História 1986
1986 / 1. szám
MÁRCIUS 11. Február 21-i dátumozással most jelenik meg Vaszary Kolos bíboros hercegprímás körlevele: „Hock János az elmúlt év folyamán az egyházi cenzúra teljes megkerülésével s az egyházi hatóság engedélye nélkül kiadta Jézus élete című munkáját, mely már csak ez alapon is... az eltiltott könyvek közé számít. Ezenfelül a munka súlyos tévedéseket is tartalmaz szent vallásunk alapigazságai ellen. Ezek következtében fölszólítottam a szerzőt, hogy munkáját a kiadó útján haladéktalanul vonja ki a forgalomból.” 13. Megalakul az Országos Halotthamvasztó Egyesület. Elnökké dr. Réthy Károly egyetemi tanárt választják. 14. Egy bécsi lap statisztikát közöl a magyarországi nemesítésekről. A kimutatás szerint 1867 óta 800 család kapott nemességet. 1867-1874 között minden 3-4 hónapra esik egy nemesítés, 1875-1894 között 2 hónapra 3 nemesítés jut, 1895- 1898 között (Bánffy miniszterelnöksége alatt) havonta átlag 3 nemesítés történt, 1899-1903 között (Szék alatt) havonta 1 nemesítés, 1904-1905-ben (Tisza alatt) havonta 5 nemesítés. A kommentár megjegyzi, hogy „az utolsó 30 év nemesítettjei közül 10 százalék zsidó”. 16. A kormány feloszlatja a koalíció vezérlő bizottságát, arra hivatkozva, hogy törvényes hatáskörét túllépte és tettleges ellenállásra izgatott. Részlet a Históriánk a 20. században című könyvsorozat I. kötetéből. A századelő (1900-1918). Az ismertetést lásd a 31. oldalon A nemesítés Az 1848. évi polgári forradalom megszüntette a nemesség előjogait, és kimondták az állampolgárok törvény előtti teljes egyenlőségét. A nemesség azonban oly hagyományos vezető szereppel bírt az állam politikai, adminisztratív vezetésében és a társadalmi érintkezés fórumain, hogy értékrendjének vonzása alól még a társadalom olyan elemei sem tudták kivonni magukat, akik éppen a hagyományos nemesi vezetőréteg rovására emelkedtek a kapitalizálódás révén. A nemesség adományozása - ha már csupán mintegy kitüntetésként is - 1849 után is megmaradt. ,,A nemesség adományozása felségjog és mindenkor kiváló érdemek jutalmazásául szolgál - írja egy század eleji kézikönyv. - Történhetik a király saját elhatározására vagy az illető kérelmére..., ma azonban, a megváltozott viszonyoknál fogva, csak címeres levél útján, miután az adományrendszer [birtokadomány] minden feltételei és következményei el vannak törölve. . A különböző nemesi rangfokozatok adományozásáért bizonyos díjak fizetendők, éspedig: 1. az egyszerű nemességért 1575 forint, 2. a bárói rangért 3150 forint, 3. a grófi rangért 6300 forint, 4. a hercegi rangért 12 600 forint.” Ha a formák régiesek voltak is, a „kiváló érdemek” köre ekkorra már erősen kitágult. A címeres levélben felemlegetett érdemek között e háború nélküli évtizedekben már nem harctéri, hanem egyre inkább békeidőben szerzett katonai és hivatalnoki, majd mind nagyobb számban a tőkés gazdasági élet terén szerzett érdemek szerepelnek. Az 1900-as évekre a hazai gazdasági élet számos vezető személyisége, nagy bankok, kereskedőházak, gyárak tulajdonosai már bárói rangot kapnak, tehát felemelkednek a főnemesség sorába is. A nemesítés azonban nem csupán pénzkérdés volt. A nemesítésre a javaslatot a kormány tette az uralkodónak, miután előzőleg gondosan megvizsgálta a megadományozandónak nemcsak érdemeit, de egész családját, környezetét, vagyoni helyzetét, hírnevét, életvitelét is: képes lesz-e egyáltalán megfelelni a rangjával együttjáró társadalmi kötelezettségeknek ? Az uralkodó ennek alapján járult hozzá a nemesség adományozásához, aláírva a kabinetirodában hagyományos formákban, díszesen kiállított, a megadományozott érdemeit ünnepélyesen leíró, a nemesi előnevet és az adományozott címert is tartalmazó nemesi oklevelet. Báró Weiss Manfréd Báró Hazai Samu História A Magyar Történelmi Társulat folyóirata. Megjelenik évente hatszor. Szerkesztőség: Budapest I., Úri u. 53. Telefon: 560-457. Levélcím: PL 9. Bp., 1250 Felelős szerkesztő: GLATZ FERENC Rovatvezetők: KERTÉSZ ISTVÁN, SIPOS PÉTER, SZAKÁLY FERENC, VÖRÖS KÁROLY Szerkesztő bizottság: BENDA KÁLMÁN, BÍRÓ FERENCNÉ, DIÓSZEGI ISTVÁN, ERÉNYI TIBOR, HANÁK GÁBOR, KOVÁCS TIBOR, MÓCSY ANDRÁS, RÁNKI GYÖRGY, SZÁRAZ GYÖRGY, TOKODY GYULA Kiadja: a Lapkiadó Vállalat Bp. VII. Lenin krt. 9-11., Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT vezérigazgató 1073 Készült a Zrínyi Nyomdában - Budapest 86.2603/2001. Felelős vezető: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V. József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: fél évre 48,- Ft, 1 évre 96,- Ft TARTALOM Fodor István: Finnugor vagy bolgár-török? 3 Kristó Gyula: A magyar kalandozások 5 Györffy György: A honfoglalás vitás kérdései 7 A honfoglalás előtt 8 Vékony Gábor: A morvák „birodalma” 11 Váczy Péter: Hogyan lett Moráviából „Nagy Morva”? 14 MŰHELY Nagymorávia délen? 16 Szarka László: Szlovák történészek Nagymorávia kiterjedéséről 17 Glatz Ferenc: Együttélők 19 ÉVFORDULÓ Tarnóc Márton: Az egyetemalapító Pázmány 20 Sípos Péter: Viták az emigrációban 22 Nikolaj Derzsaluk: Kun Béla a Krímben. I. rész 24 Székely Gábor: A Komintern VII. kongresszusa 26 FIGYELŐ Ránki György: Nemzeti sérelemből jobboldali radikalizmus 28 Erényi Tibor: Jövőkép és politika. I. rész 30 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Takács Péter: .....én Klapkát és Aschermannt sem rehabilitálom" 32 Kovács J. Gábor: „Kossuth Lajos küzdelme a farkasokkal” 33 EGY KÉP - EGY ESEMÉNY Pótó János: A Görgei-szobor 35