História 1990

1990 / 5-6. szám - STEMLERNÉ BALOG ILONA - DEMETER ZSUZSANNA: Horthy Miklós életpályájának krónikája

ban ütköztek meg. A szabad királyválasztók és a legitimisták küzdelme 1921 végén - nagyrészt a nemzetközi viszonyok, a Habs­burgok visszatérését casukt bellinek tekintő kisantant-magatartás és Anglia egyértel­műen elutasító álláspontja következtében — a legitimisták vereségével és a Habsburg-ház trónfosztását kimondó 1921. évi XLVII. tc. elfogadásával ért véget. A szabad királyválasztás valójában nem jelentett igazi királyválasztást, legfeljebb csak a ködös távoli jövőben; közjogi szem­pontból azonban fennmaradt a királyság in­tézménye. Politikailag ez egyértelmű volt Horthy kormányzóságának, az ideiglenes ál­lamfői hatalomnak az elfogadásával, vagyis hosszú időre szóló közjogi provizóriummal. Ez mindazok számára előnyös volt, akik gaz­dasági szempontból sürgették a konszolidá­ciót. A burzsoázia az államformát másodla­gosnak tekintette; magatartását az befolyá­solta, hogy Bethlen, a szabad királyválasztó tábor politikai vezetője, kezdettől fogva elha­tárolta magát a fajvédő jelszavaktól. Így ala­kult ki az a konszenzus, amely szerint­­ Koz­ma Miklós szavaival — „amíg a nemzet a királykérdést békés úton elintézni nem tudja, addig a kormányzó a nemzeti konszolidáció központja, és destruktív mindenki, jobbra és balra egyaránt, aki ezen konszolidációs mun­kát a kormányzó pozíciójának megingatásá­val bármely oldalról megingatni (sic!) igyek­szik”. Persze ezzel a legitimizmus s általában az üres trón betöltésének kérdése nem került le a napirendről. Horthy magatartását, ural­ma egész időszakában, erősen befolyásolta méltóságának ideiglenes jellege, személyének választott volta. A törvényes rend fenntartója 1922—23-tól a kormányzó mind kevésbé avatkozott be a kül- és belpolitika napi ügyei­nek intézésébe. Ennek ellenére „semmiféle lényeges kormányzati tevékenység vagy kül­politikai akció nem történhetett tudta és be­leegyezése nélkül”. A miniszterek havonta egy alkalommal rendszeresen beszámoltak neki tárcájuk ügyeiről. Az erős államfői hata­lom elvét, a burkolt egypártrendszer módsze­rét és a miniszterelnök megválasztásának ki­zárólagos jogát példaképétől, Ferenc József­től tanulta. A markáns politikai fordulatokat kor­mányzósága idején a miniszterelnök-cserék fejezték ki. A végrehajtó hatalom fölénye a törvényhozással szemben többek között ab­ban is kifejezésre jutott, hogy valahányszor a kormányfő és pártja politikája között törés következett be, akkor nem a parlament több­ségi pártja váltotta le a kormányfőt, hanem ez utóbbi cserélte ki a pártot. Megtehette, hiszen megbízatását nem parlamentáris úton, hanem közvetlenül Horthytól kapta. „...nem hiszem, hogy a kormányváltozás alulról [ti. a kormánypárt részéről - S. P.] kikényszeríthető, a helyzet súlypontja min­den vonatkozásban teljesen a Kormányzó Folytatás a 6. oldalon Horthy Miklós élet­pályájának krónikája 1868. június 18.: Kenderesen Horthy István és Halassy Paula ötödik gyermekeként megszületik Horthy Miklós. 1874-1878: Elemi iskoláit Kenderesen és Debre­cenben végzi. 1878-1882: G­imnáziumi tanulmányokat folytat Sopronban a Lahne-féle intézetben. 1882-1886: A Fiumei Tengerészeti Akadémia hall­gatója. 1886. október 1.: II. osztályú tengerész hadap­ródként öt tényleges és négy tartalék évre felavat­ják a Monarchia haditengerészetéhez. 1889: I .e teszi tengerész tiszti vizsgáját. 1890. május-1891. január: Tengerész zászlós a Konstantinápolyban állomásozó „Taurus” nevű felfegyverzett yachton. 1892-1894: Mint beosztott tengerésztiszt a „Sai­da” nevű korvetten 21 hónapos kelet-ázsiai úton vesz részt. Az út során eljut Felő- és Hátsó-Indiába, Ausztráliába, Új-Zélandra és az óceáni szigetek egy részére.­­ 1896: A millenniumi ünnepségek alkalmából ren­dezett hadsereg-sportversenyeken első helyezést ér el vívásban, harmadik helyezést pedig kerékpáro­zásban. Pólában bajnokságot nyer a tengerészeti teniszversenyen. 1897. május-1898. március: II. osztályú sorha­­jóhadnagyi kinevezéssel az „Artemisia” iskolahajó parancsnoka Pólában. 1901. július 22.: Aradon feleségül veszi az Arad megyei földbirtokos és országgyűlési képviselő Purgly János és Vásárhelyi Ilona leányát, Purgly Magdolnát. A fiatal pár Semmeringre megy nász­útra, majd Pólában telepszik le. A házasságból 4 gyermek születik: Magdolna 1902-ben, Paulette 1903-ban, István 1904-ben és Miklós 1906-ban. 1908 nyara: Horthy Miklós a „Taurus” parancs­noka Konstantinápolyban. 1909. november 1—1914. május 1.: Ferenc József szárnysegédje. 1914. december: Visszatér Pólába. 1915. január: Az újonnan épült „Novara” köny­­nyűcirkáló parancsnoka. 1916. december 30.: Részt vesz IV. Károly ki­rállyá koronázásán Budapesten. 1917. május 15.: A „Novara” részt vesz az otran­­tói csatában, Horthy Miklós parancsnok megsebe­sül, a lábába gránátszilánkok fúródnak. Bécsbe és Badenbe utazik gyógykezelésre. „Ellenfelünk a há­lót vontató halászhajóiból 23-at vesztett, továbbá 2 szállítógőzöst, 2 rombolót és 1 repülőgépet... mi egyetlen hajót sem vesztettünk, az Otrantói­­szorost pedig újra szabaddá tettük a búvárhajók számára. Bebizonyítottuk, hogy a »drifter«-ek al­kotta tengerzár áttörhető, sőt fel is göngyölíthető. Ezt az ellenség is felismerte [...] és ezután halász-Folytatás a 7. oldalon 9 éves korában Női jelmezben az 1883. évi tengerész­akadémiai bál füzértáncában Gyermekeivel Ischlben 5

Next