot mutat. B. P. grófné. H m. A családot 1792. évben a magyar törvények 21. cikke által fogadták el magyar nemesül. Ugy látszik osztrák család volt. Ugy látszik, mert arról, hogy a család a honfiúsítás (indigenatus) előtt hol volt otthon , szakmunkáink makacsul hall­gatnak. Abból azonban, hogy a hon­fiúsított Péter mint alezredes a Mária Terézia-rend lovagja és báró volt — az biztosan kitűnik, hogy nevezett az osztrák ármádiának volt törzstisztje. Ez a Péter lett aztán 1808 szeptember 2-án gróffá — miután már az osztrák-­ földön maradt idősebb ág 1761-ben — emelkedett grófi rangra. "A fentnevezett Péter egyik fiának, Józsefnek (1780— 1862) leszármazottjai élnek Magyar­országon. Az Ausztriában, illetve Cseh­országban élt grófi család fiágon kihalt. A magyar ág — házasságkötések útján — (amennyire kézikönyveinkből meg­állapítható) a Batthyány, Schönborn, Vay, Csáky, Tige, Pálffy, Biordi, Pon­grácz, Vigyázó grófi, Bánhidy bárói családokkal került rokonságba. É. K. S. Szeged. A bemutatott címer megállapítása teljes pontossággal lehe­tetlen. A benne előforduló két címer­motívum igen gyakori. A török időkben harcosoknak adományozott címereknek csaknem sablonja ez. Feltéve, hogy a címer tényleg egy Kováts családnak január. február. március. április. május. június. július. augusztus. szeptember. október. november. december. Boldogasszony hava Böjtelő Böjtmás Szent György Pünkösd Szent István Szent Jakab Kisasszony Szent Mihály Mindszent Szent András Karácsony 15

Next