História 1986

1986 / 1. szám

MÁRCIUS 11. Február 21-i dátumozással most je­lenik meg Vaszary Kolos bíboros herceg­­prímás körlevele: „Hock János az elmúlt év folyamán az egyházi cenzúra teljes megkerülésével s az egyházi hatóság en­gedélye nélkül kiadta Jézus élete című munkáját, mely már csak ez alapon is... az eltiltott könyvek közé számít. Ezen­felül a munka súlyos tévedéseket is tar­talmaz szent vallásunk alapigazságai el­len. Ezek következtében fölszólítottam a szerzőt, hogy munkáját a kiadó útján ha­ladéktalanul vonja ki a forgalomból.” 13. Megalakul az Országos Halottham­vasztó Egyesület. Elnökké dr. Réthy Ká­roly egyetemi tanárt választják. 14. Egy bécsi lap statisztikát közöl a ma­gyarországi nemesítésekről. A kimutatás szerint 1867 óta 800 család kapott nemes­séget. 1867-1874 között minden 3-4 hó­napra esik egy nemesítés, 1875-1894 kö­zött 2 hónapra 3 nemesítés jut, 1895- 1898 között (Bánffy miniszterelnöksége alatt) havonta átlag 3 nemesítés történt, 1899-1903 között (Szék­ alatt) havonta 1 nemesítés, 1904-1905-ben (Tisza alatt) havonta 5 nemesítés. A kommentár meg­jegyzi, hogy „az utolsó 30 év nemesítettjei közül 10 százalék zsidó”. 16. A kormány feloszlatja a koalíció ve­zérlő bizottságát, arra hivatkozva, hogy törvényes hatáskörét túllépte és tettleges ellenállásra izgatott. Részlet a Históriánk a 20. században című könyvsorozat I. kötetéből. A századelő (1900-1918). Az ismertetést lásd a 31. oldalon A nemesítés Az 1848. évi polgári forradalom megszüntette a nemesség előjogait, és kimondták az állam­polgárok törvény előtti teljes egyenlőségét. A nemesség azonban oly hagyományos vezető szereppel bírt az állam politikai, adminisztra­tív vezetésében és a társadalmi érintkezés fó­rumain, hogy értékrendjének vonzása alól még a társadalom olyan elemei sem tudták kivonni magukat, akik éppen a hagyományos nemesi vezetőréteg rovására emelkedtek a ka­­pitalizálódás révén. A nemesség adományozása - ha már csu­pán mintegy kitüntetésként is - 1849 után is megmaradt. ,,A nemesség adományozása fel­ségjog és mindenkor kiváló érdemek jutal­mazásául szolgál - írja egy század eleji kézi­könyv. - Történhetik a király saját elhatáro­zására vagy az illető kérelmére..., ma azon­ban, a megváltozott viszonyoknál fogva, csak címeres levél útján, miután az adományrend­szer [birtokadomány] minden feltételei és kö­vetkezményei el vannak törölve. . A külön­böző nemesi rangfokozatok adományozásá­ért bizonyos díjak fizetendők, éspedig: 1. az egyszerű nemességért 1575 forint, 2. a bárói rangért 3150 forint, 3. a grófi rangért 6300 fo­rint, 4. a hercegi rangért 12 600 forint.” Ha a formák régiesek voltak is, a „kiváló érdemek” köre ekkorra már erősen kitágult. A címeres levélben felemlegetett érdemek kö­zött e háború nélküli évtizedekben már nem harctéri, hanem egyre inkább békeidőben szerzett katonai és hivatalnoki, majd mind nagyobb számban a tőkés gazdasági élet terén szerzett érdemek szerepelnek. Az 1900-as évekre a hazai gazdasági élet számos vezető személyisége, nagy bankok, kereskedőházak, gyárak tulajdonosai már bárói rangot kapnak, tehát felemelkednek a főnemesség sorába is. A nemesítés azonban nem csupán pénz­kérdés volt. A nemesítésre a javaslatot a kor­mány tette az uralkodónak, miután előzőleg gondosan megvizsgálta a megadományozan­­dónak nemcsak érdemeit, de egész családját, környezetét, vagyoni helyzetét, hírnevét, élet­vitelét is: képes lesz-e egyáltalán megfelelni a rangjával együttjáró társadalmi kötelezettsé­geknek ? Az uralkodó ennek alapján járult hoz­zá a nemesség adományozásához, aláírva a kabinetirodában hagyományos formákban, díszesen kiállított, a megadományozott érde­meit ünnepélyesen leíró, a nemesi előnevet és az adományozott címert is tartalmazó nemesi oklevelet. Báró Weiss Manfréd Báró Hazai Samu História A Magyar Történelmi Társulat folyóirata. Megjelenik évente hatszor. Szerkesztőség: Budapest I., Úri u. 53. Telefon: 560-457. Levélcím: PL 9. Bp., 1250 Felelős szerkesztő: GLATZ FERENC Rovatvezetők: KERTÉSZ ISTVÁN, SIPOS PÉTER, SZAKÁLY FERENC, VÖRÖS KÁROLY Szerkesztő bizottság: BENDA KÁLMÁN, BÍRÓ FERENCNÉ, DIÓSZEGI ISTVÁN, ERÉNYI TIBOR, HANÁK GÁBOR, KOVÁCS TIBOR, MÓCSY ANDRÁS, RÁNKI GYÖRGY, SZÁRAZ GYÖRGY, TOKODY GYULA Kiadja: a Lapkiadó Vállalat Bp. VII. Lenin krt. 9-11., Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT vezérigazgató 1073 Készült a Zrínyi Nyomdában - Budapest 86.2603/20­01. Felelős vezető: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V.­ József nádor tér 1. 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: fél évre 48,- Ft, 1 évre 96,- Ft TARTALOM Fodor István: Finnugor vagy bolgár-török? 3 Kristó Gyula: A magyar kalandozások 5 Györffy György: A honfoglalás vitás kérdései 7 A honfoglalás előtt 8 Vékony Gábor: A morvák „birodalma” 11 Váczy Péter: Hogyan lett Moráviából „Nagy Morva”? 14 MŰHELY Nagymorávia­­ délen? 16 Szarka László: Szlovák történészek Nagymorávia kiterjedéséről 17 Glatz Ferenc: Együttélők 19 ÉVFORDULÓ Tarnóc Márton: Az egyetemalapító Pázmány 20 Sípos Péter: Viták az emigrációban 22 Nikolaj Derzsaluk: Kun Béla a Krímben. I. rész 24 Székely Gábor: A Komintern VII. kongresszusa 26 FIGYELŐ Ránki György: Nemzeti sérelemből jobboldali radikalizmus 28 Erényi Tibor: Jövőkép és politika. I. rész 30 TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Takács Péter: .....én Klapkát és Aschermannt sem rehabilitálom" 32 Kovács J. Gábor: „Kossuth Lajos küzdelme a farkasokkal” 33 EGY KÉP - EGY ESEMÉNY Pótó János: A Görgei-szobor 35

Next